Debrecenben látható a Kárpátaljai Szövetség „Szent István keresztény hagyatéka – a Szent Korona vármegyéi” című vándorkiállítása. A Kovach Anton festőművész képeit felvonultató kiállítás augusztus 6-án nyílt meg a Kölcsey Központban, és szeptember 5-ig tekinthető meg.
Az augusztus 6-i megnyitón Bódor Edit, a Főnix Nkft. ügyvezetője köszöntőjében egyebek mellett arról beszélt, hogy Szent István közelgő ünnepére készülve a kiállítás segíti a szív és a lélek felkészülését az összetartozás megerősítésére és az ünnep befogadására.
Puskás István kulturális alpolgármester a többi között arról szólt, hogy felemelő látni, milyen gazdagságot hozott létre a magyarság a Kárpát-medencében, de egyfajta szomorúság is, hiszen az a Magyarország, amelyet a vármegyékről szóló régi kiadványok bemutatnak, már csak a múlté, ugyanakkor ennek a kiállításnak képeiben a vigasztalódás és remény is jelen van. „Meglehet, az az állam már nem létezik, amelyet Szent István hagyott örökül az utódaira (...), ám ez az örökség nem tűnt el nyomtalanul, ma is elevenen él.” A festményeken olyan szimbolikus épületek láthatók, amelyeket a Szent István-i örökség szellemében hoztak létre, és a kereszténység, a magyar államiság és a magyar kultúra emblematikus épületei jelennek meg, sok közülük pedig nem csak áll és működik, de eleven élettel teli – fogalmazott. Puskás István arra emlékeztetett, hogy e gyönyörű örökség felmutatása az utódok számára felelősség és egyben kötelezettség, hogy ezt az örökséget továbbvigyék.
Debrecen örömmel fogadta be a tárlatot – folytatta –, hiszen a város úgy gondol magára, mint a magyar államiság egyik fontos letéteményesére, a magyar kereszténység egyik legfontosabb központjára, a város számára pedig különösen fontos és értékes a kárpátaljai kultúra, „hiszen felelősnek érezzük magunkat a kárpátaljai magyarság és a kárpátaljai magyar kultúra éltetésében és segítésében”.
A történelem arra tanít, hogy nem szabad kishitűnek lenni – fogalmazott a megnyitón Pósán László, az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke, aki arra emlékeztetett, hogy semmivel nem vagyunk alábbvalók másoknál, és különösen fontos ezt tudatosítani ma, amikor az identitás megléte sok helyen kérdéses. Minden olyan művészeti alkotás, kulturális esemény, amely az identitás erősítését szolgálja, különösen üdvözlendő – mondta, hozzátéve, hogy a magyar államiság ünnepéhez közeledve a kiállítás nem is lehetne méltóbb helyen, mint a Kossuth által legmagyarabbnak nevezett városban.
Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért felelős miniszteri biztos köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar szabadság egyik szimbolikus helyszínén a képek az otthon és a hűség szavakat hívják elő. Hiszen otthon érezzük magunkat azokon a helyszíneken is, amelyek magyarok által ma már nem, vagy alig lakottak – mondta, hozzáfűzve, hogy mindenki számára fontos feladat megválaszolni, miképp lehet Trianon árnyékán túllépni. A kiállítás egyúttal azt is sugallja – folytatta –, hogy a magyarok érezzék magukat otthon Fiumében, Ungváron vagy éppen a Szerémségben is, ahol már régóta nem élnek magyarok. Azt az érzést és azt a polgári gondolkodásmódot kell újra megtalálni, hogy természetes legyen egy hétvégét eltölteni Brassóban vagy Munkácson, „hiszen ezáltal tudnánk belakni azt, amit valamikor a Magyar Királyság jelentett, amit a Kárpát-medence földrajzi egysége jelent”. Mint hozzátette, ugyanakkor ott kell lennie annak az érzésnek is, hogy ez az otthon immár nemcsak a miénk, ez a térség ugyanolyan jogon az itt élő nemzeteké is. Talán éppen ez a Szent István-i eszme 21. századi üzenete, s „talán ez volna az az út, amely révén a nemzeti türelmetlenségeket felülírhatná a közös érdek” – mondta.
Grezsa István aláhúzta: „a jövendő csak a velünk élő Kárpát-medencei tejtestvér népekkel együtt képzelhető el, az önálló magyar út, a saját út nem jelenthet mást, mint az együttműködés útját”.
A miniszteri biztos kitért arra is, hogy a globalitás napjainkban le akarja győzni a lokalitást, és éppen a világjárvány mutatott rá, hogy milyen jelentősége van a helyi identitásoknak.
A debreceni megnyitón jelen volt az alkotó is, aki egyebek mellett arról beszélt, hogy a képsorozat létrehozásának köszönhetően fedezhette fel a bennünket körülvevő világ szépségeit és ezek a benyomások és érzelmek tükröződnek a vásznon. E képek egy egységbe foglalják a hagyományt, az utazást, a kultúrát és a művészetet – fogalmazott a művész.
A tárlatot Feledy Balázs művészeti író nyitotta meg, aki a többi között arra hívta fel a figyelmet, hogy Kovach Anton festménysorozata lenyűgöző vállalkozás, és a kortárs magyar festészetben lélegzetelállító a tematika, amit kiválasztott. Műveinél lebilincselő a téma megválasztásának módja, majd a hozzá tökéletesen illeszkedő stílus – mondta. Alkotásai látványalapú festészet, de nem a naturalizmus jegyében, s miközben művein minden helyszín rendkívül valóságszerű, számos képén mégis egyfajta álomszerűség érezhető. Képei üdék és vitalitással teltek, de e fontos helyek méltóságát is visszaadják – fogalmazott Feledy Balázs, hozzátéve, hogy Kovach Anton igazi vérbő kolorista, akinek mélyről jövő tehetsége a gyerekkor erős természeti élményével párosul, s így lesz a látvány magyar és európai. A képsorozat életművének fontos része – mutatott rá Feledy Balázs.
A görögkatolikus egyházban a ruszinok jelenléte meghatározó – emlékeztetett köszöntőjében Kapin István görögkatolikus parókus, aki többek között arról beszélt, hogy „mi keresztények szeretjük a saját isteni otthonunkat nemzetben látni”, s e kiállítást látva elmondható, hogy „Uram, jó nekünk ebben a hazában”.
A Kárpátaljai Szövetség által kezdeményezett és 17 állomásosra tervezett kiállítássorozat tavaly júniusban indult útjára Esztergomban. A hároméves projekt eredményeként létrejött kiállítás a trianoni sorstragédiára emlékezés jegyében született, és Kovach Anton festőművész által alkotott képeken keresztül mutatja be a történelmi Magyarország vármegyeszékhelyeit. A magyar gyökerekkel rendelkező neves kárpátaljai ruszin festőművész több éven és több ezer kilométeren át tartó művészeti, kulturális és történelmi utazásából született alkotások a valamikor történelmi „Nagymagyarország” 64 vármegyeszékhelyét mutatják be a képzőművészet eszközeivel.
A vándorkiállítás fővédnöke Kocsis Fülöp, görögkatolikus érsek-metropolita.