Államalapító Szent István királyra emlékeztek Kárpátalján

Kárpátalja-szerte számos magyarlakta településen emlékeztek a szent királyra. Az egyik legnagyobb rendezvényre Beregszászban került sor. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) a történelmi egyházakkal és a város polgáraival közösen emlékezett Szent Istvánra. A római katolikus templomban tartott szentmise után az ünneplő tömeg a keresztény állam alapítójának mellszobrához vonult.

A megjelenteket – köztük Gajdos István polgármestert, az UMDSZ elnökét, Medvigy István megyei képviselőt, Braun Bélát, a járási tanács megbízott elnökét, Gyurin Miklóst, Magyarország beregszászi külképviseletének vezető konzulját, Farkasné Bőcs Judit konzult – Zubánics László történész, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet elnöke köszöntötte. Mint megjegyezte, Szent István volt az, aki fundamentumot teremtett a magyar államisághoz, keresztény gyökereket biztosított a magyarságnak. Néhány esztendeje a keleti egyház szentjei között is helyet foglal, ami azt mutatja, a személyisége, toleranciája, mindaz, amit a kereszténység és a hozzá kapcsolódó kultúra elültetésében Pannónia földjén végzett, elismerésre méltó.

Farkasné Bőcs Judit kiemelte: Szent István napja a nemzeti egység ünnepe is. Magyarország függetlensége, biztonsága, jóléte jelenti azt az alapot, amelynek a megteremtésében, illetve megőrzésében mindenki egyetért, és amely mindenkinek az érdeke.

Első királyunk azzal is az egységet jelképezi: mind a nyugati, mind a keleti egyház a szentjei sorába iktatta. Az ezeréves magyar állam a magyar nemzet nagy és maradandó alkotása. Közös mű, amely tíz évszázad minden nemzedékének, a magyarokkal egy hazában élő nemzetiségeknek, az ország összes valaha volt polgárának a közös munkájából, harcából, szenvedéséből, kudarcából, sikeréből, reményéből és akarásából született. Közös alkotás, mindannyiunk tulajdona. Amikor István király emléke előtt fejet hajtunk, tisztelettel, hálával és elismeréssel emlékezünk meg mindazokról, akik sok-sok emberöltőn át becsülettel tették a dolgukat. Természetes dolognak kell lennie, hogy gyermekeinkben is tudatosítjuk, kinek köszönhetjük közös otthonunkat, a hazánkat.

Gajdos István hangsúlyozta: arra az uralkodóra emlékezik a nemzet, akinek köszönhetően megtalálta helyét az öreg kontinens népei között, aki európai állammá változtatta Magyarországot.

– Anyanyelvünknek, hitünknek és történelmi egyházainknak is jelentős szerepe volt abban, hogy a magyar szó és szellem megmaradt a Kárpátok lábánál – emelte ki az UMDSZ elnöke. – Pozitív változás, hogy az ország vezetői felismerték, amit Szent István egykor hirdetett, hogy gyönge és törékeny az egynyelvű és egyszokású állam. Az új nyelvtörvény elfogadása révén teljesebb polgárai lehetünk Ukrajnának. Pozitívumként említhető, hogy közösségünknek ősszel reális esélye nyílik arra, hogy egy kisebbségbarát erő oldalán visszaszerezzük parlamenti képviseletünket is. Ha ez megtörténik, akkor elmondhatjuk, hogy megerősödnek azok a pillérek, amelyekre támaszkodhatunk, amelyek révén itt, szülőföldünkön élhetjük meg magyarságunkat.

Az ünnepi rendezvény keretében Bakos Kiss Károly költő tolmácsolásában Tűz Tamás Szent István király, Lőrincz P. Gabriella révén a Szent István király imája című költeményeket hallgatták meg az egybegyűltek. Csobolya József történész, a Bereg-vidéki Magyar Kulturális Szövetség (BMKSZ) és a Rákóczi Szövetség elnökségi tagja felidézte az első apostoli keresztény király életútját, valamint a magyar állam megalakulásának történelmi vonatkozásait és jelentőségét. Végül Michels Antal római katolikus plébános mondott áldást, hangsúlyozva: a hazának akkor van jövője, ha az Istenhez vezető útja erős, és boldogságos Szűz Mária anyai oltalma jelen van. A rendezvényen fellépett a Beregvidéki Nyugdíjasok Petőfi Sándor Egyesületének énekkara, majd a megjelent civil szervezetek képviselői elhelyezték a megemlékezés koszorúit.

A nemzeti ünnep alkalmából hétfőn Ungváron egy napra magyar nemzeti viseletbe öltöztették a város központjában álló Szabadság-szobrot. Alkotója, Mihajlo Kolodko ismert ungvári szobrász a sajtónak elmondta, hogy a gesztussal a magyarság és Ungvár magyar lakossága előtt szeretnének tisztelegni augusztus 20-a alkalmából.

Ungváron a helyi magyarság a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) szervezésében késő délután az ősi várban ökumenikus szertartással és ünnepi rendezvénnyel emlékezett meg Szent István királyról. A szervezők nevében Dupka Nándor üdvözölte a jelenlévőket. Az egyházak képviselői közösen emlékeztek együtt államalapító királyunkra, Szent Istvánra, a Magyar Államiság Napjára!

András atya, az ungvári római katolikus plébánia káplánja celebrált ünnepi misét, ami az új kenyéráldással volt egybekötve. Héder János ungvári református lelkész, KRE főjegyzője az elmondott ima keretében megáldotta az új kenyeret. Nott Miklós, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulja ünnepi beszédet tartott. Az ünnepi rendezvényt megtisztelte több magyar érdekvédelmi szervezet képviselője, köztük dr. Spenik Sándor, az UNE magyar karának dékánja, az UMDSZ ungvári szervezetének elnöke, dr. Lyáh Erzsébet, a városi tanács képviselője, Tarics Zoltán, a KMKSZ ungvári szervezetének elnöke az és a sajtó munkatársai.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Aknaszlatinán, a római katolikus templom kertjében felállított Szent István-szobornál tartotta augusztus 20-ai központi ünnepségét.

A megemlékezésen Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke Szent István államalapító tevékenységét méltatva úgy fogalmazott, hogy a nyugat-európai történelem kevés szent királyt ismer, jóllehet az uralkodókat igyekeztek olyan szellemben nevelni, hogy védjék a hitet és erkölcsösek legyenek. Ezt azonban csak ritkán sikerült megvalósítani, mert a politikát, a hatalomgyakorlást nagyon nehéz a magasabb erkölcsi követelményekkel összeegyeztetni - tette hozzá. Hasonlóképpen nehéz érvényesíteni az államigazgatásban a nemzetmegtartás elvét, pedig a nemzet összekapcsolódik az állammal, amely mint hordót az abroncs, úgy tartja össze a nemzeti közösséget - fogalmazott.

Az ukrajnai magyarság helyzetére utalva a KMKSZ-elnök hangsúlyozta: "nekünk olyan körülmények között kell megőrizni nemzeti közösségünket, hogy az állam, amelynek a területén élünk, sokszor ellenségesen viselkedik velünk szemben, sőt gyakran még az elemi törvényességet sem tudja érvényesíteni a saját területén. Ám nekünk voltak szent királyaink, akiknek sikerült ezer éven át megtartaniuk a magyarságot, s az ő példájukat követve Kárpátalján is mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy fennmaradjon a magyar nemzet mint szervezett értékhordozó közösség."