Írta: Szabó Kata | Forrás: Kárpátalja.ma | 2019. november 28.
A III. Kárpátaljai Irodalmi Napok második állomásaként Marcsák Gergely Fekete-Tisza című verseskötetét mutatták be a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán november 27-én. A bemutatót a főiskola filológusainak versszínházi előadása színesítette. A program a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság szervezésében és a Rákóczi-főiskola Magyar Tanszéki Csoportjának társszervezésében valósult meg.
A beregszászi főiskola magyar szakos hallgatói versszínházukban az álmokat próbálták befogni kárpátaljai versek segítségével. Olyan jelentős kárpátaljai irodalmárok költeményei elevenedtek meg, mint Füzesi Magda, Penckófer János vagy Bakos Kiss Károly. A darabot Mónus Dóra, a Magyar Tanszéki Csoport tanársegéde rendezte.
A Fekete-Tisza bemutatóján a szerzővel, Marcsák Gergellyel Mádi Gabriella, az említett tanszéki csoport oktatója beszélgetett.
Marcsák Gergely 1990-ben született Kincseshomokon. 2010 óra publikál verseket, tanulmányokat és rövidprózákat. A Debreceni Egyetem Irodalom és Kultúratudományok Doktori Iskolájának abszolvált doktorandusza. Első kötete, a Fekete-Tisza Gérecz Attila-díjat nyert.
A művész kifejtette, hogy milyen nehézségei vannak egy pályakezdő irodalmárnak, és hogy mire kell odafigyelnie, ha építő kritikát kap.
– Azt gondolom, hogy a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság egy olyan műhelykör, ahol igenis ki tud bontakozni egy fiatalnak a tehetsége – mondta Marcsák Gergely, majd hozzátette, hogy Magyarországon is sok lehetősége van egy szárnybontogatónak. Nagy segítség az indulásban az Előretolt Helyőrség Íróakadémia, aminek a költő maga is a hallgatója. Megosztotta a közönséggel azt is, hogy eleinte ihletből írt, ma már viszont tudatosan keresi a témákat. Azt is elárulta, hogy szeretne kárpátaljai történeteket és legendákat versbe önteni.
A kérdések után a költő felolvasta könyvéből a Dovbus, az Alkony a vitrinben, az Opsi, valamint a címadó verset, a Fekete-Tiszát.
A találkozót fórum zárta, ahol a résztvevők megtudhatták, hogy miért Fekete-Tisza lett a kötet címe. Marcsák Gergely elmondta, hogy a címhez a borító is szorosan kapcsolódik: a fedőlapon a víz mellett fatörzset láthatunk, ami a címadó vers refrénjében hallható tutajra utal.
Budapesten, a Farkasréti temetőben alussza örök álmát a bátyúi születésű költő, Simon Menyhért, aki 1952. november 7-én adta vissza lelkét Teremtőjének. A költő életének részleteit a szintén bátyúi Bagu Balázs tankönyvíró, helytörténész kutatásaiból ismerhetjük. Ebből idézünk most Simon Menyhért ...
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete (KMKSZ ISZ) hetedik alkalommal rendezte meg népszerű fotópályázatát Mondd el képekkel – Kárpátalja a Te szemeddel címmel. A pályázat ünnepélyes eredményhirdetésére és díjátadójára november 23-án került sor Beregszászban, az MCC Bereg...
Online szavalóversenyt hirdetett október elején a Kárpátaljai Magyar Filmgyártásért Alapítvány. A jelentkezőknek lehetőségük volt videófelvételt készíteni kedvenc versük elszavalásáról, amit be kellett küldeniük az alapítványnak. A beküldött munkákat szakmai zsűri értékelte, több szempontot is figye...
1802. november 25-én gróf Széchényi Ferenc 11 884 nyomtatványból, 15 000 kötet könyvből és 1152 kéziratból álló gyűjteményét a magyar nemzetnek adományozta. Ezzel a tettével megalapította az Örszágos Széchényi Könyvtárat és a Magyar Nemzeti Múzeumot. Gróf Széchényi Ferenc élete során érméket...
