Írta: Szépreményi Kristóf | Forrás: karpatinfo.net | 2020. március 02.
Görögkatolikus evangéliumos könyvekből nyílt kiállítás a Rákóczi Főiskola Apáczai Csere János olvasótermében. Mint a jelenlevők megtapasztalhatták, az evangéliumos könyvek nagyobbak, az ötvös veretek és a zománcképek miatt sokkal díszesebbek, mint a megszokott házi használatú Bibliáink.
– De mit kell tudni ezekről a könyvekről? – kérdeztük dr. Szabó Irént, a Görögkatolikus Egyházművészeti Gyűjtemény (Nyíregyháza) munkatársát, aki előadást tartott e témakörben.
– Kezdjük talán az elejéről. A római katolikus egyház szeptember utolsó vasárnapján tartja a Szentírás vasárnapját. Ez egy viszonylag újkeletű ünnep. A II. Vatikáni Zsinat határozatot fogadott el a Bibliáról, amely többek között arra szólítja fel a híveket, hogy rendszeresen olvassák a Szentírást. Liturgikusan pedig egy évben egyszer kihelyezik a könyvet az oltárra, ünnepélyesen feldíszítve azt. Református testvéreinknél általános gyakorlat, hogy az úrasztalon ott tartják a Bibliának egy díszes vagy régi kiadását, de nincsenek hozzá liturgikus cselekmények.
– Nem úgy, mint a görögkatolikusoknál.
– A keleti egyházban, így a görögkatolikus gyakorlatban is az evangéliumos könyv – ami nem a teljes Szentírás – a templom legkitüntetettebb pontján, az oltáron van elhelyezve. Állandóan ott tartjuk, és a liturgikus cselekményeknek a része. A pap és a hívek állandó kapcsolatban vannak vele.
– Az imént már jeleztük, hogy az evangéliumos könyv sokkal díszesebb, mint egy házi használatú Biblia.
– Igen, mivel az liturgikus tárgy. Nyomtatására különös nagy gondot fordítanak. Művészi az ábrázolás, a betűformák mesterien vannak elkészítve. Sokkal jobb a papír minősége is, általában bőrkötésű, és mint említettük, ötvös veretekkel és zománc képekkel vannak díszítve. A képek a négy evangelistát ábrázolják, középen pedig a feltámadt Krisztus. Örömhírt, tehát az örök élet hírét hozza el nekünk. A hátoldalán gyakran négy gombot találunk. Ez a négy láb, amin nyugszik az oltáron, ezzel is kiemeljük, s egyben óvjuk a kopástól. Sok egyházközség féltett kincse egy-egy ószláv nyelvű evangélikus könyv, amit bár ma már nem használnak, de vagy a szentélyben őrzik, vagy a templomba kihelyezik.
A jelenlétéhez mindenképpen ragaszkodnak. A magyar nyelvű evangéliumos könyvek természetesen újabb kiadásúak. Az ószláv nyelvű, többnyire lembergi kiadású kötetek a szláv gyökerű liturgikus hagyományra utalnak vissza. A liturgikus könyvek ma már a tudományos kutatások tárgyát képezik, hisz lehet ezeket elemezni könyvészetileg, nyelvészetileg és az ötvös valamint a zománcmunkákat művészettörténetileg. Ez egy külön világ, amelynek megismerésével jobban megérthetjük eleink mélyen gyökerező hitéletét.
„A muzsalyi határban gyönyörű ligetszerű tölgyerdők közt fekszik az Erdő-baktának is nevezett puszta, csinos kastélylyal és jól berendezett gazdasággal. Határában néhány év előtt árokásás alkalmával igen régi vaskardokat, sarkantyúkat s egyéb lovas szerelvényt találtak. Hajdan falu volt, mely a XIV....
Gabóda Éva, a Rákóczi-főiskola Pedagógia Pszichológia Tanító Óvodapedagógia Oktatási Intézményvezetés Tanszékének adjunktusa, oktatója évtizedek óta foglalkozik kézműveskedéssel, mint mondta, ez a színes és igazán kellemes tevékenység az élete része.
Örömteli eseményre került sor a Beregszászi Központi Könyvtárban május 6-án: egy újabb regénnyel bővült a kárpátaljai magyar irodalom. Ez alkalommal Kurmai-Ráti Szilvia Így kell Bódogulni című könyvét mutatták be az érdeklődőknek.
Az Ung-parti város történelmének kedvelői különleges esemény részesei lehettek csütörtökön: Tetyana Literáti ismert helytörténész bemutatta ötödik ukrán nyelvű könyvét az Elvesztett Ungvár sorozatból.
