A munkácsi várban immár évek óta megemlékeznek júniusban Zrínyi Ilona és Thököly Imre gróf házasságkötéséről, amelynek helyszínéül a Latorca-parti erősség szolgált 1682. június 15-én.
A két történelmi személyiség kapcsolatáról, illetve házasságáról viszonylag kevés adat maradt fenn, azok is többnyire erősen „megkozmetikázott” formában. Minden, a házasságkötéssel kapcsolatos információ kiemeli, hogy a menyasszony és a vőlegény igen jelentős korkülönbséggel bírt (az ara javára). Mivel ebből az időszakból viszonylag kevés adat maradt fenn a leánygyermekek születéséről, ezért Zrínyi Ilona születési dátumára is csak következtetni lehetett, amely alapjául sírfelirata szolgált.
A közelmúltban azonban előkerült a nagyapa, Frangepán Farkas Kristóf naplója (diáriuma), amelyben megtalálható a születés pontos dátuma: Zrínyi Ilona 1649. március 20-án éjjel, 11 és 12 óra között a Muraközben született, vélhetően Podbreszten látta meg a napvilágot (a legtöbb „helyen” 1643 szerepel). Ez az „origo” kicsit átírja a megszokott kronológiát. Ennek megfelelően Zrínyi Ilona első házasságkötésekor 17 éves, fia, II. Rákóczi Ferenc születésekor pedig 27 éves volt.
Thököly Imrével kötött házasságakor, 1682-ben is mindössze 33 esztendős. Ugyan idősebb Thököly Imrénél (8 évvel), azonban ezen a korszakban senki sem ütközött meg. Például Bercsényi Miklós 10 évvel volt fiatalabb első feleségénél, Homonnai Drugeth Krisztinától és 11 esztendővel második feleségétől, Csáky Krisztinától.
„Nagy lelkeken is erőt vesz a szerelem hatalma” – így magyarázta édesanyja és Thököly Imre házasságát Vallomásaiban II. Rákóczi Ferenc. Ez azonban csak részben fedhette a valóságot, hiszen Zrínyi Ilona a házasság megkötésével gyermekei jövőjét is biztosítani akarta. 1677-ben kezdődött kapcsolatuk és Thököly lehetett a kezdeményező. A két felet rokoni kapcsolatok is összekapcsolták, mindketten Zrínyi Miklós, a szigetvári hős leszármazottai voltak (negyedfokú unokatestvérek).
1678-ban Munkácson nővérét meglátogatta Zrínyi János Antal, császári hadsereg tisztje. A szomszédos főnemesi családoknál tett látogatása azonban balul sült el. 1678. november 24-én az ungvári vadaskert alatt Thököly kurucai rajtaütöttek a kíséretén, „harmadnap pedig Vékénél a két fejedelemasszony (Báthori Zsófia és Zrínyi Ilona) és Homonnayné (Esterházi Mária). népéből 398-at levágtak, a többit pedig vízbefúlasztották, vagy – Zrínyi Jánossal és Kazinczyval együtt – elfogták”. Fogságba esett öccse érdekében több levelet is intézett a kuruc vezérhez, így az a következő év augusztusában kiszabadult. 1679-ben kelt leveleiben Thököly így írt: „Méltóságos Fejedelemasszony nékem jó Asszonyom..”;„… az szent Békességh megh létélével személy szerint Nagyságodnak udvarolhatok.”
1682. január 8-án a szentmiklósi kastélyban dőlt el, hogy összeházasodnak, de csak uralkodói engedéllyel. Ennek érdekében Zrínyi Ilona kérte az esztergomi érsek, a kancellár és a Magyar Kamara elnökének közbenjárását.
1682. június 15-én Munkácson úgy tartották meg az esküvőt, hogy a császári engedély csak néhány nappal később érkezett meg. Az uralkodót Saponara ezredes, a menyasszony családját Zrínyi János képviselte. Elküldték követeiket a szomszédos vármegyék és városok is.
Zrínyi Ilona 1683. február 20-án egy kisfiút szült férjének. A gyermeket István névre keresztelték, de csak alig több mint hat hetet élt. Munkács ostromát is áldott állapotban próbálta átvészelni. Nehéz napokat élt át, a szülés közeledtével halálfélelmek gyötörték. 1686 májusában végrendelkezett: „… adjon Isten csak én oly szerencsés lehetnék édes szívem, hogy kegyelmedet fiú magzattal örvendezhetném magam életemnek letételével is nem bánnám.” A gyermek születéséről szinte semmilyen információval nem rendelkezünk.
Thököly Imrétől született harmadik gyermekét már a száműzetésben, 1694. október 13-án hozta a világra, s a Zsuzsanna névre keresztelték. A leánygyermek 1695 őszén egyesztendős korában hunyt el.
Zrínyi Ilona 1703. február 18-án hunyt el, az új születési adatok szerint ekkor még nem töltötte be 54. életévét.
