Írta: H. Cs. F. A. | Forrás: Kárpáti Igaz Szó / KMMI-sajtószolgálat | 2012. október 08.
Október 6-án a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet szervezésében Beregszászban, az Európa-Magyar Ház udvarán lévő aradi vértanúk emlékoszlopánál gyűltek össze az emlékezők, akiket Zubánics László, a KMMI elnöke köszöntött. Elmondta, mivel a mai nap történelmi esemény, fel kell idézni azokat az eseményeket, amelyek a messzi partiumi Aradon történtek.
– Katonák voltak, akik a fegyelmet, a harctereken kiérdemelt dicsőséget tartották fontosnak életük során. Emberek, akik a magyar szabadságharc hívó szavára, katonai tudásukat adták azért, hogy Magyarország szabad és független legyen. Ők azok, akik végigharcolták a szabadságharc csatáit, vezették csapataik embereit keményen küzdve, mert hittek abban, hogy győzhetnek. Életük azzal zárult, hogy rajtuk statuáltak példát a megtorlásra. Meghaltak, mert szembeszálltak volt esküjükkel, amely a császárnak tett ígéret volt. Ők azok, akik elmenekülhettek volna, amikor már tudható volt a vég, hátrahagyva a hozzájuk beosztott katonákat, mégsem tették. Olyan hősök ők, akiket Magyarország történelmében csakis vérvörös betűkkel lehet illetni, mert a vérüket áldozták ezért az országért. Minden valamirevaló magyar embernek tudni, ismerni kell nevüket, tetteiket!
A megemlékezésen jelen lévő Herczog Edit európai parlamenti képviselő beszédében kiemelte: 1849. október hatodika mementó mindannyiunk számára. Mementó, amelyre emlékezünk, amely emléket állít azoknak a hőseinknek, akik akkor az életüket adták.
– Úgy vélem, emlékezésünk pillanatában végig kell gondolnunk saját életünket, végig kell gondolnunk saját emberi nagyságunkat. Vajon képesek vagyunk-e egymással kezet fogni? Képesek vagyunk-e egymáshoz közelebb menni? Vagy a távoltartás, a hiúság az, ami bennünket ma vezérel. 1848-49-nek az az üzenete, hogy nem külön-külön, nem egymás ellen, hanem szegény a gazdaggal, egy közös ügyért, a szegénység fölemeléséért küzdjünk. Ha október hatodikát így ünnepeljük, akkor méltók leszünk arra, hogy a jövőben bennünket, a 163. alkalommal emlékezőket is megemlékeztessék. Ennek a gondolatnak a jegyében, a másik elfogadásának a jegyében, amely egyben az Európai Unió legfontosabb gondolata, és elve is: kívánom, legyen erőnk kezet nyújtani mindenkinek, aki magyarul beszél, aki a magyar nép felemelkedését akarja!
Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke méltóságteljes megemlékezést kívánt mindenki számára, és azt, erősítsenek bennünket Vécsey Károly honvédtábornok utolsó szavai: „Isten adta a szívet-lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángol.”
Mielőtt a jelenlévők elhelyezték volna a kegyelet koszorúit az emlékoszlopnál, Lőrinc P. Gabriella és Bakos Kiss Károly költők szavaltak egy-egy, alkalomhoz illő költeményt.
***
Ungváron a hagyományokhoz híven Szegelethy János honvéd hadnagy Kálvárián lévő sírjánál adóztak a vértanúk emlékének. Fuchs Andrea, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének alelnöke szavait követően Balogh Dénes, Magyarország ungvári külképviseletének konzulja szólt az egybegyűltekhez. A forradalom és szabadságharc eseményeire, illetve az aradi vértanúk hősiességére Gortvay Erzsébet irodalomtörténész emlékezett. Marcsák Gergely egy róluk szóló énekkel tetté meghittebbé az alkalmat.
A koszorúzást követően az egybegyűltek Bémer László püspök, egykori felsőházi tag Szobránc utcai emléktáblájánál is elhelyezték az utókor koszorúit.
***
A nagyszőlősi megemlékezésen, báró Perényi Zsigmond, Ugocsa vármegye mártír főispánja emlékművénél Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke mondott beszédet. Tóth Katalin, a magyarországi Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára felolvasta a rendezvényre meghívott, de családi okok miatt távol maradt főszónok, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter beszédét. A tárcavezető üzenetében hangsúlyozta, a Kárpát-medence minden kis zugának megvan a maga vértanúja, akinek áldozatából erőt meríthetünk.
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...
Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.
