Írta: Berényi Kornélia | Forrás: Felvidék.ma | 2023. június 08.
A Katolikus Egyházban a pünkösdöt követő tizedik napon ünneplik az Úrnapját, az Oltáriszentség ünnepét. Ebben az évben az ünnep június 8-ára, csütörtökre esett.
A történelmi Magyarország területein a következő vasárnapon, június 11-én ülik az Úr Szent Testének és Vérének az ünnepét, melynek latin neve Festum Eucharistiae, Solemnitas Corpus Domini. Körmenet kapcsolódik hozzá, amikor az Oltáriszentséget kiviszik a templomokból és áldást osztanak a világra. Több európai országban munkaszüneti nap.
A katolikus egyház hiszi és hirdeti: a liturgiában a pap szavára Isten lehetségessé teszi, hogy a kenyér és bor színe alatt valóságosan jelenvalóvá váljon. A protestáns egyházak mindezt jelképesen értelmezik. A köznépet ritkán foglalkoztatják az elméleti teológiai vonatkozások, sokkal inkább a gyakorlatiak: az érzelmekre ható szertartáselemek, a szemet gyönyörködtető, a fantáziát megmozgató mozzanatok. Az úrnapi ünneplés esetében is hamar kialakultak a népi ájtatosság kapcsolódó elemei. Az ünnep fő eseménye lett a drámai elemeket és látványosságot nem nélkülöző körmenet, amelyet 1274 és 1279 között Kölnben vezettek be, s a XIV. században több német városban is elterjedt. Célja kettős: hitvallás az eretnekekkel szemben, valamint Krisztus felmutatása a világnak és a világ hódolatának kifejezése Krisztusnak.
Magyar földön általános szokás a körmenet és a sok virágdísz, hiszen az idejére már teljes pompájában zöldbe és virágdíszbe öltözik a természet, szebbnél szebb virágok pompáznak és ontják az illatot. Az úrnapi körmenettel összeforrt a virágszőnyegek készítése, a virágsátrak, és a virágokkal díszített oltárok képe.
A körmenet útján négy stáció van: négy oltárt állítanak, amelyet a pappal és Oltáriszentséggel végigjárnak a hívek. Az úrnapi körmenetnek saját szertartása van. A virágsátraknál az evangéliumot idézik, és a pap az égtájak felé áldást oszt az Oltáriszentséggel. Ilyenkor mindenkiért imádkoznak, így a négy égtáj felé osztott áldásból bárki részesülhet.
Az első adatok magyarországi megünnepléséről 1292-ből és 1299-ből valók. Az 1501-es budavári körmeneten részt vett II. Ulászló király is, amikor a nagy tömeg jelenlétében elégették Mohamed jelképes mecsetjét, koporsóját és török katonákat ábrázoló bábukat.
A néphagyományban is jelentős szokások fűződnek az ünnephez. Eleink életében, de egyes helyeken ma is, az egész falu részt vesz az előkészületekben.
A férfiak zöld gallyakat, lombokat hoznak a közeli erdőkből, ligetekből. Az asszonyok és a gyermekek összegyűjtik a virágokat, melyekkel a négy égtáj szerint felállított lombsátrat díszítik. A menet utcáiban feldíszítik a kapukat, ablakokat, így köszöntik az Úr érkezését. Régen szokás volt, hogy a lombkunyhóból hazavitt ágakat a ház négy sarkába tűzték, hogy az megóvja a házat a villámcsapástól. Volt, ahol az istálló gerendáiba dugták, hogy áldás legyen az állatokon, másutt a betegek fürdőjébe tettek az úrnapi virágokból.
Ének az Oltáriszentségről, az 1674-ben Kassán kiadott Cantus catholici énekeskönyvből:
Oltári nagy Szentség, igaz élet fája,
Mely bünösnek veszen-bé tégedet szája,
Menten rá adatik mennyegzös ruhája:
Oh szent vendégség.
Ezt Jesus mondotta szentebbnek mannánál,
Itt azért nagyobbat hinnünk kell ostyánál:
Igazbat nem lelünk az Isten szavánál.
Oh csuda szentség.
Jesus nyilván szoltál errül szent Jánosnál
Fényesb te mondásod szemünk világánál,
Azért is imádunk ennél az Oltárnál
Tellyes Asztalnál.
Olvasólámpa című rovatunkban legutóbb az épített örökség vidékünkön található kiemelkedő alkotásait mutattuk be a „Kárpátaljai nemzeti identitás-jelek” című kiadvány alapján. A kötet a Kárpátaljai Értéktár sorozatban a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület gondozásában látott napvilágot. Ezút...
Egy könyv köré ülni le beszélgetni ma Ungváron jóval több, mint kulturális program: közösségteremtés, identitásőrzés és lelki kapaszkodó is. Az Ungvári Magyar Olvasóklub egy éve indult útjára egy személyes ötletből, mára pedig befogadó, élő közösséggé vált. A klub alapítójával, Balogh Renátával az i...
A Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) február 4-én nyitotta meg idei kiállítási évadát Beregszászban. A Na’Conxypan Galéria falain a XV. Hollósy Simon Alkotótáborban született munkákból válogatott tárlat fogadja az érdeklődőket.
Ismerjük a mondást: a szó elszáll, az írás megmarad. Ha valaki könyvet ír, akkor a mondanivalója fontos. Ha papírra veti, akkor fontosabb, mint egy elmondott szó, mint egy beszélgetés. Hatványozottan igaz ez egy püspök esetében, akinek minden szava tekintély, leírt szavai pedig átelmélkedett, áti...
