A Magyar Házak

Írta: Bognár A. | Forrás: www.smu-mesz.hr | 2010. július 05.

A Magyar Egyesületek Szövetsége felismerte és orvosolja azt a gondot, amellyel az egyesületek országszerte küzdenek. Az elmúlt esztendőkben számos egyesület alakult a magyar nyelv, kultúra és néphagyományok ápolása céljából. Éveken keresztül ezek az egyesületek küzdöttek fennmaradásukért, és az esetek többségében se saját helyiséggel, se székházzal nem rendelkeztek.

A Magyar Házak

Gyakran osztozniuk kellet más egyesületekkel egy termen, és kénytelenek voltak egyeztetni velük, hogy ki, mikor és mire használhatja a helyiséget. Ezek az egyesületek tevékenységüket - a legjobb esetben - a helyi kultúrotthonok termeiben folytatták. Okulva az olyan egyesületek példáján, amelyek munkája helyiséghiánya miatt idővel valamilyen formában megrekedt, a Magyar Egyesületek Szövetsége kidolgozta a Magyar Házak elnevezésű projektet. Ennek az a lényege, hogy minden tagszervezet számára biztosítani kell egy-egy közösségi házat, klubhelyiséget, ahol zavartalanul tevékenykedhetnek. Az érdemi munkájához nélkülözhetetlen helyiségek a magyarság hagyományai, kultúrája fennmaradásának alappillérei lehetnek.

A projekt létrejöttekor kevés egyesület büszkélkedhetett saját helyiséggel - az eszéki, a zágrábi, a fiumei és a pólai egyesületek -, ám azóta a vörösmarti, pélmonostori, gerbaváci, újbezdáni, laskói, ójankováci és a kiskőszegi magyarok számára sikerült biztosítani a megfelelő helyiségeket. Idén kezdetét vette a nagybodolyai és a haraszti ház felújítása is. Ezeken a településeken az a cél, hogy az egyesületek kulturált körülmények közt folytathassák tevékenységüket, hogy zavartalanul működhessenek a kórusok, tánccsoportok - és adott esetben helyet tudjanak biztosítani a játszóháznak is.

A Magyar Egyesületek Szövetsége alig 12 esztendeje jött létre, ám máris sikerült megfelelő helyiséget biztosítania több egyesületnek. Az egyesületek egy része már rendelkezik saját helyiséggel, mások a Szövetség tulajdonában levő helyiségekben működnek, de vannak olyanok is, akik a helyi önkormányzatokkal kötött hosszú távú bérleti szerződésekkel biztosítottak közösségi helyiségeket maguknak.

- Sokan kételkedtek a projekt sikerességében. Támadtak bennünket, és mindent megtettek annak érdekében, hogy ez a projekt ne valósuljon meg. Mi kiálltunk elképzelésünk mellett, és a siker nem maradt el. Ezzel is szeretnénk hozzájárulni a magyarság megmaradásához. Lassan, de biztosan haladunk a kitűzött célunk felé, hogy minden egyesület rendelkezzen saját helyiséggel és ne keljen bérleményekben vagy másutt működniük. Mi nem arra törekszünk, hogy városközpontokban, társasházakban legyenek a szervezetek székhelyei, jóllehet erre is akad példa, inkább arra összepontosítunk, hogy olyan helyiséget biztosítsunk számukra, amely a hagyományokat tükrözi, ahol zavartalanul tudnak működni és heti, vagy akár napi rendszerességgel tudnak összejönni kultúránk és hagyományaink ápolása céljából - mondta lapunknak Juhász Sándor, a MESZ elnöke.

Tegyünk górcső alá egy szembetűnő tényt: a HMDK éveken keresztül sokkal több anyagi támogatást kapott, mint a MESZ. Újabban egyenlő arányban osztják fel a működési támogatást a két magyar ernyőszervezet között, ami azt bizonyítja, hogy az illetékesek felismerték és támogatják a MESZ által végzett munkát. Jakab Sándor szavaival élve: "ha dolgoztok, akkor kaptok egy kis morzsát". Igen, a MESZ dolgozik. És a "kapott kis morzsából" maradandó értékeket - köztük a Magyar Házakat is - bocsát a horvátországi magyarság rendelkezésére. És akkor jöhet a mikroszkóp: a HMDK az évek során befolyt támogatási összegekből, a parlamenti képviselők támogatásából vajon tud-e felmutatni kézzel fogható eredményt? Aligha. És ennek nem a MESZ az oka. A HMDK vezetőiben - miközben kérdőre vonják a Magyar Házak projektet és az azt övező tevékenységek létjogosultságát - felmerült- e már az a kérdést, hogy hagynak-e maguk után valami érdemlegeset!?

Hírek

  • Kárpátalja anno: tavasz és húsvét a hegyvidéken

    Krúdy Gyula 1918-ban kezdett hozzá a Havasi kürt, Ruszin-Krajna kistükre című munkájának megírásához, melyben a ruszin népet akarta megismertetni a magyar olvasókkal. Az írás hátterében az állt, hogy Magyarországon az 1918. évi X. néptörvény autonómiát ígért az északkeleti Felvidéken élő r...

  • Magyar szakosok húsvétváró szaknapja a Rákóczi-főiskolán

    Kárpátalján a húsvét nem csupán vallási ünnep, hanem a hagyományápolás kiemelkedő alkalma is. Térségünk lakosai évről évre megőrzik és újraélik a húsvéthoz kapcsolódó népszokásokat: a locsolkodást, a hímestojás-készítést vagy épp a pászkaszentelést. Ezt az örökséget ápolva rendezte meg április 17-én...

  • A hagyomány tovább él – Megelevenedtek a húsvéti szokások a Nagyberegi Tájházban

    A néprajzkutatók egybehangzó állítása szerint az, hogy vidékünkön mind a mai napig jó néhány népszokás fennmaradt, periférialétünkkel, viszonylagos elzártságunkkal magyarázható. Akárhogy is történt, a húsvéthoz köthető hagyományok közöségeinkben tovább élnek, azok szorosan kapcsolódnak a kereszténys...

  • Nagypéntek: az év legcsöndesebb napja

    Nagypéntek Jézus kínszenvedését, kereszthalálát és eltemetését tárja elénk, a keresztény liturgiában a húsvéti szent háromnap közepe, egyúttal pedig az egyházi liturgikus évkör legcsendesebb időszaka. Ilyenkor néma minden ajak. Még a harangok is elnémultak, közkeletű elnevezéssel Rómába szálltak....

Események

Copyright © 2025 KMMI