Hamarosan nyílik az Attila című kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. A tárlat építése már javában zajlik, a héten a kiállítás legnagyobb műtárgya, Haan Antal: Nagy Leó találkozása Attilával Róma falai alatt című festménye is megérkezett.
Írta: | Forrás: MTI | 2026. január 20.
Hamarosan nyílik az Attila című kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. A tárlat építése már javában zajlik, a héten a kiállítás legnagyobb műtárgya, Haan Antal: Nagy Leó találkozása Attilával Róma falai alatt című festménye is megérkezett.
z eredeti kép X. Leó pápa megrendelésére készült. Raffaello egy monumentális, mintegy 5×7,5 méteres falképen örökítette meg a megrendelő névpatrónusa, I. Nagy Szent Leó pápa alakját, amint Attilát visszafordulásra bírja Róma alól – közölte a Magyar Nemzeti Múzeum szombaton az MTI-vel.
Mint írták, a békéscsabai születésű Haan Antal Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízásából 1874 és 1881 között a Magyar Nemzeti Múzeum képtára számára csaknem eredeti méretben másolta le a vatikáni Stanzák három Raffaello-freskóját, köztük – „magyar vonatkozása” miatt – Attila és Nagy Szent Leó találkozásának jelenetét.
A kép az Attila-kiállítás egyik fő attrakciója lesz, a Szépművészeti Múzeum birtokában lévő festményt több mint száz éve nem láthatta a közönség. Hónapokkal ezelőtt kezdődött el a restaurálása az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban, ahol Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke és Varga Benedek főkurátor beszélt a különleges művészeti alkotás történetéről és jelentőségéről.
Az Attila-kiállítást alapvetően két koncepció mentén rendezi a Nemzeti Múzeum: az egyik Attila alakját és az európai hunok birodalmát mutatja be úgy, ahogy ezt ma a történelemtudomány látja. A másik pedig demonstrálja annak az 1600 évnek a színes, nagyon sűrűn egymásra rétegzett legendáriumát és mítoszrendszerét, amely Attila alakjához tapad.
„Ez azért fontos, mert viszonylag keveset tudni a korszakról és Attiláról, viszont az európai kultúrának szerves része az Attilára való emlékezés” – idézte Varga Benedeket a közlemény.
Zsigmond Gábor úgy fogalmazott: a nemsokára megnyíló tárlat az elmúlt évtizedek legnagyobb hun tematikájú kiállítása lesz egész Európában. „Elhozzuk Keletről és Nyugatról a legértékesebb hun műkincseket, a legizgalmasabb és leglátványosabb hun régészeti leleteket, képzőművészeti alkotásokat és a hun emlékezethez kapcsolódó művészeti alkotásokat. Egy olyan kiállítást fogunk létrehozni, amely a Magyar Nemzeti Múzeumhoz méltó és a magyar nemzet identitása szempontjából meghatározó jelentőségű„.
A festményt a kiállítás ideje alatt – január 23. és július 12. között – lehet megtekinteni a Nemzeti Múzeum József nádor-termeiben.
Novemberben mutatják be a magyar mozikban az Úri muri, megazisten! című filmet, amit Vidnyánszky Attila rendezett Móricz Zsigmond regényéből, Berettyán Sándor, Kovács Frigyes, Katona Kinga, Tabajdi Anna és Vecsei H. Miklós főszereplésével.
A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház a 2026-os évadot az Ádám és Éva naplója című előadás bemutatójával indította, amelyben Orosz Ibolya és Oleh Melnyicsuk lép színpadra, hangfelvételeken pedig közreműködik Ferenci Attila. A produkció Mark Twain gondolataiból építkezik, színpadi formába pedig ...
80 évvel ezelőtt, 1946. február 10-én született Munkácson Jávori Ferenc „Fegya” Kossuth-díjas zeneszerző, előadóművész, érdemes művész, a Budapest Klezmer Band alapítója.
A hagyományos kisfarsangi programokkal, a kisbusók és gyermek maskarások felvonulásával és farsangolásával veszi kezdetét a jövő keddig több mint száz programot kínáló mohácsi busójárás csütörtökön.