Átadták az idei Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjakat hétfőn Budapesten, a magyarországi nemzetiségek kultúrájáért végzett tevékenységek szakmai elismerésében 13 személy, illetve szervezet részesült.
Írta: KMMI | Forrás: mti.hu | 2021. május 18.
Átadták az idei Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjakat hétfőn Budapesten, a magyarországi nemzetiségek kultúrájáért végzett tevékenységek szakmai elismerésében 13 személy, illetve szervezet részesült.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, nemzetiségekért is felelős tárca nélküli miniszter az ünnepségen arról beszélt, a nemzetiségek olyan sajátos értékgazdagságot képviselnek, hordoznak és művelnek, amit csak és kizárólag ők tudnak művelni, átadni.
A magyarországi nemzetiségek küldetése az, hogy legyenek hűek saját, egyszeri, megismételhetetlen örökségükhöz, ezt őrizzék és adják tovább, mert ez az az érték, amit csak ők tudnak adni anyanemzetüknek, a magyarságnak és az egyetemes emberiségnek – fogalmazott.
A miniszterelnök-helyettes szólt arról is, “rendkívül szerencsétlennek és méltatlannak” tartja a kisebbség kifejezést, mert annak hallatán az ember óhatatlanul a kevesebbre asszociálhat, “holott a magyarországi nemzetiségek nem kevesebbek senkinél”.
Attól, hogy egy közösség létszámában kisebb, szellemiségében, kultúrájában, értékhordozásában lehet több – emelte ki. Hozzátette: a kisebbségeknél pontosabb kifejezésnek tartja a nemzetiséget és a nemzetrészt, mert ez kifejezi, hogy része az anyanemzetnek, a magyarságnak.
Felhívta a figyelmet arra: az alaptörvény is kimondja, hogy a magyarországi őshonos nemzetiségek államalkotó tényezők, és ahogy a határon túli magyarság elszakíthatatlan szerves része az egyetemes magyarságnak, úgy a magyarországi őshonos nemzetiségek elszakíthatatlan részei az egyetemes magyarságnak.
Semjén Zsolt megköszönte a díjazottaknak az általuk végzett értékőrzést.
A Magyar Művelődési Intézet által 2005-ben alapított díj az elmúlt évben a miniszterelnök általános helyettesének szakmai elismerései közé került. A díj korábbi hagyományait megőrizve olyan személynek vagy szervezetnek adományozható, aki vagy amely a Magyarországon élő nemzetiségek körében az anyanyelvi kulturális örökség megtartásáért, fejlesztéséért, valamint a nemzetiségi közművelődés és kultúra területén végzett kimagasló tevékenységével hozzájárult a Kárpát-medence népeinek együttéléséhez.
Az elismeréseket Semjén Zsolt és Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára adta át.
Díjat kapott Bedics Sándor a Rába-menti szlovén nemzetiség közösségi, kulturális és egyházi életében betöltött szerepéért, Cserháti Mihály a román nemzetiségi kultúra megőrzéséért és a tehetséggondozásért, Galda Levente a pilisi szlovákok közösségi és színházi kultúrájában betöltött kiemelkedő szerepéért és Havasiné Darska Izabella lengyel származású zongoraművész-tanár a Chopin-életmű ápolásában, zenepedagógusként vállalt szerepéért (a díjat később veszi át).
Elismerésben részesült továbbá Kardos Dezső a szatmári svábok hagyományos kultúrájának kutatásáért és bemutatásáért (szintén később veszi át), a Korjeni Asszonykórus a Dráva mentén élő horvátok népzenei és népdalkincsének megőrzéséért és megismertetéséért, Kormányos Alekszandra a színházszervező tevékenységével a hazai ukrán kultúrában betöltött szerepéért és Kovács Árpádné a romák kultúrájának és közösségi életének fejlesztésében vállalt szerepéért.
Díjat vehetett át Micov Jordanov Iván a bolgár vallási közösségben és az egyházzenei életben végzett munkájáért, az Orkestar Poklade zenekar a déli szláv, kiemelten a szerb népzene népszerűsítéséért, Stefanidu Janula a görög nemzetiség zenei kultúrájának megőrzéséért és népszerűsítéséért, Szám László az örmény kulturális életben és a nyelvápolásban betöltött szerepéért, valamint Szmolár Sándor egyedi stílust és formanyelvet képviselő iparművészként és festőként a ruszin kultúra hírnevének öregbítéséért.
Amikor Ungváron az orosz vagy szovjet vonatkozású utcák átnevezéséről beszéltek 2022 tavaszán, az egyik javaslat az volt, hogy a belvárosban található Krilov utcát nevezzék át Laudon István utcára. Ezután a közösségi médiában kritikák özöne támadt: „Nevezzük el az összes utcát Istvánokról”, „Kitörik...
A gyertyakészítés hagyományos technikáival ismerkedtek meg a Guti Gimnázium alsó tagozatos tanulói a Nagyberegi Tájházban október 30-án. A 23 fős csoport számára szervezett foglalkozás során a gyerekek nemcsak új kézműves ismereteket szerezhettek, hanem a tájház mindennapjaiba, egykori használati tá...
A háború árnyékában megélt mindennapok, a szülőföldhöz való ragaszkodás és az újrakezdés kérdései is középpontba kerültek az Irodalmi Kilátó legutóbbi rendezvényén október 29-én. Az eseménynek Magyarország Beregszászi Konzulátusa adott otthont. A programot a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Köz...
Megnyílt a magyar népi kézművesség egyik legjelentősebb seregszemléje, az Élő Népművészet - XVIII. Országos Népművészeti Kiállítás a budapesti Néprajzi Múzeumban. Az ötévente megrendezett tárlat a Kárpát-medence legkiemelkedőbb kézműves alkotásait vonultatja fel, bemutatva a hagyományos mesterségek ...