Az államalapításra emlékezett Kárpátalja magyarsága

Írta: Tudósítónk | Forrás: MTI | 2015. augusztus 21.

Kárpátalján négy helyszínen, Beregszászon, Ungváron, Aknaszlatinán és Mezőkaszonyban emlékeztek augusztus 20-án, csütörtökön az államalapításra. Beregszászban a Szent Kereszt Felmagasztalása Római Katolikus Plébániatemplomban ökumenikus szentmisén emlékeztek Szent Istvánra, a király örökségére. A Molnár János esperes celebrálta szentmisét követően a római katolikus kórus és a búlcsúi asszonykórus előadásában az alkalomhoz illő versek és dalok hangzottak el, valamint részletet hallhattunk az István, a király című rockoperából.

Az államalapításra emlékezett Kárpátalja magyarsága

Az ünnepség kuriózumaként Sepa János, a Beregvidéki Múzeum igazgatója egy Szent István-szobrot állított ki.

– Ha szétnézünk itt, Beregszászon, büszkék lehetünk arra, hogy amit a helyiek az ide látogatóknak megmutatnak, azok szinte mind akkor épültek, amikor a város Magyarország része volt – hangsúlyozta ünnepi beszédében Bozsik Béla beregszászi konzul. – A nemzet egységét jelképezi a Nemzet Kenyere is. A kárpátaljai magyarok arra is büszkék lehetnek, hogy ehhez az idén ők adományozták a legtöbb búzát.

Amint az ünneplők kiléptek Isten házából, megszentelt kenyérrel kínálták őket, majd a templomudvaron lévő Szent István-mellszobor előtt közösen elénekelték nemzeti imádságunkat.

A megyeszékhelyen hagyományosan az ungvári várban gyűlt össze a magyarság, hogy a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége és a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet által szervezett ünnepségen hitet tegyen a Szent István-i hagyományok folytatása mellett. A szép számban megjelent közönséget dr. Dupka György, a MÉKK elnöke köszöntötte. Ünnepi beszédet mondott dr. Cseh Áron, Magyarország ungvári külképviseletének konzulja, dr. Tarics Zoltán, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség városi szervezetének vezetője és Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke.

A politikus beszédében Szent István egyik törvényét idézte: „Vasárnap mindenki templomba járjon. Ugyan a papok meg az ispánok hagyják meg mindenfelé a falusbiráknak, hogy vasárnaponként az ő felszólitásokra minden ember, nagyja és apraja, férfia s asszonya, mind templomba menjen, kivéve azokat, a kik a tűzhelyet őrzik.” A jelenlegi ukrajnai helyzetre utalva megjegyezte, napjainkban egyre kevesebben maradunk meg „tűzőrzőkként” a szülőföldön, s ezek az emberek azok, akik vasárnap elmennek a templomba, hogy fenntartsák a közösséget.

Szent Istvánról és művéről szólva kiemelte augusztus 20-a fontosságát, amely – nevezzék azt bárhogy a XX. század második felében – mindig is különleges ünnepnap volt a régmúlt értékeinek meg nem másítható felismerése, a magyarságtörténet és a keresztény hitvilág összefonódása révén. Elődeink tetteinek megértése és a bennünk élő múlt romlatlan eszméinek folytonos továbbadása napjainkban is egyetlen biztosítéka gyermekeink jövőjének, s egyúttal záloga is nemzetünk megújulásának.

A múlt nem kellő mélységű ismerete, az ismeretek hiánya bénává tehet bennünket a jelenkor történéseinek valós megértésében, a jövő célkitűzéseinek meghatározásában, azonban a lelkierő, a múlt tudásának a közjó érdekében való felhasználása, s minden, a magyar egység megbontására irányuló kísérlet megakadályozása lehetőséget ad számunkra arra, hogy a szentistváni gondolatokat utódaink révén a jövőbe is átemeljük.

