Írta: Tudósító | Forrás: KMMI-sajtószolgálat | 2015. január 20.
Megtartotta idei első műhelymunkáját a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság (KVIT), amelyen sor került a KMMI által meghirdetett tehtséggondozó pályázatra érkezett munkák elbírálására. Három KVIT-tag és egy vendég felolvasta írását. A találkozó 2014. január 17-én, Beregszászban, az Európa-Magyar Házban zajlott. A KVIT saját helyiséget kapott, melyet Lőrincz P. Gabriella, Shrek Tímea, Gálfi Dezső és Pógyor Adrián szervező munkája tett otthonosabbá, úgy is fogalmazhatnék, kvitesebbé.
A műhelymunka első részében megtörtént a KMMI által meghirdetett tehetséggondozó pályázatra érkezett írások elbírálása, elsősorban Lőrincz P. Gabriella, Bakos Kiss Károly és Csordás László részvételével. Az eredményhirdetésre a Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett rendezvényen, Beregszászban kerül sor.
A KVIT fontosnak tartja a vers- és prózaírással foglalkozó kárpátaljai magyar fiatalokkal folytatandó párbeszédet, az alkotófolyamat során felmerülő kérdések megvitatását. Ebből az okból volt jelen a megbeszélésen Pliszka Tímea, aki felolvasta saját versét.
A felolvasást Ráti Emese folytatta. Az érettségi előtt álló gimnazista szövegére reagálva Csordás László rámutatott a nyelvi kifejezésmód fontosságára. Kertész Dávid hozzátette: nincs meghatározva, hogy a narrátor elkülönül-e az elbeszélőtől. Bakos Kiss Károly és Shrek Tímea új címet javasolt a szöveghez.
Ezek után Shrek Tímea szövegének megbeszélése következett. Bakos Kiss Károly úgy vélekedett, hogy a szöveg rövid mondatai nagyobb hatást gyakorolnak az olvasóra, pozitívumként értékelte ezt a jelenséget. Kertész Dávidnak tetszettek a Shrek Tímea által használt szókapcsolatok (pl. féktelen őrjöngés). Csordás László javasolta, hogy a szerző gondolja át a szöveg címét.
Ezt követően Marcsák Gergely olvasta fel versét, mely egyértelműen elnyerte a jelenlévők tetszését. Bakos Kiss Károly arra a következtetésre jutott, hogy Marcsák betartja a szótagszámot, és olykor bizony a logika felülírja a ritmikát. Ebből levonta következtetését, mely szerint előfordulhat, hogy a nyelv börtönbe zár.
A felolvasást Kovács Eleonóra zárta. A szöveggel kapcsolatban több javaslat érkezett, például a cím és két kifejezés cseréje.
A jelenlévő KVIT-tagok: Lőrincz P. Gabriella, Bakos Kiss Károly, Csordás László, Ámorth Angelika, Csornyij Dávid, Gálfi Dezső, Kertész Dávid, Kovács Eleonóra, Marcsák Gergely, Ráti Emese, Pógyor Adrián, Shrek Tímea az Együtt két korábbi példányát vihették haza.
Az idei év tartalmasnak ígérkezik a KVIT számára. A szervezet által kitűzött tervek megvalósítása a kárpátaljai magyar kultúra nyeresége lenne.
A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...
Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
