Ismét eltelt egy esztendő. Év vége közeleg. Karácsonykor lassítunk s megállunk egy pillanatra. Magunkba fogadjuk az ünnep üzenetét, meghittségét, nyugalmát, a karácsonyi áhítat bensőséges érzését.
Kívánjuk mindenkinek, hogy szeretettel viseltessen a másik iránt, s a szeretet lángjának fénye maradjon meg a szívekben a hétköznapokban is. Legyen szilárd minden ember hite ebben a változó világban, és ne veszítsük el emberségünket az év többi napján se.
Kosztolányi Dezső – Karácsony
Ezüst esőben száll le a karácsony,
a kályha zúg, a hóesés sűrű;
a lámpafény aranylik a kalácson,
a kocka pörg, gőzöl a tejsűrű.
Kik messze voltak, most mind összejönnek
a percet édes szóval ütni el,
amíg a tél a megfagyott mezőket
karcolja éles, kék jégkörmivel.
Fenyőszagú a lég és a sarokba
ezüst tükörből bókol a rakott fa,
a jó barát boros korsóihoz von,
És zsong az ének áhítatba zöngve…
Csak a havas pusztán a néma csöndbe
sír föl az égbe egy-egy kósza mozdony.
Minden magyar testvérünknek szeretetteljes, áldott, békés karácsonyi ünnepeket és sikerekben, egészségben gazdag boldog új évet kívánunk!
A KMMI, a MÉKK és az Együtt szerkesztőbizottsága nevében
Zubánics László, Dupka György, Fuchs Andrea, Sipos Attila, Szabó Tibor, Vári Fábián László, Bakos Kiss Károly, Répási István.