Alkotóházat avattak a Beregszentmiklósi Szoborparkban

Írta: KMMI | Forrás: | 2022. december 01.

Munkácstól 10 kilométerre, a Latorca jobb partján fekszik Beregszentmiklós (Csinagyijevo). A település néhány éve várkastélyával került fel Kárpátalja turisztikai térképére, amelyet Bartos József művész, költő és zeneszerző mentett meg az enyészettől és tett közkinccsé. A kastély és az azt körülölelő terület számos fesztiválnak és rendezvények ad otthont. Beregszentmiklós egy másik szegletében, igazán festői környezetben újabb idegenforgalmi látványosság kezd kibontakozni. A Matl Péter Munkácsy-díjas kárpátaljai szobrászművész által megálmodott szoborpark a helyi kolhoz egykori területén létesül, új funkciókat adva az évekig elhagyatottan álló 2,5 hektáros területnek. A kemény munka első eredményei kezdenek testet ölteni, ugyanis november végén ünnepélyes keretek között átadták a szoborparkhoz tartozó alkotóházat.

Alkotóházat avattak a Beregszentmiklósi Szoborparkban

– Álmodozó ember vagyok – kezdte beszédét Matl Péter, a Pro-Arte Munkács civil szervezet vezetője. – Régi nagy álmom válik valóra ezzel a szoborparkkal, amelyet még a munkácsi otthonunk kertjében kezdtem kialakítani. A magyar állam felkarolta a kezdeményezést, és segített abban, hogy megvásároljuk e területet, ahol a szoborpark mellett egy alkotóházat is létrehoztunk. A szervezetünk által az elmúlt közel tíz évben évente megrendezett szobrásztáborok révén sikerült létesítenünk egy több mint száz kilométeren át húzódó szoborutat, amelynek az a legfőbb rendeltetése, hogy a kultúrát a legkisebb településre is elvigye. Ezzel együtt a kultúra iránt fogékony turistákat arra sarkallja, hogy ellátogassanak ezekre a településekre.

Az eddigi tíz művésztelep eredménye közel 100 köztéri alkotás, amelyek többsége már Kárpátalján kívül, a környező régiók településeinek tereit díszíti. A Beregszentmiklósi Szoborpark a szoborút központjaként funkcionál a jövőben.

– Ma szobrot állítani vagy szobrot dönteni hitvallás; a szoborállítás egy közösség, egy kultúra megtestesült életjele, míg a szobordöntés a rombolást hirdeti – jelentette ki ünnepi beszédében Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára. – A rombolás lehet indokolt, ahogy 1956-ban a Sztálin-szobor ledöntése volt, de lehet provokáció is, ahogy ez Munkácson történt közel egy hónapja – utalt a munkácsi turulszobor eltávolítására a politikus. Hozzátette: minden esetben igaz tehát, hogy a szobrok a kultúra hitvallásai voltak és azok ma is.

Nagyon fontos a kultúra éltetése olyan időben, amikor sok szempontból beszűkülnek a lehetőségek. „A kultúra az, ami meghatározza közös életvitelünket, megőrzi hagyományainkat, nyelvünket és nemzetünket. Mi magunk vagyunk ennek a kultúrának a letéteményesei” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

Szilágyi Péter hozzátette, bízik abban, hogy Ukrajna immár az Európai Unió társult országaként az előkészületben lévő új nemzeti kisebbségekről szóló törvényben helyreállítja a kárpátaljai magyar nemzeti kisebbség korábban meglévő oktatási és nyelvi jogait, és figyelmet fordít a történelmi emlékművek kölcsönös tiszteletére és megőrzésére.

A felavatott alkotóházat Molnár János, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye püspöki helynöke szentelte meg.

A szoborpark megálmodója a terület bejárása során bemutatta az itt látható alkotásokat. A hosszú távú tervekkel kapcsolatban Matl Péter közölte, hogy egy zenepavilon, valamint Szent Miklós tiszteletére ökumenikus kápolna építését is tervezik. Az épületben egy állandó fotókiállítás is helyet kapott, amely bemutatja az eddigi szobrásztáborok eredményeit, valamint ideiglenes kisplasztikai kiállítás is megtekinthető a művésztelepek résztvevőinek alkotásaiból. A beépített tetőtérben vendégszobákat alakítottak ki, amelyek a táborok idejére szállást biztosítanak a művészek számára.

Hírek

  • Kárpátalja anno: Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt…

    Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...

  • Hagyománytisztelet és folyamatos megújulás – Villásek-kiállítás a Munkácsy Mihály Magyar Házban

    A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...

  • Kollégái és saját lelkiismerete hajszolták őrületbe az anyák megmentőjét

    Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...

  • Két kárpátaljai díj a kisvárdai színházfesztiválon

    Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.

Események

Copyright © 2024 KMMI