Ungvár után Beregszászra érkezett a Kárpát-haza Galéria által életre hívott Boldogasszony-vándorkiállítás. Az 55 kortárs magyar művész Mária-ábrázolását bemutató tárlat megnyitójára kedden délután került sor a Rákóczi Főiskolán. Az ünnepség kezdetén az ősi himnuszt, a Boldogasszony anyánkat hallgathattuk meg Antoni Norbert előadásában, majd Kudlotyák Krisztina, a Pro Cultura Subcarpathica igazgatója köszöntötte a vendégeket.
Az ezeréves magyar múlt összekapcsolódik a Mária-kultusszal, fogalmazott Molnár János római katolikus esperes-plébános. Nagyasszonyunknak, Pátrónánknak nevezzük Szent István óta, a Mária-tisztelet benne van minden magyar emberben, ezt bizonyítják a most bemutatott művészi alkotások is, melyek imádságra indítják a nézőt, mondta. Rácz Béla, a főiskola prorektora megnyitó beszédében a művészet történelemben betöltött szerepéről szólt. Szalipszki Endre, a Beregszászi Magyar Konzulátus főkonzulja a nagy művészek Mária alkotásait – többek között Michalengelo Piétáját, Kovács Margit Madonnáit – elemezve, illetve az itt látható kortárs művészek Máriáról alkotott képzetét bemutató tárlatról szólva kiemelte, hogy azok hitet erősítő kisugárzására ezen a vidéken igen nagy szükség van.
Kárpát-medence valamennyi szegletéből jelen vannak most alkotások egy térben, s ez is a nemzetegyesítést szimbolizálja, hangsúlyozta Szász Jenő, a vándorkiállítást szervező Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke. Kegyelmi időket élünk, mondta. Öt éve megélhetjük a nemzeti összetartozás nagy és magasztos pillanatait. Magyarország nemcsak felelősséget érez, de felelősséget is visel az elszakított nemzetrészekről. A jövőt a keresztény értékekre kell építeni, fogalmazott, hisz nincs nemzeti boldogulás lelki felemelkedés nélkül.
A tárlat megnyitóját igazán felemelővé tette a Beregszászi Művészeti Iskola tanárainak előadása, illetve csodálatos élmény volt meghallgatni César Franck nagyszerű művét, a Panis Angelicust a Nevetlenfalvi Művészeti Iskola növendéke, Sztojka Vanessza és a tanári vokál előadásában.