A program első helyszíne Ópusztaszer, a Nemzeti Történeti Emlékpark volt, ahol az erre a célra kialakított ligetben emlékfákat ültettek azoknak a személyiségeknek, akiket az elmúlt 4 évben a Magyar Nemzetért ezüst- és aranyéremmel tüntettek ki. A nemzetpolitikai jellegű Nyitókonferenciára augusztus 16-án, Budapesten került sor. A Magyarok VIII. Világkongresszusa keretében sorra kerülő 10 konferencia közül a legjelentősebbnek a Világkongresszuséval azonos címet viselő Nemzetstratégiai konferencia tűnt, amely kimunkálta egy eljövendő, a magyar nemzetet tartósan emelkedő pályára helyezni tudó, gyökeresen új nemzetstratégiát. Ennek a legfőbb eleme a magyar nemzet fogalmának új meghatározása, avagy a nemzet új, magyar fogalmának kidolgozása volt. Az új magyar nemzetstratégiát a 2012. augusztus 20-án lezajlott záró konferencián fogadta el a testület.
Hamvaidnak elhozása végett… címmel önálló konferencia próbálta feltárni Petőfi Sándor halálának körülményeit (földi maradványainak felkeresése, azonosítása és méltó eltemetése végett).
Nem én kiáltok, a föld dübörög… címmel Dr. Tanka Endre professzor elnökletével egynapos konferencia tárgyalta a föld, a víz, az élelem ügyét.
In vivo címmel egész napos konferencia foglalkozott a magyarság demográfiai kérdéseivel és katasztrofális egészségügyi állapotával. A konferencia szervezőbizottságát Dr. Dávid Tamás professzor és Dr. Horváth Szabolcs vezették.
Mindennapi kenyerünk címmel Dr. Bajnok István vezetésével egynapos konferencia tárgyalta Magyarország egyre súlyosbodó népjóléti helyzetét.
Folytatódott a Magyarok VIII. Világkongresszusán négy évvel ezelőtt Bunyevácz Zsuzsa és Grandpierre Atilla vezetésével megszervezett A Fény üzenete című kulturális konferencia.
Ugyancsak folytatódott a négy évvel ezelőtt megkezdett, Teleki Pál miniszterelnök halálának körülményeit vizsgáló konferencia, amelynek vezetésére az MVSZ Elnöksége Dr. Pusztaszeri Lászlót kérte fel, aki 4 évvel ezelőtt nagyra értékelt előadást tartott arról, hogy Teleki Pál miniszterelnök máig tisztázatlan körülmények között bekövetkezett halálának a vizsgálata során a korabeli (1942. április) rendőri és ügyészi hatóságok miként követték el szabály- és törvényszegések sorát.
A Magyarok VIII. Világkongresszusán is volt Szkíták és magyarok, hunok és magyarok, avarok és magyarok - Magyar őstörténeti konferencia, amely az előző két Világkongresszuson a legtöbb előadót foglalkoztatta. A szervezőbizottságot Dr. Aradi Éva, Dr. Bakay Kornél és Dr. Varga Tibor alkották.
Idén is volt Radványi Jenő nevét viselő borászati konferencia és borverseny. A szervezőbizottság elnöke Tamás Rita (Felvidék), tagjai: Dr. Borbély Zsolt Attila, Komsa József és Radványi Viola.
Élő rovásírás témakörben kerekasztal-beszélgetést szerveztek a székely-magyar rovásírásról.
Augusztus 20-án a Magyarok VIII. Világkongresszusa zárónyilatkozatot fogadott el: „2012. augusztus 15-20. között Budapesten ülésezett a Magyarok Világkongresszusa Jövő a Szent Korona jegyében címmel. Az 1929-ben életre hívott és a trianoni békeparancs következtében szétdarabolt, majd képviselet nélkül hagyott egyetemes magyar nép legitim képviseletére hivatott testület, ezen VIII. ülésén tíz szakmai konferencia keretében tárgyalta a magyar nép sorskérdéseit: föld-víz-élelem, népegészség és demográfia, népjólét, őstörténet, kultúra, borászat, a rovásírás világhálós szabványosítása, Petőfi Sándor halála, Teleki Pál miniszterelnök halála és a nemzetstratégia témakörökben. A Magyarok VIII. Világkongresszusa kidolgozta és elfogadta a magyar nemzet új meghatározását, amelynek középpontjába a magyar nép és a magyar nemzet által évszázadok közjogi harcai árán kialakított államot, a Szent Korona országát helyezte, amelyben a legmesszebbmenően érvényesítették az Isten arcmására teremtett minden egyes ember és nép egyenlő méltóságát.
A magyar nemzet új meghatározása, avagy a nemzet új, magyar meghatározása, amely a mély válságban vergődő világ minden állama részére követhető példa lehet, - hét oldalas dokumentum alakjában – jelen Záró-nyilatkozat szerves részét képezi. Annak a nagyvonalú állami berendezkedésnek fejében, amely évszázadokon keresztül lehetővé tette, hogy a Szent Korona országában a későbbi trianoni utódállamok államalapító nemzetei fejlődhessenek, elvárjuk, hogy e nemzetek rögzítsék alkotmányukban azt a tényt, hogy az uralmuk alá politikai kényszerrel sodort magyar nemzeti közösségek továbbra is, és megváltoztathatatlanul a magyar nemzet részei.
