Írta: KMMI | Forrás: hirado.hu | 2021. június 09.
A Hagyományok Háza első alkalommal rendezi meg szombaton a Verbunk napját. A rendezvényen Kapuvártól Székelyudvarhelyig, Felvidéktől Sárközig több száz táncos egy időben táncolja a különböző tájegységek verbunkos táncait.
Az eseménnyel a Kárpát-medencei néptánchagyomány sokszínűségére és formagazdagságára szeretnék felhívni a figyelmet.
A Hagyományok Háza tájékoztatása szerint a Kárpát-medence egyes tájegységeinek verbunkját öt helyszínen mutatják be, a rendezvényt öt tájegység táncosainak egyidejű produkciója teszi különlegessé. A Kisalföldi táncanyagot Kapuváron, a kelet-nyugati palócság és Sárköz hagyományát a Magyar Állami Népi Együttes táncosaival és zenekarával Budapesten jelenítik meg. A Bodrogköz és Szatmár táncait Nyíregyházán mutatják be, a Felvidék keleti és nyugati verbunkjait egybegyűjtve a szlovákiai Komáromban adják elő, Székelyudvarhely az erdélyi anyagot bemutatva kapcsolódik a programhoz június 12-én – derül ki a közleményből.
A 18. századtól kezdve a katonák verbuválása táncos-zenés mulatság volt, hagyományosan ezeken az alkalmakon táncolták a verbunkot, amely később a parasztság táncéletében önálló, gazdag motívumkincsű, virtuóz férfitánccá vált és nemzeti társastáncunk, a csárdás kialakulásában is szerepet játszott.
A két emblematikus tánc 2018-ban az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára is felkerült – olvasható az összegzésben.
Mint hozzáteszik, Európában a nemzeti táncok a 18-19. század folyamán alakultak ki. A közép- és nyugat-európai polgárosultabb táncéletből ekkorra már kikoptak a férfitáncok, ellenben a reformkori Magyarország táncéletében még jelentős szerepet kaptak. A régi stílusú táncainkra jellemző improvizatív előadás a verbunkban élt tovább.
Az ország különböző vidékein eltérő formában alakultak a verbunk táncok, különböző változatai terjedtek el a teljesen kötött formáktól a félig kötött, félig improvizatív táncalkotásig az egyéni előadástól a körtáncon át a csoportos formákig.
A rendezvényről további információ ITT olvasható.
A vakok munkácsi intézete 1923-ban jött létre dr. Albert munkácsi kórházi igazgató kezdeményezésére. Ő volt az, aki felhívta az iskolai hatóságok figyelmét arra, hogy „Kárpátalján sok világtalan gyermek minden nevelés-oktatás nélkül nő fel és szaporítja az improduktív, egyben fogyasztó eleme...
Negyedik alkalommal csatlakoztak a Szalókán élő asszonyok a lakiteleki Nemzeti Művelődési Intézet és a Népművészeti Szervezetek Egyesülete által 2020-ban indított online hagyományőrző szakkörprogramhoz, amely vidékünkre a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület közreműködésével jutott el. A Csapi kistérs...
Vélhetően nincs olyan magyar ember, aki ne szeretné a magyar népzenét, a magyar népdalt. Ezek ugyanis örökségünk részei, és hálásak lehetünk azoknak az embereknek, akik felkutatják, művelik és átadják a következő generációnak. Ezen művészek egyike a viski születésű Pál Eszter, a Magyar Állami Népi E...
Egy év kihagyás után új lendülettel indult újra a Kárpátaljai KultúrKaraván programsorozat, melynek célja, hogy a kárpátaljai közösségek számára elérhetővé tegye a minőségi magyar kultúrát, művészetet és közösségi élményt. A Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának támogatásával megvalósu...