Hűség, becsület, erkölcsi tartás együtt biztosítják a megfelelő távolságtartást a jövőt kiforgató téveszméktől és a társadalmi normákhoz nem igazodó magatartási mintáktól.

A még megőrzött, s a jövőben megszerezhető értékeink birtokában emelt fővel kell járnunk a világban, bízva a magunk erejében, népünk tehetségében. Hinnünk kell azt, hogy így lehetünk méltó örökösei kevesebb jót, több rosszat megélt, nagyon sokat munkálkodó elődeinknek, közöttük történelmünk nagyjainak, így István királynak is.

Az ungvári kulturális programban mások mellett közreműködött ifj. Kovács Péter versmondó, az Ungvári Drugeth Gimnázium korábbi tanulója, a Magyar Melódiák Stefkó Antal vezette kamaracsoportja is.

Az ökumenikus szertartást, valamint az új kenyér megáldását történelmi egyházaink képviseletében Héder János református lelkész, a Kárpátaljai Református Egyház főjegyzője, Pogány István atya, püspöki helynök, az ungvári római katolikus egyház plébánosa és dr. Szalánszky Ágoston görög katolikus pap, a görög katolikus Ungvári Hittudományi Akadémia teológiai tanára végezték.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség hagyományosan Aknaszlatinán, a római katolikus templom kertjében felállított Szent István-szobornál tartotta az augusztus 20-ai központi rendezvényét. A szentmisével kezdődött megemlékezésen mondott ünnepi beszédében Szalipszki Endre beregszászi magyar főkonzul hangsúlyozta: „a Szent István-i életmű mindmáig él és működik, amit jól mutat, hogy a közjogi keretbe foglalt magyar államiság közigazgatási felosztása napjainkig életképesnek bizonyult”. Hozzátette: ez nemcsak Magyarország határain belül működik, hanem a Kárpát-medence peremén található kis magyarlakta térségekben is, mint amilyen például a máramarosi, amelybe Aknaszlatina is tartozik, és amelyek őrzik magyar közösségeiket és szolgálják a jövő építését.

Bartha József, a KMKSZ alelnöke beszédében kiemelte: Szent István útmutatásai mindig átsegítették a nehézségeken a magyarságot, és nem lesz ez másként a jelenleg súlyos helyzetben lévő kárpátaljai magyarság esetében sem. Emlékeztetett arra, hogy komoly döntések előtt áll a kárpátaljai magyarság, az iskolaválasztásától függ ugyanis a magyar oktatási rendszer fennmaradása, a helyben maradás melletti kitartástól a közösségkénti megmaradás, az őszi helyhatósági választásokon való részvételétől a magyar érdekek védelmének jövőbeni biztosítása. Köszönetet mondott a magyar kormánynak és az anyaországnak a kárpátaljai magyarok iránt megnyilvánuló szolidaritásért és a nekik nyújtott sokrétű támogatásért, rámutatva, hogy megmaradása érdekében a kárpátaljai magyarságnak is minden tőle telhetőt meg kell tennie.

A beregszászi járási Mezőkaszonyban Szent István napi búcsúval és egész napos programsorozattal ünnepelték az augusztus 20-ai nemzeti ünnepet. A szentmise után kulturális műsorokkal, kézműves-bemutatókkal, étel- és italkóstolással, kirakodóvásárral és gyermekeknek szervezett játékokkal folytatódott a rendezvény, amelyen civil szervezetek is bemutatkoztak.

Hírek

  • Kárpátalja anno: vadászaton a Kárpátokban

    A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...

  • A kárpátaljai Herkules – 125 éve született Fircak Kroton, a „bilkei erőember”

    Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...

  • Kárpátalja anno: Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt…

    Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...

  • Hagyománytisztelet és folyamatos megújulás – Villásek-kiállítás a Munkácsy Mihály Magyar Házban

    A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...

Események

Copyright © 2024 KMMI