Írta: Kolek Margit | Forrás: ma7.sk | 2025. július 26.
Július 26-án ünnepeljük az Anna névnapot, mely egyúttal Szent Anna ünnepnapja is. A nap mulatsággal, bállal való megünneplése ma is szokás. Az Anna-naphoz számos néphagyomány és hiedelem is kapcsolódik.
Az Anna közvetlenül a héberből átvett név, eredeti formája Channá, Hanná. Jelentése: kegyelem, könyörület, báj, kecsesség, kedvesség.
Ki volt Szent Anna?
Szent Anna a keresztény apokrif és az iszlám hagyományok szerint Szűz Mária édesanyja és Jézus anyai nagyanyja volt.
Szent Annát, Szűz Mária édesanyját a régi öregek Szent Anna asszonynak hívták.
Szent Anna és Jochamin legendája
A legenda szerint a Júda nemzetségéből és Dávid házából származó Annának és férjének, Joachimnak hosszú ideig nem volt gyermekük. A férj áldozatot akart bemutatni a jeruzsálemi templomban, de terméketlensége miatt a főpap visszautasította őt, ezért szégyenében nyája és pásztorai körében keresett menedéket.
Mindeközben az asszony imádkozott, és Isten meghallgatva a fohászt gyermekáldásban részesítette őket, amit angyal adott hírül: Annának a kertjében, Joachimnak a pusztában, nyája őrzése közben. Az angyal azt is megmondta, hogy a gyermek fogantatásától fogva telve lesz Szentlélekkel.
Az idős házaspár ezt követően a jeruzsálemi Aranykapunál találkozott, ahol boldogan elmondták egymásnak a látomásukat, majd hálát adván Istennek, visszatértek otthonukba, Názáretbe. Anna az ígéret szerint fogant és megszülte a kislányt, akit Máriának neveztek el.
A Szent Anna-tó legendája
A Székelyföld szívében, az erdélyi Csomád-hegység egyik kialudt vulkáni kráterében, Tusnádfürdőhöz közel fekszik a Szent Anna-tó. Része a Mohos Természetvédelmi Területnek, amely a Csomád két kráterét foglalja magába, az egyikben a tó, a másikban pedig a Mohos-tőzegláp található.
Úgy tartják, régen a tó helyén hegy helyezkedett el, rajta pedig vár és annak ura kegyetlenül bánt egy gyönyörű lánnyal, akinek Anna volt a neve.
A lány elátkozta az urat, hogy süllyedjen a föld alá, így a hegy a várral együtt leomlott és a helyén létrejött a tó, amelynek partján Anna kápolnát épített, és itt töltötte életének hátralevő részét, csendes imádkozással.
És jöttek az emberek mindenfelől a kis kápolnához, hogy együtt imádkozzanak a leánnyal. Halála után a szent életű lányról nevezték el a tavat.
Szent Anna napja a magyar néphagyományban
Július 26-a a magyar néphagyományban „kedd asszonya” napja. Több vidéken a meddő asszonyok ezt a napot megböjtölték.
Dologtiltó nap
Szent Anna kultusza a középkorban a keddi naphoz kötődött, mely az asszonyok számára sokáig dologtiltó napnak számított.
A nők nem moshattak, és a gyermeket sem fürdethették meg, mert úgy tartották, aki mos, azt megbünteti a kedd asszonya.
Szent Anna, mint védőszent
Szent Anna a nagycsalád, a nemzetség, a gyermeket váró édesanyák oltalmazója, hozzá fohászkodtak gyermekáldásért az asszonyok.
A szövőmunkások, csipkeverők, söprűkötők, szabók, asztalosok, kádárok, bányászok védőszentje is. Az ő segítségét kérték a járványos betegségben szenvedők és a haldoklók is.
Haláljósló nap
Szent Anna napja haláljósló napként is ismert volt. Ezen a napon reggel virágkoszorút kötöttek, és azt addig dobálták a háztetőre, amíg fennakadt. A babona szerint ahányadik dobásra akad fenn a koszorú, annyi év múlva halnak meg.
Anna-napi szokások
Kender nyüvése
A hagyomány szerint Anna napján szakad meg a virágos kender töve, ezért ilyenkor kezdték a kender nyüvését.
Valószínűleg a táplálékról is gondoskodó anya képe magyarázza, hogy többfajta zöldség betakarítása kapcsolódott ehhez a naphoz.
Hagyma betakarítása
Medvesalján úgy tartják, Anna-nap előtt egy héttel kell kiszedni a hagymát, mert akkor tovább eláll.
Annabab szedése
Szép idő esetén e napon szedték az úgynevezett annababot.
