Írta: Dr. Korinek László egyetemi tanár, akadémikus, a Magyarok Kenyere mozgalom elindítója | Forrás: KMMI-sajtószolgálat | 2015. július 10.
2015-ben immáron ötödik alkalommal kerül megszervezésre az a program, amelynek keretében az ország összes megyéjéből, megyei jogú városaiból, kisebb településeiről, valamint a Kárpát-medence magyar lakta településeiről (Sepsiszentgyörgytől Lendváig, Pozsonytól Zentáig) felajánlott búzát, összegyűjtünk, egy ünnepélyes összeöntést követően megőrlünk, és az őrlés fázisa után lisztet készíttetünk belőle.
Az így létrejött “összmagyar lisztből”, (egy vajdasági kis magyar település, Székelykeve vendégkovászával és a Parajdról kapott sóval) készül el a Magyarok Kenyere, vagyis a városaink ünnepségeire szánt augusztus 20-ai nagykenyerek.
Nagy büszkeségünk, hogy az idei évben immáron negyedik alkalommal, a Magyarok Kenyere programból adhatjuk az augusztus 20-ai Szent Jobb Körmenet nagy, 5 kg-os kenyerét. A 2015. év újdonsága, hogy a pécsi ünnepség megszentelésre kerülő nagykenyerein túl az ország megyei jogú városainak augusztus 20-ai ünnepségére is mi biztosítjuk a kenyereket, valamint néhány városban az adománygyűjtésre szánt kis cipókat is.
Az országos búzagyűjtő napra augusztus 9-én Szarvason, az Összeöntés Ünnepére augusztus 16-án Mohácson kerül sor. A Magyarok Kenyere program kiemelt eseménye a Magyarok Kenyere Ünnep augusztus 20-án Pécsett, a Sétatéren kerül megrendezésre, ahol az ünnepi műsort valamint a kenyérosztási ceremóniát Böjte Csaba erdélyi ferences rendi szerzetes az idén is megtiszteli jelenlétével.
Ahogyan a Magyarok Kenyere program búzaadomány gyűjtése sem áll meg az országhatároknál, hanem körbeöleli Magyarországot, így a jótékony vonulat sem áll meg a határon belül. A nemzeti összefogásunk által összegyűjtött búzából készült nagy mennyiségű lisztet úgy, ahogyan a korábbi években is, a dévai Szent Ferenc Alapítvány erdélyi árva gyermekeinek, a nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Gyermekotthon gyermekeinek, valamint az Oltalom Karitatív Egyesület rászorultjainak szánjuk.
Az idei évi tervünk, hogy minden magyarországi megye egy karitatív szervezete is részesülhessen az összmagyar liszt adományból. A program a Magyarok Kenyere Alapítvány, Pécs városa és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara stratégiai partnerségében valósul meg. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos hálózata az ország mind a 19 megyéjében, megyénként több gyűjtőpontot bocsát a gyűjtés rendelkezésére.
Ez a minden tekintetben politikamentes kezdeményezés jól jelképezi a nemzet összetartozását, valamint szolidaritását. Búza felajánlásokat várunk minden olyan termelőtől, cégtől, szövetkezettől, vagy magánszemélytől, továbbá várostól, kisebb településtől, akik a programban részt kívánnak venni.
Bízunk benne, hogy az összefogáshoz minél többen csatlakoznak, és a közös összefogással és jó szándékkal sikerül összegyűjteni a búzát, előállítani a Magyarok Kenyerét és az adományok által minél több hátrányos helyzetű gyermek életéhez segítséget nyújtani.
Kérjük, csatlakozzanak hozzánk!
A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...
Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
