Írta: | Forrás: mult-kor.hu | 2023. szeptember 04.
186 éve, 1837. szeptember 4-én mutatta be Samuel Morse a New York-i egyetemen az általa feltalált távíró működését. A Morse-féle ABC hosszú karriert futott be, alkalmazása szinte művészetnek számított, nemzetközi alkalmazása 1999 végén szűnt meg végleg.
Samuel Finley Breese Morse 1791. április 27-én született a Massachusetts állambeli Charlestownban. A Yale College-ban (a Yale Egyetem elődjén) tanult vallásfilozófiát, matematikát, és az akkor újdonságnak számító elektromosságról is hallgatott előadásokat.
Ugyanakkor Morse tehetséges képzőművész volt, annyira, hogy az egyetem után a festészetből élt, s elsősorban portréfestőként és szobrászként vált ismertté. A művészetek elkötelezett híveként 1825-ben alapító tagja lett a New Yorkban létrehozott National Academy of Design-nak (Nemzeti Dizájnakadémia), 1826-ban pedig annak elnökévé választották. 1811–1826 között európai körutat tett.
1832-ben rajzprofesszori állást kapott a New York-i Egyetemen, itt kezdett kémiai és elektronikai kísérletekkel foglalkozni. Ekkor fogalmazódott meg benne az elektromágneses távíró gondolata, melynek első, még igencsak kezdetleges tervét 1832. október 19-én vázolta fel egy újabb európai tanulmányút után, amikor Párizsban a tudomány új vívmányaival találkozott.
A megvalósítás nehézségekbe ütközött, mert Morse érdeklődött ugyan az elektromosság iránt, de ismeretei hézagosak voltak. A véletlen hozta össze Joseph Henry fizikussal, aki készséggel válaszolt kérdéseire, sőt gyakorlati tanácsokkal is ellátta, és segítségére volt Leonard Gale, a New York-i Egyetem tudományos professzora is.
A bulldog kitartásával kísérletező Morse végül 1837. szeptember 4-én mutatta be a telegráfot: munkatársa fél kilométerrel távolabbról kezdte adni a jeleket, s a New York-i előadóteremben álló készülék ingája titokzatos tüskéket rajzolt a papírszalagra. A kódokat fejből ismerő Morse már mondta is a szöveget: „Sikeres kísérlet a távíróval 1837. szeptember 4-én.”
A készülék továbbfejlesztett változatát Morse pár hónappal később, 1838. február 20-án mutatta be egy hivatalos washingtoni bizottság előtt, 1839-ben dolgozta ki az egységes nemzetközi jelzésrendszerré vált pont-vonal kombinációt (a később róla elnevezett morzeábécét), a szabadalmat pedig találmányára 1840-ben kapta meg.
A találmány korszakos jelentőségét fel nem ismerő washingtoni kongresszus csak 1843-ban, s akkor is alig hat szavazatnyi többséggel harmincezer dollárt szavazott meg a Baltimore és Washington közti távíróvonal kiépítésére. Ezen 1844. május 24-én közvetítették az első üzenetet, ami egy bibliai idézet volt Mózes negyedik könyvéből: „Mit tesz az Isten”. A villamos távíró vonalat 1845. április 1-jén nyitották meg hivatalosan a nagyközönség számára. (Magyarország első távíróvonala néhány évvel később, 1847. december 27-én nyílt meg Bécs és Pozsony között.)
A Morse-féle ABC hosszú karriert futott be, alkalmazása szinte művészetnek számított, nemzetközi alkalmazása 1999 végén szűnt meg végleg. Az elektromos távíró még életében meghozta feltalálója számára a sikert, a gazdagságot és az elismerést. Morse viszont emberként korántsem bizonyult nemesnek és nagylelkűnek: az elsőbbségről folytatott perben hevesen tagadta, hogy Joseph Henry bármilyen segítséget nyújtott volna neki. A rabszolgaság kérdésében pedig azon az állásponton volt a polgárháború idején, hogy annak intézménye isteni eredetű, helyes és igazolható.
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...
Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...