Anna-napi babonák
Anna napján tartsa csukva az ablakokat
A délvidéki Doroszlón és Topolyán úgy vélik, Anna a kötényében hordja a bogarakat, ilyenkor rajzanak a legyek, s ahol nyitva talál ablakot, ajtót, ott kötenyéből beönti a legyeket.
Időjárással kapcsolatos hiedelmek
Anna-napját időjósló napként is számon tartották.
Eleink úgy tartották, ha Anna napján esik, hat hétig esni fog.
De ha süt a Nap, azzal sem járunk jobban, mert akkor nagy fagyok várhatóak a télen. Ha viszont felhők gyülekeznek az égen, sok lesz a hó télen.
Terményjósló nap
Eleink örültek, ha esett, mert akkor jó kukoricatermésre számíthattak. Ha viszont ezen a héten „nem ázott meg a föld, nem lett kukorica”.
Anna-napi mulatságok, bálok, búcsúk
Ahogy a népszerű keresztnevek napján általában, Anna napján is sok helyen voltak mulatságok.
Elsősorban a Dunántúlon, Somogyban, Zalában és Veszprém megyében tartanak bálokat. Szent Anna napjával elkezdődik a búcsúk időszaka. Lészpeden, Moldvában búcsút tartottak ezen a napon Szent Anna tiszteletére.
Parajdon kirakodóvásárt rendeztek, aminek a napján még a pásztorokat is mentesítették a munka alól, hogy részt vehessenek az Anna-napi mulatságon.
Szent Anna tiszteletére sok helyen kápolnát, templomot építettek, neve napján búcsút tartanak.
A füredi Anna-bál története
Az Anna névnaphoz kapcsolódóan alakult az Anna-bál hagyománya is. A balatonfüredi Anna-bál történelmi hagyományra visszatekintő rendezvény, az ország egyik legrégebbi bálja.
A hagyomány szerint az első Anna-bált 1825. július 26-án tartották Balatonfüreden, a Horváth-házban, Szentgyörgyi Horváth Fülöp János fogadójában a házigazda leányának tiszteletére. Állítólag azonban lányának valódi neve nem Anna, hanem Krisztina volt. A bál tehát nem a kisasszonyhoz, hanem magához az Anna-naphoz kötődött.
Az ifjú hölgy azon az estén ismerkedett meg majdani férjével, Kiss Ernő huszár főhadnaggyal, aki később az 1848-49-es magyar szabadságharc altábornagyaként a tizenhárom aradi vértanú egyike lett.
1862-ben választottak először bálkirálynőt Kozma Irma személyében.
Ilyenkor nemcsak Balatonfüreden, hanem más fürdőhelyeken is tartottak Anna-bálokat a főidény záró báljaként. Az augusztus ugyanis a 19. század közepén már utóidénynek számított.
A Hungarikum Bizottság döntése alapján a balatonfüredi Anna-bál bekerült a Hungarikumok gyűjteményébe.
Huszka Jenőt, a neves zeneszerzőt is megihlette az Anna-bálok varázsa. Életének utolsó szerzeménye az Anna-báli keringő, melyet 1962-ben játszottak először a nyitótáncként hagyományos díszpalotás mellett.
Népszerű keresztnév
A hétköznapi életben, de a magyar- és világirodalomban is népszerű keresztnév az Anna, hiszen versekben, regényekben, novellákban gyakran előforduló név.
A történelemkönyvekben is gyakran találkozhatunk az Anna névvel, számos magyar és külföldi uralkodó hitvesét vagy éppen királynőt hívtak Annának.
A magyar festészet egyik legismertebb műve Szinyei Merse Pál Lilaruhás nő című alkotása. A Lilaruhás nő alakját azonban nem érthetjük meg egy másik, talán hasonlóképpen ismert festmény, a Majális nélkül. Ha ugyanis az annak ötletet adó esemény nem valósul meg, valószínűleg a Lilaruhás nő sem ké...
135 évvel ezelőtt született Reményik Sándor erdélyi magyar költő, az erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. Versei napjainkban is nagy népszerűségnek örvendenek. Termékeny szerző volt, 1918-tól haláláig folyamatosan jelentek meg kötetei.
A festék illata lassan szétterjed a szobában, mint a hajnal első fényei a Kárpátok hegygerincein. Az ecset minden mozdulata történetet mesél – nem tanult mesterektől, nem követte híres elődök nyomát, hanem saját útját járta ki a színek között. Harmincöt évesen, egy egyszerű, anyagi okból vett vászon...
Az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ tornya, bármelyik irányból közelítjük meg Beregszász központját, jól látszik, irányt mutat. A kupolájából pedig elénk tárul az egész város képe. Ami ezúttal hat alkotóművészt ihletett meg, s az itt első alkalommal megrendezett Ortutay Alkotótáborban készült m...
