Írta: Hegedűs Csilla | Forrás: KISZó | 2021. június 07.
Uszta Adetta nem festő, tanárnő, ám a festészet nagyon közel áll hozzá. A Beregszászi 3. Számú Zrínyi Ilona Középiskola informatika- és ukrántanára elmondta, szereti a munkáját, a gyerekek oktatását, nevelését, terelgetését, de amikor hazaér egy-egy hosszú és fárasztó nap után, mintegy lazulásként, szívesen leül a festőállvány elé, és hozzálát az alkotáshoz.
– Mióta érdeklődik a művészet, ezen belül a festészet iránt?
– Már gyermekkoromban szerettem a festményeket nézegetni, akár kiállításon, akár ha valakinél vendégségben jártam. Mindig megálltam egy-egy alkotás előtt, és több percen keresztül nézegettem, szemlélgettem. Úgy gondoltam, jómagam is kipróbálom a kézügyességemet, így, amikor az iskolában megkértek, hogy készítsek plakátot, szívesen elvállaltam, mert megnyugtatott ez tevékenység. Most, jó pár év elteltével ugyanezt mondhatom, az alkotás ugyanúgy ellazít, kikapcsol. Koncentrálok a kép szerkesztésére, a színösszeállításra, tulajdonképpen kizárom a külvilágot, és csak a festés létezik. Észrevettem, hogy ez jót tesz mind az agynak, mind a léleknek.
– Mióta fest?
– Két évvel ezelőtt egy barátnőm megismertetett Kovács Éva festőművésszel, aki beleegyezett, hogy órákat ad. Ahogy elkezdtem a foglalkozásokat, Éva még jobban megszerettette velem a festészetet, és az is ösztönző volt, hogy bízott bennem, bátorított, azt mondta, van tehetségem. Azóta készítek képeket, igyekszem folyamatosan fejleszteni magam.
Adetta elmondta, akrillal kezdett el festeni, főképpen tájképeket. Mostanában alakok vásznon való megjelenítése is érdekli, illetve a csendéletek, melyeket már olajfestékkel készíti.
Arra a kérdésemre, hogy az elkészült festményeknek mi lesz a sorsuk, Adetta elmondta, egyelőre megtartja azokat, bár már vannak, amelyeket kérték tőle.
– Egy munkámat elajándékoztam az egyik barátnőmnek, és már felkérésem is van. De időm annál kevesebb, ugyanis legalább két hetet vesz igénybe egy festmény elkészítése, és persze sokszor ihlet sem akkor van, amikor időm, de igyekszem úgy összehozni a dolgokat, hogy jó legyen.
Az amatőr festőt barátai arra biztatják, a jövőben állítsa ki a képeit, de addig még el kell készítenie néhányat, hogy legyen egy teljes kiállításra való anyag. Reméljük, sikerül neki, és legközelebb már a kiállításáról tudósíthatunk.
A vakok munkácsi intézete 1923-ban jött létre dr. Albert munkácsi kórházi igazgató kezdeményezésére. Ő volt az, aki felhívta az iskolai hatóságok figyelmét arra, hogy „Kárpátalján sok világtalan gyermek minden nevelés-oktatás nélkül nő fel és szaporítja az improduktív, egyben fogyasztó eleme...
Negyedik alkalommal csatlakoztak a Szalókán élő asszonyok a lakiteleki Nemzeti Művelődési Intézet és a Népművészeti Szervezetek Egyesülete által 2020-ban indított online hagyományőrző szakkörprogramhoz, amely vidékünkre a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület közreműködésével jutott el. A Csapi kistérs...
Vélhetően nincs olyan magyar ember, aki ne szeretné a magyar népzenét, a magyar népdalt. Ezek ugyanis örökségünk részei, és hálásak lehetünk azoknak az embereknek, akik felkutatják, művelik és átadják a következő generációnak. Ezen művészek egyike a viski születésű Pál Eszter, a Magyar Állami Népi E...
Egy év kihagyás után új lendülettel indult újra a Kárpátaljai KultúrKaraván programsorozat, melynek célja, hogy a kárpátaljai közösségek számára elérhetővé tegye a minőségi magyar kultúrát, művészetet és közösségi élményt. A Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának támogatásával megvalósu...
