Írta: Szabó Sándor | Forrás: KISZó | 2020. november 15.
A belga sör és a nápolyi pizza után az UNESCO kulturális világörökség része lehet a huculbrinza-készítés mestersége is. Az ötletgazdák azt szeretnék elérni, hogy az emblematikus kárpátaljai juhsajt a mostaninál nagyobb ukrajnai és nemzetközi elismertséget kapjon, hogy egy lapon emlegessék az olasz parmezánnal, az angol cheddárral vagy a grúz szulugunnival.
A kezdeményezés abból fakad, hogy a közelmúltban Rahón megnyílt a világ első interaktív Hucul Brinza Múzeuma, amit egy állandó jellegű kiállítás alapötlete alapján hoztak létre. Az intézményt Olga Skuro helyi lakos álmotta meg és az Ukrán Kulturális Alap támogatásával valósult meg. A látogatók a technológiai újítások – virtuális valóság szemüvegen keresztül – révén, videofelvételek által betekintést nyerhetnek a juhsajt és egyéb tejtermék készítésének fortélyaiba, valamint azt is bemutatják, hogyan legeltetik a juhokat a magashegyi legelőkön, milyen körülmények között élnek a pásztorok.
A múzeum megálmodója szerint a hucul brinza egyedülálló termék.
Elismeréseként 2019-ben az ukrán gazdasági minisztérium márkanévként ismerte el a juhsajtot, amely olyan állatok tejéből készül, amelyeket 700 méterrel a tengerszint felett legeltetnek.
Olga Skuro állítása szerint Ukrajnában ez az első olyan tanúsítvánnyal ellátott termék, amely minden európai követelménynek megfelel, és európai elismertségre tehet szert. Kiemelte, a juhsajtkészítés többlépcsős folyamata az elmúlt évszázadokban semmit nem változott, változatlanul a hegyekben mennek végbe e folyamatok a pásztortanyák konyháin.
A projekt célja a hucul kultúra megőrzése és a sajtkészítés hagyományos technológiájának elsajátítása, valamint a juhtenyésztés és a brinza népszerűsítése.
– A hucul brinza nemcsak egy fogyasztásra szánt termék, hanem elsősorban az emberek életen át szerzett tapasztalata, a trembita (havasi kürt – a szerző) hangja tavasszal, amikor kihajtják a legelőkre a juhokat, tűz és ködbe burkolt hegyek, a természet és az emberek iránti szeretet. Kötelességünk megőrizni e szellemi kulturális örökség Kárpátalján fellehető elemeit – fogalmazott Oleg Kocjuba, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatás helyettes vezetője a Hucul Brinza Múzeumába tett látogatásán.
A hivatalnok volt az, aki javaslatot tett arra, hogy kezdeményezzék a huculbrinza-készítés mesterségének, technológiájának felvételét a kulturális örökség nemzeti jegyzékébe és más nemzetközi szervezetek listájára.
A megbeszélés fő eredménye egy olyan nyilatkozat aláírása, amely szerint kezdeményezik a juhsajt felvételét az UNESCO oltalom alatt álló értékek listájára.
Kulturális helyszínek, természeti értékek kerülhetnek fel az évente bővülő listára, mely már 1972 óta létezik. A fontos helyszínek először egy javaslati listára kerülnek, majd évente egyszer az UNESCO Világörökség Bizottsága dönt arról, hogy végül mely történelmileg, építészetileg, geológiailag, kulturálisan jelentős helyszíneket vegyék fel a már több mint ezer tagot számláló gyűjtésbe. A bekerült nevezetességek otthonai felelősséget vállalnak az immár hivatalosan is védett látványosságért, hogy még további generációk is láthassák azokat.
Ukrajnában mindössze 7 világörökségi helyszín található, ami európai viszonylatban meglehetősen kevésnek számít.
Az UNESCO világörökségi listáján szereplő ukrajnai helyszínek között eddig két kárpátaljai vonatkozású található.
Közel 3 évig tartó közös munka eredményeként 2013-ban összesen 16, Lengyelország, illetve Ukrajna területén található fatemplommal együtt két kárpátaljai is felkerült a listára. Az egyik az Uzsok településen található Szent Mihály arkangyal templom, amely 1745-ben, vagy a feltételezések szerint még korábban, valamikor a XVII. században épült. A másik pedig a kőrösmezői Feltámadás tiszteletére emelt templom, amelyet 1824-ben szenteltek fel. Utóbbi nemcsak a koráról és stílusáról volt nevezetes, hanem a benne őrzött Szent István zászlóról is. Sajnos a Magyarországot Szűz Máriának felajánló királyunkat ábrázoló lobogó 2008-ban eltűnt a templomból, és azóta sem került elő.
Tavaly Ungvár Város Önkormányzata sikertelenül kezdeményezte, hogy nyilvánítsák világörökségi helyszínné Ungvár történelmi városnegyedét a Kis-Galagót, amely a csehszlovák korszak idején épült.
Rangos nemzetközi díjjal ismerték el Demes Sándor ungvári származású kutató munkáját. A HUN-REN Atommagkutató Intézet (ATOMKI) fiatal szakembere az Amerikai Csillagászati Társaság Laboratóriumi Asztrofizikai Osztályának Early Career Award elismerését kapta, amelyet évente mindössze egy kutatónak íté...
Magyarországi támogatással és a helyiek összefogásával hozták rendbe az ilosvai magyar temetőt, amelynek állapota az elmúlt években jelentősen leromlott. A felújított sírkertben október 31-én megemlékezést tartottak, amelyen az egykor a városban élő magyar közösség elhunyt tagjai előtt tisztelegtek.
Amikor Ungváron az orosz vagy szovjet vonatkozású utcák átnevezéséről beszéltek 2022 tavaszán, az egyik javaslat az volt, hogy a belvárosban található Krilov utcát nevezzék át Laudon István utcára. Ezután a közösségi médiában kritikák özöne támadt: „Nevezzük el az összes utcát Istvánokról”, „Kitörik...
A Munkácsy Mihály Magyar Ház ismét különleges eseménynek adott otthont. Október 29-én a nagyteremben nem volt szabad hely, s ez nem véletlen, hiszen ezúttal Farkas Sándor zongoraművész látogatott el szülővárosába, hogy barátok, egykori kollégák, ismerősök számára teremtsen különleges hangulatot. Zon...
