Nagydobronybon hosszú múltra tekint vissza a ződágállítás, amelyet az idősebbek örökítenek át a fiatalok számára.
Virágvasárnap, a Húsvét előtti vasárnap, amikor a gyerekeknek ződágat készítettek a szüleik. Levágtak egy szép ágat valamilyen fáról, bokorról, melyet aztán színes papírszalagokkal díszítettek fel. Ezzel járkáltak az utcán, majd később a kapura kötötték, és ott hagyták egészen Nagypéntekig. Napjainkban már csak vasárnap van kint a kapun.
Bár idén a húsvéti locsolkodás elmarad, a lányos házak kapuján mégis lengedeznek a szebbnél-szebb ágak.
A lányos házaknál most is ott díszeleg az ág, amelynek az célja, hogy jelezze a fiúknak: ide lehet jönni locsolkodni.
Amikor kicsi voltam, a fiúcskák csoportosan járták körbe a falut és többen fel is írták egy papírra az utcát és a házszámot, ahová következő héten vissza kell térniük hímes tojásért.
A hagyomány szerint a lányok 14 éves korukig tették ki a kapura a ződágat. Bár most már legfeljebb 10 éves korig van ez így, a díszítési formák az idők során változatosabbá váltak. A színes papírok mellé selyemmasnik, selyemszalagok és lufik is kerülnek.
Nagyon szép szokás révén fontosnak tartom, hogy a családokban tovább éljen és még hosszú évszázadokon át hozzátartozzon a helyi húsvéti szokásokhoz. Végezetül egy rövid versikét is megosztanék az olvasókkal, melyet
Móricz Kálmán Nagydobrony című könyvében olvastam:
Vigyázz virágvasárnapra,
Ha kifekhetsz már a napra.
A szívedet öröm töltse,
Kertednek lesz sok gyümölcse.
A képen: Varga Fruzsina, 4 éves