A Pro Cultura Subcarpathica adventváró foglalkozást szervezett a Nagyberegi Tájházban, ahol fenyő és gyertyaillat, vidámság és alkotómunka várta a kisiskolásokat a tél első napján. Az kézműves alkalomra 30 iskolás érkezett a beregszászi Kossuth Lajos Líceumból. A gyerekek ünnepi asztaldíszeket és hagyományos édességet készítettek.
Az adventi időszak az Úr eljövetelének várása, készülődés a fény, a világosság megjelenésére. Erre a várakozásra, bizalommal teljes várásra készülünk hétről hétre, napról napra bizalommal, még akkor is, amikor azt látjuk, hogy minden bizonyosság összeomlik, megszűnik körülöttünk.
A karácsonyi ünnepkör kiemelt helyet foglal el a tájház életében. Az ilyenkor hirdetett alkalmak közkedveltek a közösségek körében. Az alkotás során, a karácsonyi kántálás révén egyre közelebb kerül az ünnep, s az ünnepvárást átitatja az egymásra való odafigyelés.
Ezekben a nehéz időkben még inkább fontossá vált, hogy a gyermekek kizökkenhessenek a szürke hétköznapokból, és több vidámság jusson a mindennapokba. Ezt a célt szolgálta a tájház adventi programja is, melynek minden eleme a karácsonyt, a szeretet ünnepét hozta közelebb a kisgyermekekhez.
Az adventi jelképek és szokások felelevenítése után a gyerekek az ünnep lényegét is jól meg tudták fogalmazni.
Volt egyszer egy kemence… – hangzott el a jól ismert mondóka a sütőbe. A foglalkozás elején a csoport együtt tekintette meg a kemencét, melyben még javában égett a tűz. Ebben sültek később a közösen készített kiflik.
A csapat ezután a foglalkoztató terembe vonult. A nagy asztalt körbe ülve, Kepics Andrea és Markó Veronika kézművesek irányításával indult a munka. Elsőként mindenki gyertyát sodort, mely a saját készítésű asztaldíszükre került. Majd a fenyőágakat és a dekorációs elemeket válogatták ki. A természet adta kincsekkel dolgoztak a gyerekek. Fenyőtobozok, dió, bogyós termések, szárított narancskarikák, fahéjrudak, sőt még pattogatott kukorica is szerepelt a felhasználható díszítő elemek között. Mindenki saját kreativitásának megfelelően válogatta össze azokat a terméseket, melyekkel díszíteni szerette volna az adventi dekorációját. Végül a ragasztás következett.
Mindeközben a konyhában dióval töltött hagyományos kiflik készültek. Nyújtották a tésztát, tekerték és kenték a kiflit a gyerekek Olasz Piroska néni irányításával.
Miután minden elkészült, az egész csapat közösen ült asztalhoz. Karácsonyi hangulatot idézve szólt a Mennyből az angyal… és a Kiskarácsony, nagykarácsony… Csillogó szemekkel és teljes szívvel énekeltek a gyerekek.
A szorgos munka után jólesett a desszert. A közösen készített dióskifliket finom teával fogyasztották a résztvevők.
A Nagyberegi Tájház foglalkozásai az elkövetkező hetekben folytatódnak. Az ünnepre készülve a továbbiakban fenyődíszek, mézeskalácsok is készülnek majd, felelevenednek a Luca-napi népszokások. Hogy az ünnepre való készülődés még teljesebb legyen, egy betlehemes csoport is ellátogat a tájházba.
A programok a Pro Cultura Subcarpathica szervezésében a Csoóri Sándor Alap, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával, valamint a Hagyományok Háza Hálózat Kárpátaljai Kirendeltségének szakmai partnerségével valósulnak meg.