Írta: Szabó Kata | Forrás: Kárpátalja.ma | 2019. november 28.
A III. Kárpátaljai Irodalmi Napok második állomásaként Marcsák Gergely Fekete-Tisza című verseskötetét mutatták be a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán november 27-én. A bemutatót a főiskola filológusainak versszínházi előadása színesítette. A program a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság szervezésében és a Rákóczi-főiskola Magyar Tanszéki Csoportjának társszervezésében valósult meg.
A beregszászi főiskola magyar szakos hallgatói versszínházukban az álmokat próbálták befogni kárpátaljai versek segítségével. Olyan jelentős kárpátaljai irodalmárok költeményei elevenedtek meg, mint Füzesi Magda, Penckófer János vagy Bakos Kiss Károly. A darabot Mónus Dóra, a Magyar Tanszéki Csoport tanársegéde rendezte.
A Fekete-Tisza bemutatóján a szerzővel, Marcsák Gergellyel Mádi Gabriella, az említett tanszéki csoport oktatója beszélgetett.
Marcsák Gergely 1990-ben született Kincseshomokon. 2010 óra publikál verseket, tanulmányokat és rövidprózákat. A Debreceni Egyetem Irodalom és Kultúratudományok Doktori Iskolájának abszolvált doktorandusza. Első kötete, a Fekete-Tisza Gérecz Attila-díjat nyert.
A művész kifejtette, hogy milyen nehézségei vannak egy pályakezdő irodalmárnak, és hogy mire kell odafigyelnie, ha építő kritikát kap.
– Azt gondolom, hogy a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság egy olyan műhelykör, ahol igenis ki tud bontakozni egy fiatalnak a tehetsége – mondta Marcsák Gergely, majd hozzátette, hogy Magyarországon is sok lehetősége van egy szárnybontogatónak. Nagy segítség az indulásban az Előretolt Helyőrség Íróakadémia, aminek a költő maga is a hallgatója. Megosztotta a közönséggel azt is, hogy eleinte ihletből írt, ma már viszont tudatosan keresi a témákat. Azt is elárulta, hogy szeretne kárpátaljai történeteket és legendákat versbe önteni.
A kérdések után a költő felolvasta könyvéből a Dovbus, az Alkony a vitrinben, az Opsi, valamint a címadó verset, a Fekete-Tiszát.
A találkozót fórum zárta, ahol a résztvevők megtudhatták, hogy miért Fekete-Tisza lett a kötet címe. Marcsák Gergely elmondta, hogy a címhez a borító is szorosan kapcsolódik: a fedőlapon a víz mellett fatörzset láthatunk, ami a címadó vers refrénjében hallható tutajra utal.
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...
A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...
Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...
