Írta: Simon Rita | Forrás: KISZó | 2024. július 28.
Kárpát-medencei szinten is unikális, kiváló állapotban lévő műemlék az ungvári várban lévő Szent György templom – állapította meg dr. Türk Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régész oktatója. A romoknál a kárpátaljai archeológusok több éve végeznek már ásatásokat, most azonban a magyar külügyminisztérium támogatásával magyarországi szakemberek is csatlakoznak, hogy feltárják és rekonstruálják ezt a régészeti téren egyedülálló, múltunk megismerése szempontjából rendkívül értékes építményt.
A magyarországi partnereket Olha Sumovszka, a Lehoczky Tivadar Kárpátaljai Megyei Honismereti Múzeum igazgatója kereste fel. Az igazgató elmondta,
„a magyar szakembereknek többéves tapasztalatuk van e téren, ezért ahhoz, hogy maximálisan feltárjuk a szakrális műemléket, az ő segítségük elengedhetetlen.”
Az eddigi ásatások eredményeképp a templom legnagyobb felülete látható. A cél, hogy restaurálják az egész emlékhelyet, ám egyelőre nincs rá finanszírozás, ezért bíznak a magyar külügy támogatásában. A tervek szerint a mostani projekt három évig tartana, amely során a vártemplom rekonstrukcióján kívül az 1990-es években előkerült, jelenleg a várban lévő, egyik unikális freskó konzerválása is megvalósul, tudtuk meg az igazgatótól.
A csoport vezetője Volodimir Mojzsesz. Az Ungvári Nemzeti Egyetem régészeti tanszékének oktatója és diákjai már 2018-tól végeznek ásatásokat a várban. 2019-ben a Teleki László Alapítvány támogatásával zajlott a munka, amely során számos tárgyi emlék, köztük XVII. századi fegyverek is előkerültek, illetve két kőtábla töredéke, amely azt bizonyítja, hogy az ungvári vártemplomba a Homonnai Drugeth család már a XIV. század első felében is temetkezett.
A templom 1728-ban egy hatalmas tűzben leégett, a falak és a kripta jelentős károkat szenvedtek. Az 1740-ben Ungváron elhelyezett osztrák helyőrség katonái pedig kifosztották a sírokat.
A koronavírus és a háború miatt szüneteltek, ám tavaly újraindultak a munkálatok. A helyszínen dolgozik többek között Klisza Krisztina, a múzeum restaurálási részlegének vezetője, illetve Roman Murnik művész-restaurátor. Az ő munkájukat segíti most dr. Türk Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Régészettudományi Intézetének Magyar Őstörténeti és Honfoglalás Kori Régészeti Tanszék docense, illetve Takács Mór Bendegúz, a PPKE Régészeti Térinformatikai Laboratóriumának vezetője.
– Takács Bendegúz az úgynevezett roncsolásmentes régészet módszerével foglalkozik. A cél a vár területén található középkori templom professzionális műszerekkel való maximális feltárása, kutatása és bemutathatóvá tétele. Jó lenne egy publikáció, esetleg monográfia is a templomról, ugyanis ez a műemlék Kárpát-medencei szinten is unikális, elképesztően jó állapotban maradt meg, mivel nem épültek rá később a város új részei.
Az archeológus hozzátette, most a kezdeti fázisban felméréseket végeznek, majd javaslatokat tesznek, hogy pontos rekonstrukciót végezhessenek.
Az alapok és falak maradványaiból megfelelő számítógépes programokkal, régész szakember hozzáértésével manapság már gyakorlatilag milliméter pontosan meg tudják rajzolni az egész korabeli templomot.
Türk Attila 2010-ben járt először Ungváron, megismerkedett az ungvári egyetem munkatársaival, és többek között Ihor Prohnenko és Volodimir Mojzsesz régésszel, akikkel azóta is nagyon jó barátságot ápolnak, így a közös munka most is gördülékenyen megy. Arra a kérdésre, hogy milyen eredményekre számítanak, Türk Attila elmondta, nehéz megmondani, mert nem látnak a föld alá, de mivel itt valóban érintetlen állapotban maradt meg minden, bizakodva tekintenek a kutatásra.
„Remélhetőleg a fázisokat is láthatjuk majd, mivel amikor felújították a templomot, akkor tulajdonképpen ráépítettek, és nem pusztították el a korábbi maradványokat, tehát könnyen elképzelhető, hogy bemutathatóvá tehetjük ezeket a korszakokat, megismerheti a nagyközönség, hogy hogyan nézhettek ki ezek a templomok a múltban. A begyűjtött dokumentumokat és adatokat a Közép-európai szinten is elismert régész-művészettörténész szakember, a Visegrádi Múzeum igazgatója, Buzás Gergely is áttekinti, s véleményezi” – tette hozzá a régész.
Türk Attila megjegyezte, fontos, hogy megóvják az eddig feltárt részeket. Az ásatás rekonstrukciót is igényel. Éppen ezért fontos feladat lesz a felszínen lévő részeket konzerválni és lefedni, ugyanis a tél és a fagy jelentős károkat képes okozni, a későbbiekben tönkremehetne mindaz, amit most feltártak.
A kárpátaljai magyarság megmaradása érdekében nagyon fontos, hogy fennmaradjon és erősödjön az értelmiségi réteg, mely össze tudja fogni közösségünket. Az értelmiség megerősödéséhez viszont elengedhetetlen feltétel, hogy minden tehetséges gyermek, fiatal lehetőséget kapjon tehetsége kibontakoztatásá...
Kárpátalja és egyben Ukrajna második legmagasabb pontján, a 2038 méteres Brebeneszkulon tűzte ki zászlóját a Kárpátaljai Hazajáró Egylet. Lélekemelő látvány, eget rengető energia, szívbemarkoló érzések a Csornahorán (Fekete-hegység).
114 évvel ezelőtt született Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni. Egész életében kerülte a nyilvánosságot, nem vállalt közszereplést. Magánemberként őrizte férje emlékét.
Szeptember nyolcadika a Boldogságos Szűz Mária születésének ünnepe a keresztény katolikusok körében. Az egyház Kisboldogasszony napját, Szűz Mária születésnapját – latin nevén Nativitas Beatae Mariae Virginis – ünnepli ezen a napon.
