Írta: Marton Erzsébet | Forrás: Kárpátinfo | 2015. július 08.
Ungvár után Beregszászra érkezett a Kárpát-haza Galéria által életre hívott Boldogasszony-vándorkiállítás. Az 55 kortárs magyar művész Mária-ábrázolását bemutató tárlat megnyitójára kedden délután került sor a Rákóczi Főiskolán. Az ünnepség kezdetén az ősi himnuszt, a Boldogasszony anyánkat hallgathattuk meg Antoni Norbert előadásában, majd Kudlotyák Krisztina, a Pro Cultura Subcarpathica igazgatója köszöntötte a vendégeket.
Az ezeréves magyar múlt összekapcsolódik a Mária-kultusszal, fogalmazott Molnár János római katolikus esperes-plébános. Nagyasszonyunknak, Pátrónánknak nevezzük Szent István óta, a Mária-tisztelet benne van minden magyar emberben, ezt bizonyítják a most bemutatott művészi alkotások is, melyek imádságra indítják a nézőt, mondta. Rácz Béla, a főiskola prorektora megnyitó beszédében a művészet történelemben betöltött szerepéről szólt. Szalipszki Endre, a Beregszászi Magyar Konzulátus főkonzulja a nagy művészek Mária alkotásait – többek között Michalengelo Piétáját, Kovács Margit Madonnáit – elemezve, illetve az itt látható kortárs művészek Máriáról alkotott képzetét bemutató tárlatról szólva kiemelte, hogy azok hitet erősítő kisugárzására ezen a vidéken igen nagy szükség van.
Kárpát-medence valamennyi szegletéből jelen vannak most alkotások egy térben, s ez is a nemzetegyesítést szimbolizálja, hangsúlyozta Szász Jenő, a vándorkiállítást szervező Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke. Kegyelmi időket élünk, mondta. Öt éve megélhetjük a nemzeti összetartozás nagy és magasztos pillanatait. Magyarország nemcsak felelősséget érez, de felelősséget is visel az elszakított nemzetrészekről. A jövőt a keresztény értékekre kell építeni, fogalmazott, hisz nincs nemzeti boldogulás lelki felemelkedés nélkül.
A tárlat megnyitóját igazán felemelővé tette a Beregszászi Művészeti Iskola tanárainak előadása, illetve csodálatos élmény volt meghallgatni César Franck nagyszerű művét, a Panis Angelicust a Nevetlenfalvi Művészeti Iskola növendéke, Sztojka Vanessza és a tanári vokál előadásában.
A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...
Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
