Arany és Radnóti a versvándorok tolmácsolásában

Írta: Rehó Viktória | Forrás: karpataljalap.net | 2019. október 10.

„Holnap pedig irány az én szívemnek a legféltettebb kis szeglete: KÁRPÁTALJA. Szép hét lesz! Várok, várunk mindenkit szeretettel!”– olvashattuk néhány napja Tóth Péter Lóránt közösségi oldalán.

Arany és Radnóti a versvándorok tolmácsolásában

S hétfőn valóban megérkezett a háromtagú kultúrkommandó. Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi Radnóti-, Latinovits-, Dudás Kálmán- és Pro Cultura Hungarica díjas versmondó, Hajvert Ákos bácsfeketehegyi Radnóti-díjas versmondó, valamint Török Noémi Arany Páva nagydíjas népdalénekes.

Fellépésük első helyszíne az ungvári járási Téglás volt. A Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületének tagjai hétfőn este a helyi római katolikus templomban léptek fel az Arany János műveiből összeállított Örökség című műsorukkal. Pálfi-Kovács Erika, a KMKSZ Téglási Alapszervezetének elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, bemutatta az est három főszereplőjét, s mindenkit biztosított arról, hogy felemelő érzésben lesz részük.

– Kárpátalján több helyen jártak már, s nagy örömünkre végre kis községünkbe is eljutottak. Azt gondolhatnánk, hogy verset mondani mindenki tud, de ez nem így van, mert ilyen igaz szívvel, hittel és szeretettel, ahogyan ezt ők teszik, csak kevesen képesek tolmácsolni a költők műveit – emelte ki.

S az előadók valóban különleges módon közvetítették Arany hagyatékát. Megszólaltatták a Szent László-legendát, de az Aranyra jellemző balladákat, és olyan szövegeket is hallhattunk, amelyeket iskoláskorunk óta mindannyian ismerünk: A walesi bárdok, Családi kör stb. A hallgatóság közül többen a művészekkel együtt suttogták ezeket. Az ismert és kevésbé ismert Arany-versek a népdalokkal és az egyházi énekekkel megtűzdelve lenyűgöző hatást keltettek a templomban.

– Az Örökséget eleve szakrális térbe álmodtuk meg, és nagyon sok helyszínen sikerült is templomban bemutatni. Amikor megszólal egy olyan szöveg, amely kicsit spirituális, lélekből jön, sokkal jobban megerősíti a templomi tér, a befogadónak és az előadónak is – osztotta meg tapasztalatát Hajvert Ákos. – Egyértelműen ott hangzik a leghitelesebben, miközben körülvesz minket a helyi közösség mindennapjainak a hite s a története. Hiszen ezekben a padokban minden benne van, egészen a születéstől a gyászig, minden, ami lelki, itt zajlik, s ez ilyenkor valahogy felszabadul – jegyezte meg Hajvert Ákos, s Reményik Sándor Az ige című versével zárta az előadást, amely, mint mondotta, a fejében motoszkált, amint belépett a templomba, és annyira odaillett: „Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek, És áhítattal ejtsétek a szót, A nyelv ma néktek végső menedéktek...” – visszhangozták a templom falai az intést közel egy évszázad távlatából.

Végezetül Thurzó Péter atya megáldotta a fellépőket és a közönséget.

A produkció sikerét jelezte az a szokatlan jelenet is, amelynek Tégláson lehettünk szemtanúi: Juszkó Kinga és Garga Teodóra helyi iskolások a templom bejáratánal megvárták a művészeket és külön megköszönték a verses előadást.

Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szerveztének elnöke megerősítette, hogy az utóbbi években színes kulturális programokat szerveznek.

– Nagyon kegyelmi állapot az, ami ma Kárpátalján van. Hiszen nem volt ez mindig így, hogy ilyen színes kulturális életben lehet részünk. Most viszont azt tapasztaljuk, hogy a művészek az anyaországból és a Kárpát-medence más régióiból is szívesen keresik fel Kárpátalját, többek között Tóth Péter Lóránt és barátai is. Ezeket az embereket örömmel fogadja az itteni közösség – emelte ki Balogh Lívia. A helyválasztást illetően elhangzott, hogy igazából szinte minden magyar településen járt már Péter valamilyen produkcióval, az Örökség című összeállítással 5 alkalommal szerepeltek a korábbi években. Most kedden pedig a tiszaágteleki és a palágykomoróci iskolában léptek fel.

– Ezek a szálak, amelyek az évek során kialakulnak, ezek az érzések, amelyek összekötnek bennünket, a magyar versmondás, amely már hungarikummá lett – mindez valamennyiünket erősít nemzeti öntudatunkban, és ezért is visszavárjuk a versmondókat évről évre – zárta gondolatait az elnök asszony.

A „versvándorlás” következő programja „...lélek vagyok, élni szeretnék!” című összellítás, amellyel Tóth Péter Lóránt Kárpátalja számos településén lép fel Radnóti Miklósra emlékezve: kedden Csapon a rendezvényteremben, szerdán Szürtében az iskolában, az ungvári egyetemen, Nagydobronyban a Magyar Házban találkozhatnak vele, csütörtökön a bótrágyi iskolában, a zápszonyi kultúrházban, az oroszi könyvtárban közvetíti Radnóti hagyatékát, pénteken a beregdédai, a nagybégányi, a mezővári iskolában, Kisdobronyban a parókián lép fel és végül szombaton a bátyúi iskolában fejezi be a turnéját, melyet a KMKSZ UKSZ, a BGA, és a Bácsvíz Zrt. – Kecskemét támogatott és Gáti Gyöngyi oroszi könyvtáros segített.

Hírek

  • Magyar zeneszerzők ungvári miniszobrai

    Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...

  • Kárpátalja anno: vadászaton a Kárpátokban

    A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...

  • A kárpátaljai Herkules – 125 éve született Fircak Kroton, a „bilkei erőember”

    Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...

  • Kárpátalja anno: Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt…

    Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...

Események

Copyright © 2024 KMMI