A Magyarok VIII. Világkongresszusa és az általa elfogadott új nemzet-meghatározás a legfőbb nemzetstratégiai feladatnak Magyarország alkotmányos jogfolytonosságának helyreállítását jelölte meg. Határozatunkat abban a meggyőződésben fogadtuk el, hogy történeti alkotmányunkon kívül nincs és nem is lehet életképes magyar nemzet. A Magyarok VIII. Világkongresszusa ennek érdekében a magyar állam köztársasági elnökéhez, országgyűléséhez és kormányához fordul, és kéri az alkotmányos jogfolytonosságot helyreállító nemzetgyűlés haladéktalan összehívását.
A maga részéről a Magyarok VIII. Világkongresszusa felkéri és meghatalmazza Rácz Sándort, az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc élő hősét, az ország egyetlen, forradalmi legitimitással rendelkező karizmatikus vezetőjét, hogy legyen ennek az ügynek a magyar állam intézményei felé a képviselője. Egyben meghatalmazza, hogy a megalakítandó nemzetgyűlés felsőházi elvű képviselőinek felére jelöljön erre a feladatra általa alkalmasnak tartott személyiségeket.
A Magyarok VIII. Világkongresszusa figyelmeztet arra, hogy amennyiben nem lehetséges a magyar földet magyar nemzeti tulajdonban megtartani, Magyarországnak - ha élni akar - ki kell lépnie az Európai Unióból.
A Magyarok VIII. Világkongresszusa számos, a magyar nemzet élete és jövője szempontjából életbevágóan fontos határozatot hozott, amelyeknek teljes köre jelen Záró-nyilatkozat szerves része.”
Kárpátalját a Magyarok VIII. Világkongresszusán Dupka György és Fuchs Andrea képviselte. A Magyar őstörténeti konferencián Dupka György „Zarándokúton az Urálban: az ősmagyarság eddig feltárt régészeti emlékeiről Baskírföldön (Magna Hungáriában) és az ufai régészek kutatási eredményeiről a helyi publikációk tükrében" címmel tartott előadást a baskíriai Jurij Lapsin (Arnold György), Arnold János egykori magyar hadifogoly fia kutatási anyagai alapján. Külön kitért V. A. Ivanov ufai régész ősmagyarkutatás terén elért eredményeinek ismertetésére. A neves baskíriai történész Putyámi sztyepnih kocsevij (A sztyeppi nomádok nyomában) címmel komoly tanulmánygyűjteményt adott közre. Az egyik az ősmagyarokról szól: Poiszki legendarnaj sztrani mágyár. (Felfedezések a magyarok legendás országában). A szerző a Káma, Ik, Dema, Belaja, Ufa, Aj és az Ural folyók közti területeken feltárt ősmagyar sírok, építmények régészeti leleteit a magyar szakirodalom ismeretében elemzi. Ivanov professzor az ősmagyarokat nem sorolja a finn-ugorok közzé, mivel ezek a népcsoportok jóval északabbra éltek. Viszont az ősmagyarok és a kipcsákokból (kunok) sajátos keveredéséből eredezteti a baskír nép kialakulását. Ezt a rokonságot a baskír köztudat ma is őrzi. Címerükben kuráj növény hét ága látható, amely a baskír nép hét alapító törzsét szimbolizálja. Eddig a baskír régészek 3 temetőt, 15 kurgánt (sírhalmot), 5 várost, 4 kistelepülést, összességében több mint 300 egyéni sírhelyet tártak fel, ahol az ősmagyarok nyomára bukkantak. Az Ik folyó melletti Csekan település környékén még ma is ősmagyarok, az egykori Jenő, Gyarmat, Gyula és más törzsek leszármazottai élnek, akik felvették a baskír nyelvet és az iszlám vallást.
A Hamvaidnak elhozása végett című konferencián Dupka György a cári intervenció által 1849-ben Szibériába hurcolt hadifoglyok kérdéskörhöz kérték fel hozzászólásra, aki kifejtette, hogy az oroszországi Permben 1849-es magyar hadifoglyok nyomára bukkant. A Káma-menti nagyváros Szibirszka és a Kirov út sarkán (8. sz.) bárki megtekintheti többek között a magyar származású gróf Rottonyi Móric (felvett neve: Henrik Móric) házát, amelyben 1860-tól élt. Idegenvezetőnk szerint az 1848–49-es szabadságharcban részt vett magyar hazafi az osztrákok elől itt talált menedéket, legendásan híres fotográfus lett, 12 gyermeke közül 10 fiú és két lánya volt. Közülük az idősebbik, Liza Jekatyerinburgban színésznőként vált ismertté, aki Dmitrij Mamin-Szibirják író, dramaturg felesége lett. Az író Arany című regényét is neki szentelte. Sajnálatos módon az író múzsája szülés közben elhunyt. A gróf kisebbi lánya, Marija ápolónőként vett részt az orosz-japán háborúban, ahol bátorságáért kitüntették. A vakmerő lányra felfigyelt Alekszander Kuprin író, aki feleségül vette. A helytörténészek említik azt is, hogy a XIX. század közepétől Perm, Kungur és más Urál térségi települések felépítésében szerepet játszottak a lengyel, litván, észt, lett és magyar hadifoglyok is, akik örökös száműzetésben itt éltek és családosodtak meg.
