Írta: Kolek Margit | Forrás: ma7.sk | 2025. július 26.
Július 26-án ünnepeljük az Anna névnapot, mely egyúttal Szent Anna ünnepnapja is. A nap mulatsággal, bállal való megünneplése ma is szokás. Az Anna-naphoz számos néphagyomány és hiedelem is kapcsolódik.
Az Anna közvetlenül a héberből átvett név, eredeti formája Channá, Hanná. Jelentése: kegyelem, könyörület, báj, kecsesség, kedvesség.
Ki volt Szent Anna?
Szent Anna a keresztény apokrif és az iszlám hagyományok szerint Szűz Mária édesanyja és Jézus anyai nagyanyja volt.
Szent Annát, Szűz Mária édesanyját a régi öregek Szent Anna asszonynak hívták.
Szent Anna és Jochamin legendája
A legenda szerint a Júda nemzetségéből és Dávid házából származó Annának és férjének, Joachimnak hosszú ideig nem volt gyermekük. A férj áldozatot akart bemutatni a jeruzsálemi templomban, de terméketlensége miatt a főpap visszautasította őt, ezért szégyenében nyája és pásztorai körében keresett menedéket.
Mindeközben az asszony imádkozott, és Isten meghallgatva a fohászt gyermekáldásban részesítette őket, amit angyal adott hírül: Annának a kertjében, Joachimnak a pusztában, nyája őrzése közben. Az angyal azt is megmondta, hogy a gyermek fogantatásától fogva telve lesz Szentlélekkel.
Az idős házaspár ezt követően a jeruzsálemi Aranykapunál találkozott, ahol boldogan elmondták egymásnak a látomásukat, majd hálát adván Istennek, visszatértek otthonukba, Názáretbe. Anna az ígéret szerint fogant és megszülte a kislányt, akit Máriának neveztek el.
A Szent Anna-tó legendája
A Székelyföld szívében, az erdélyi Csomád-hegység egyik kialudt vulkáni kráterében, Tusnádfürdőhöz közel fekszik a Szent Anna-tó. Része a Mohos Természetvédelmi Területnek, amely a Csomád két kráterét foglalja magába, az egyikben a tó, a másikban pedig a Mohos-tőzegláp található.
Úgy tartják, régen a tó helyén hegy helyezkedett el, rajta pedig vár és annak ura kegyetlenül bánt egy gyönyörű lánnyal, akinek Anna volt a neve.
A lány elátkozta az urat, hogy süllyedjen a föld alá, így a hegy a várral együtt leomlott és a helyén létrejött a tó, amelynek partján Anna kápolnát épített, és itt töltötte életének hátralevő részét, csendes imádkozással.
És jöttek az emberek mindenfelől a kis kápolnához, hogy együtt imádkozzanak a leánnyal. Halála után a szent életű lányról nevezték el a tavat.
Szent Anna napja a magyar néphagyományban
Július 26-a a magyar néphagyományban „kedd asszonya” napja. Több vidéken a meddő asszonyok ezt a napot megböjtölték.
Dologtiltó nap
Szent Anna kultusza a középkorban a keddi naphoz kötődött, mely az asszonyok számára sokáig dologtiltó napnak számított.
A nők nem moshattak, és a gyermeket sem fürdethették meg, mert úgy tartották, aki mos, azt megbünteti a kedd asszonya.
Szent Anna, mint védőszent
Szent Anna a nagycsalád, a nemzetség, a gyermeket váró édesanyák oltalmazója, hozzá fohászkodtak gyermekáldásért az asszonyok.
A szövőmunkások, csipkeverők, söprűkötők, szabók, asztalosok, kádárok, bányászok védőszentje is. Az ő segítségét kérték a járványos betegségben szenvedők és a haldoklók is.
Haláljósló nap
Szent Anna napja haláljósló napként is ismert volt. Ezen a napon reggel virágkoszorút kötöttek, és azt addig dobálták a háztetőre, amíg fennakadt. A babona szerint ahányadik dobásra akad fenn a koszorú, annyi év múlva halnak meg.
Anna-napi szokások
Kender nyüvése
A hagyomány szerint Anna napján szakad meg a virágos kender töve, ezért ilyenkor kezdték a kender nyüvését.
Valószínűleg a táplálékról is gondoskodó anya képe magyarázza, hogy többfajta zöldség betakarítása kapcsolódott ehhez a naphoz.
Hagyma betakarítása
Medvesalján úgy tartják, Anna-nap előtt egy héttel kell kiszedni a hagymát, mert akkor tovább eláll.
Annabab szedése
Szép idő esetén e napon szedték az úgynevezett annababot.
