Borok, borkorcsolyák, kézműves termékek

Írta: Kovács Elemér | Forrás: karpatinfo.net | 2020. március 14.

A rég bevált gyakorlatnak megfelelően az immáron tizenhetedik alkalommal megrendezett borfieszta szervezői ezúttal is három fontos célt tűztek ki maguk elé. Egyrészt szórakoztató kulturális programokkal, érdekes vásárfiákkal tartalmas időtöltést szerettek volna biztosítani a népünnepélyre kilátogatóknak, másrészt a lehetőségek megteremtésével hozzá kívántak járulni a kulturált borfogyasztás népszerűsítéséhez. Harmadrészt pedig a hagyományok továbbélésére, a tájjellegű szőlőfajták újbóli elterjesztésének fontosságára hívták fel a figyelmet.

Borok, borkorcsolyák, kézműves termékek
A rendezvény nul­ladik napján a régiekre való megemlékezés került a középpontba.
Csütörtökön a borlovagok a járási kórház dolgozóival együtt megkoszorúzták a legendás hírű sebészfőorvos, a nagyszerű szőlőnemesítő, Linner Bertalan mellszobrát. Beszédet mondott Parászka Gergő borlovag. Hasonló tiszteletadásra került sor a Pacsirta gyógyfürdő komplexum központi épületének falán, illetve a Sevcsenko utca elején álló Linner-ház falán elhelyezett emléktáblánál. Ezt követően a borlovagok ellátogattak a Pásztor Ferenc nevét viselő római katolikus közösségi és zarándokházba, ahol az itt berendezett Linner-emlékszobában Jakab Eleonóra, a kiállítás megálmodója és létrehozója ismertette Linner Bertalan életútját.
Péntek reggelre a város sétáló utcáján a borászok mellett felállították sátraikat a méztermelők, a sajtosok, a halárusok, a fafaragók, a szőrmekészítők.
Itt kínálták kézműves termékeiket a vidék kismesterségeinek képviselői – a csuhéfonók, a lekvárkészítők, a fafaragók, a szappankészítők, ékszerkészítők stb. –, akiknek a részvételét a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács támogatta. Saslik, főtt csülök, nyárson sült krumpli, lepény, ludaskása, grillezett zöldségfélék – a különböző éttermek itt kihelyezett sátrainál ezek az ételek fogytak leginkább. Aki pedig megszomjazott, azok a borászok pavilonjánál olthatta szomját.
Az európai trendeknek megfelelően idén a fesztiválra kilátogatóknak módjukban állt üvegből készült kehelypoharakból megkóstolni a lánghullámú nedűket.
A többség élt is ezzel a lehetőséggel. Szóljunk egy másik látványos akcióról is: két nap folyamán László Árpád és László Attila salánki bodnárok a fesztivál résztvevőinek szeme láttára készítettek el egy 210 literes hordót. Emellett kisebb csobolyókat is lehetett náluk vásárolni, köztük a legendás csalihordót is.
A fesztivál leglátványosabb része ezúttal is a borlovagok vonulása volt, akikkel a Beregszászi Művészeti Iskola fúvósainak indulójára együtt lépkedtek a csonkakői Szent Donát Borlovagrend, valamint az Ivano-Frankivszkból érkezett borászati klub tagjai.
A turizmus, benne a borturizmus egyre jelentősebb szerephez jut a város életében, hangsúlyozta megnyitó beszédében Babják ZoltánBeregszász polgármestere, aki elismeréssel szólt az itteni borászok munkájáról. Sinkarjuk Igor, a Megyei Állami Közigazgatási Hivatal vezetőjének helyettese nagyra értékelte a város és a járás szőlészeinek és borászainak erőfeszítéseit, amelyek révén folyamatosan nő a megyébe látogató turisták száma. A tájjellegű minőségi borok előállítása, a kulturált borfogyasztás elterjesztése terén e vidék borászai és szőlészei szintén elévülhetetlen érdemeket szereztek. Szilágyi Mátyás, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja beszédében ígéretet tett arra, hogy az anyaország továbbra is támogatja a kárpátaljai, köztük a beregszászi magyarok azon törekvéseit, amely a szülőföldön való maradást és boldogulást célozza meg.
Közel húsz esztendővel ezelőtt, amikor megalakult a borrendünk, a vidék szőlészeti és borászati kultúrájának fejlesztését tűztük ki célul, fogalmazott ünnepi beszédében Nagy László, a borrend nagymestere.
Örömmel tölti el szívünket, hogy a minőségi borok előállítását illetően a történelmi Beregszászi Borvidéken komoly előrelépések történtek.
Az új borlovagok felvételének és eskütételének ezúttal is igen sok nézője akadt.
Miután valamennyien sikerrel kiállták a próbát s letették az esküt, a nagymester kardjával lovaggá ütötte Barkaszi Ferenc, Kész Elemér, Huszár Péter és Ljasko Mihajlo újdonsült borlovagokat.
Az Európában elfogadott kritériumoknak megfelelően idén is tekintélyes, nyolctagú nemzetközi zsűri vizsgálta meg a bírálatra benyújtott borokat. Jellemző, hogy a fesztivál történetében először fordult elő, hogy 82 különböző bort pontozott a grémium. Melyek közül 20 arany, 17 ezüst és 20 bronz minősítést szerzett. A felhozatalt Barkaszi Ferenc, a bíráló bizottság elnöke jellemezte, aki beszámolt róla, hogy borászaink a Kárpát-medence különböző részeiben szervezett szakmai megmérettetésen vettek már rész, és azokon sikeresen szerepeltek.
A szervezők gondoltak a kisgyermekeket nevelő családokra is: őket a három nap során a Hősök tere előtt lezárt útszakaszon egy egész vidámpark várta.

Hírek

  • Magyar zeneszerzők ungvári miniszobrai

    Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...

  • Kárpátalja anno: vadászaton a Kárpátokban

    A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...

  • A kárpátaljai Herkules – 125 éve született Fircak Kroton, a „bilkei erőember”

    Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...

  • Kárpátalja anno: Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt…

    Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...

Események

Copyright © 2024 KMMI