Beregszász neve immár két évszázada összeforrt a magyar Himnusz történetével. Az a kézirat, ami később nemzeti imádságunkká vált, 1823 januárjában feltehetőleg innen indult útjára: Kölcsey Ferenc a beregszászi postahivatalból adta fel a Himnusz tisztázatát. Ez a történelmi mozzanat azóta is különös súlyt ad a városnak minden évben január 22-én, a magyar kultúra napján. E hagyományhoz kapcsolódva tartott közös megemlékezést idén is a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ).
A megemlékezés kezdetén Zubánics László, az UMDSZ elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében a helyben maradás, a közösségért vállalt felelősség és a mindennapi helytállás fontosságát állította középpontba, hangsúlyozva, hogy ebben ma is irányt mutat a Himnusz szellemisége.
Arra is kitért, hogy a magyar kultúra napja Beregszászban egy hosszabb, évről évre visszatérő emlékezési rend része, ami a kulturális esztendő kezdetét jelenti. Bár az elmúlt években a város magyarsága megfogyatkozott, a megemlékezők jelenléte mégis azt bizonyítja, hogy a közösség belső ereje nem veszett el. Ennek kapcsán hangsúlyozta: „Mindenki, aki itthon van, az tegye a dolgát. Mindenki, aki teszi a dolgát, azt segíteni kell. Jó tanáccsal, tettekkel sarkallni. És a legfontosabb, hogy egymást segítsük. Ha ez meglesz, úgy vélem, hogy azoknak is üzenetet és biztatást tudunk nyújtani, akik valahol a távoli vagy a nem olyan távoli országokban vannak, hogy nekik biztosítjuk, hogy az a tűz, az a parázs, amit az őseink itt megraktak, még él.”
A rendezvényen jelen volt Novák Irén, Magyarország művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkára, aki beszédében felidézte, hogy a Magyar Országgyűlés a Himnusz letisztázásának 200. évfordulója alkalmából döntött január 22-e magyar kultúra napjává nyilvánításáról, ezzel is ösztönözve azokat a rendezvényeket, amelyek bemutatják a magyar kultúra erejét. Mint fogalmazott, „a magyar kultúra összeköt, mert a kultúránk olyan belső érték, amely évszázadokon át segített megmaradni akkor is, amikor a történelem újra és újra szétszakította közösségeinket”.
Novák Irén rámutatott, hogy „mi magyarok nemzetben gondolkodunk. A nemzet megbonthatatlan egységében, és ez tudatos választás, tudatos döntés”. A magyar nemzet összetartozását olyan erőnek nevezte, melyet az államhatárok sem tudtak meggyengíteni, hiszen a közös kultúra minden magyar számára lelki otthont jelent.
A külhoni magyarság helyzetéről szólva kiemelte: a legnagyobb kihívás a megmaradás, ezért fontos, hogy az itt élők tudják, akkor is a magyar nemzethez tartoznak, ha mindennapjaikat más országban élik.
Beszéde végén kitartást kívánt a közösségnek a nehéz időszakban, és hangsúlyozta: „Most nem tehetünk mást, mint hogy a békéért imádkozunk, hogy közösen lehessen építeni a magyar jövőt.”
„Mi, magyarok a világnak egy olyan részén élünk, ahol számtalanszor pusztított a történelem. Ezzel a nagy pusztítással népek tűntek el, más népek megjelentek. Most is egy ilyen nehéz időszakot élünk át. Ahhoz, hogy a nemzet meg tudjon maradni és tovább tudja adni értékeit, ahhoz bizony erős nemzeti identitásra van szükség. Az erős nemzeti identitás alapja pedig a kultúra. Ilyen szempontból szerencsések vagyunk, hiszen őseink egy csodálatos kultúrát örökítettek tovább számunkra. És a mi feladatunk csupán az, hogy megőrizzük ezt a kultúrát, lehetőség szerint gazdagítsuk és továbbadjuk a következő generációnak. A magyar kultúra napja erre emlékeztet minket” – hangsúlyozta beszédében Molnár D. István, a KMKSZ beregszászi alapszervezetének elnöke.
Kiemelte: ez az ünnep különleges, mert nem egyetlen történelmi eseményről vagy személyiségről szól, hanem mindazokról, akik nap mint nap dolgoznak a kultúráért. Ezért amikor a megemlékezők koszorút helyeznek el Kölcsey Ferenc emléktáblájánál, „nem csupán a neves költőt méltatjuk, hanem mindazokat az embereket, akik a hétköznapokban dolgoznak a kultúráért”. Külön is megemlítette a tanárokat, művészeket, sportolókat, könyvtárosokat és mindazokat, akik egy szóval, egy írással, egy fellépéssel vagy egy rendezvénnyel hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar szó itthon maradjon.
A felszólalások után a jelenlévők közösen énekelték el nemzeti imádságunkat, majd helyezték el csendes főhajtással az emlékezés koszorúit Kölcsey Ferenc emléktáblájánál. A KMKSZ képviseletében Sin József alelnök rótta le tiszteletét a költő előtt.