Anna-napi babonák
Anna napján tartsa csukva az ablakokat
A délvidéki Doroszlón és Topolyán úgy vélik, Anna a kötényében hordja a bogarakat, ilyenkor rajzanak a legyek, s ahol nyitva talál ablakot, ajtót, ott kötenyéből beönti a legyeket.
Időjárással kapcsolatos hiedelmek
Anna-napját időjósló napként is számon tartották.
Eleink úgy tartották, ha Anna napján esik, hat hétig esni fog.
De ha süt a Nap, azzal sem járunk jobban, mert akkor nagy fagyok várhatóak a télen. Ha viszont felhők gyülekeznek az égen, sok lesz a hó télen.
Terményjósló nap
Eleink örültek, ha esett, mert akkor jó kukoricatermésre számíthattak. Ha viszont ezen a héten „nem ázott meg a föld, nem lett kukorica”.
Anna-napi mulatságok, bálok, búcsúk
Ahogy a népszerű keresztnevek napján általában, Anna napján is sok helyen voltak mulatságok.
Elsősorban a Dunántúlon, Somogyban, Zalában és Veszprém megyében tartanak bálokat. Szent Anna napjával elkezdődik a búcsúk időszaka. Lészpeden, Moldvában búcsút tartottak ezen a napon Szent Anna tiszteletére.
Parajdon kirakodóvásárt rendeztek, aminek a napján még a pásztorokat is mentesítették a munka alól, hogy részt vehessenek az Anna-napi mulatságon.
Szent Anna tiszteletére sok helyen kápolnát, templomot építettek, neve napján búcsút tartanak.
A füredi Anna-bál története
Az Anna névnaphoz kapcsolódóan alakult az Anna-bál hagyománya is. A balatonfüredi Anna-bál történelmi hagyományra visszatekintő rendezvény, az ország egyik legrégebbi bálja.
A hagyomány szerint az első Anna-bált 1825. július 26-án tartották Balatonfüreden, a Horváth-házban, Szentgyörgyi Horváth Fülöp János fogadójában a házigazda leányának tiszteletére. Állítólag azonban lányának valódi neve nem Anna, hanem Krisztina volt. A bál tehát nem a kisasszonyhoz, hanem magához az Anna-naphoz kötődött.
Az ifjú hölgy azon az estén ismerkedett meg majdani férjével, Kiss Ernő huszár főhadnaggyal, aki később az 1848-49-es magyar szabadságharc altábornagyaként a tizenhárom aradi vértanú egyike lett.
1862-ben választottak először bálkirálynőt Kozma Irma személyében.
Ilyenkor nemcsak Balatonfüreden, hanem más fürdőhelyeken is tartottak Anna-bálokat a főidény záró báljaként. Az augusztus ugyanis a 19. század közepén már utóidénynek számított.
A Hungarikum Bizottság döntése alapján a balatonfüredi Anna-bál bekerült a Hungarikumok gyűjteményébe.
Huszka Jenőt, a neves zeneszerzőt is megihlette az Anna-bálok varázsa. Életének utolsó szerzeménye az Anna-báli keringő, melyet 1962-ben játszottak először a nyitótáncként hagyományos díszpalotás mellett.
Népszerű keresztnév
A hétköznapi életben, de a magyar- és világirodalomban is népszerű keresztnév az Anna, hiszen versekben, regényekben, novellákban gyakran előforduló név.
A történelemkönyvekben is gyakran találkozhatunk az Anna névvel, számos magyar és külföldi uralkodó hitvesét vagy éppen királynőt hívtak Annának.
Olvasólámpa című rovatunkban legutóbb az épített örökség vidékünkön található kiemelkedő alkotásait mutattuk be a „Kárpátaljai nemzeti identitás-jelek” című kiadvány alapján. A kötet a Kárpátaljai Értéktár sorozatban a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület gondozásában látott napvilágot. Ezút...
Egy könyv köré ülni le beszélgetni ma Ungváron jóval több, mint kulturális program: közösségteremtés, identitásőrzés és lelki kapaszkodó is. Az Ungvári Magyar Olvasóklub egy éve indult útjára egy személyes ötletből, mára pedig befogadó, élő közösséggé vált. A klub alapítójával, Balogh Renátával az i...
A Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) február 4-én nyitotta meg idei kiállítási évadát Beregszászban. A Na’Conxypan Galéria falain a XV. Hollósy Simon Alkotótáborban született munkákból válogatott tárlat fogadja az érdeklődőket.
Ismerjük a mondást: a szó elszáll, az írás megmarad. Ha valaki könyvet ír, akkor a mondanivalója fontos. Ha papírra veti, akkor fontosabb, mint egy elmondott szó, mint egy beszélgetés. Hatványozottan igaz ez egy püspök esetében, akinek minden szava tekintély, leírt szavai pedig átelmélkedett, áti...
