Írta: Bognár A. | Forrás: www.smu-mesz.hr | 2010. július 05.
A Magyar Egyesületek Szövetsége felismerte és orvosolja azt a gondot, amellyel az egyesületek országszerte küzdenek. Az elmúlt esztendőkben számos egyesület alakult a magyar nyelv, kultúra és néphagyományok ápolása céljából. Éveken keresztül ezek az egyesületek küzdöttek fennmaradásukért, és az esetek többségében se saját helyiséggel, se székházzal nem rendelkeztek.
Gyakran osztozniuk kellet más egyesületekkel egy termen, és kénytelenek voltak egyeztetni velük, hogy ki, mikor és mire használhatja a helyiséget. Ezek az egyesületek tevékenységüket - a legjobb esetben - a helyi kultúrotthonok termeiben folytatták. Okulva az olyan egyesületek példáján, amelyek munkája helyiséghiánya miatt idővel valamilyen formában megrekedt, a Magyar Egyesületek Szövetsége kidolgozta a Magyar Házak elnevezésű projektet. Ennek az a lényege, hogy minden tagszervezet számára biztosítani kell egy-egy közösségi házat, klubhelyiséget, ahol zavartalanul tevékenykedhetnek. Az érdemi munkájához nélkülözhetetlen helyiségek a magyarság hagyományai, kultúrája fennmaradásának alappillérei lehetnek.
A projekt létrejöttekor kevés egyesület büszkélkedhetett saját helyiséggel - az eszéki, a zágrábi, a fiumei és a pólai egyesületek -, ám azóta a vörösmarti, pélmonostori, gerbaváci, újbezdáni, laskói, ójankováci és a kiskőszegi magyarok számára sikerült biztosítani a megfelelő helyiségeket. Idén kezdetét vette a nagybodolyai és a haraszti ház felújítása is. Ezeken a településeken az a cél, hogy az egyesületek kulturált körülmények közt folytathassák tevékenységüket, hogy zavartalanul működhessenek a kórusok, tánccsoportok - és adott esetben helyet tudjanak biztosítani a játszóháznak is.
A Magyar Egyesületek Szövetsége alig 12 esztendeje jött létre, ám máris sikerült megfelelő helyiséget biztosítania több egyesületnek. Az egyesületek egy része már rendelkezik saját helyiséggel, mások a Szövetség tulajdonában levő helyiségekben működnek, de vannak olyanok is, akik a helyi önkormányzatokkal kötött hosszú távú bérleti szerződésekkel biztosítottak közösségi helyiségeket maguknak.
- Sokan kételkedtek a projekt sikerességében. Támadtak bennünket, és mindent megtettek annak érdekében, hogy ez a projekt ne valósuljon meg. Mi kiálltunk elképzelésünk mellett, és a siker nem maradt el. Ezzel is szeretnénk hozzájárulni a magyarság megmaradásához. Lassan, de biztosan haladunk a kitűzött célunk felé, hogy minden egyesület rendelkezzen saját helyiséggel és ne keljen bérleményekben vagy másutt működniük. Mi nem arra törekszünk, hogy városközpontokban, társasházakban legyenek a szervezetek székhelyei, jóllehet erre is akad példa, inkább arra összepontosítunk, hogy olyan helyiséget biztosítsunk számukra, amely a hagyományokat tükrözi, ahol zavartalanul tudnak működni és heti, vagy akár napi rendszerességgel tudnak összejönni kultúránk és hagyományaink ápolása céljából - mondta lapunknak Juhász Sándor, a MESZ elnöke.
Tegyünk górcső alá egy szembetűnő tényt: a HMDK éveken keresztül sokkal több anyagi támogatást kapott, mint a MESZ. Újabban egyenlő arányban osztják fel a működési támogatást a két magyar ernyőszervezet között, ami azt bizonyítja, hogy az illetékesek felismerték és támogatják a MESZ által végzett munkát. Jakab Sándor szavaival élve: "ha dolgoztok, akkor kaptok egy kis morzsát". Igen, a MESZ dolgozik. És a "kapott kis morzsából" maradandó értékeket - köztük a Magyar Házakat is - bocsát a horvátországi magyarság rendelkezésére. És akkor jöhet a mikroszkóp: a HMDK az évek során befolyt támogatási összegekből, a parlamenti képviselők támogatásából vajon tud-e felmutatni kézzel fogható eredményt? Aligha. És ennek nem a MESZ az oka. A HMDK vezetőiben - miközben kérdőre vonják a Magyar Házak projektet és az azt övező tevékenységek létjogosultságát - felmerült- e már az a kérdést, hogy hagynak-e maguk után valami érdemlegeset!?
Krúdy Gyula 1918-ban kezdett hozzá a Havasi kürt, Ruszin-Krajna kistükre című munkájának megírásához, melyben a ruszin népet akarta megismertetni a magyar olvasókkal. Az írás hátterében az állt, hogy Magyarországon az 1918. évi X. néptörvény autonómiát ígért az északkeleti Felvidéken élő r...
Kárpátalján a húsvét nem csupán vallási ünnep, hanem a hagyományápolás kiemelkedő alkalma is. Térségünk lakosai évről évre megőrzik és újraélik a húsvéthoz kapcsolódó népszokásokat: a locsolkodást, a hímestojás-készítést vagy épp a pászkaszentelést. Ezt az örökséget ápolva rendezte meg április 17-én...
A néprajzkutatók egybehangzó állítása szerint az, hogy vidékünkön mind a mai napig jó néhány népszokás fennmaradt, periférialétünkkel, viszonylagos elzártságunkkal magyarázható. Akárhogy is történt, a húsvéthoz köthető hagyományok közöségeinkben tovább élnek, azok szorosan kapcsolódnak a kereszténys...
Nagypéntek Jézus kínszenvedését, kereszthalálát és eltemetését tárja elénk, a keresztény liturgiában a húsvéti szent háromnap közepe, egyúttal pedig az egyházi liturgikus évkör legcsendesebb időszaka.
Ilyenkor néma minden ajak. Még a harangok is elnémultak, közkeletű elnevezéssel Rómába szálltak....