Írta: Bujdosó Ivett | Forrás: KISZó | 2025. március 21.
A Kárpátaljai Magyar Népművészeti és Hagyományőrző Egyesület fontos szerepet játszik a viski közösség hagyományainak megőrzésében és továbbadásában. A szervezet célja nem csupán a hagyományok ápolása, hanem azok élővé tétele is. Takács Zsuzsanna, a Felső-Tisza-vidéki egyesület vezetője a szervezet munkájába, annak sokszínű programjaiba avatott be.
– Az egyesület 2015-ben alakult meg. Ekkor jegyeztük be hivatalosan. Azonban már előtte is létezett egy közösség, amely hagyományőrző céllal működött. Kezdetben az iskolában táncoktatás zajlott, majd a helyi népzene és néptánc iránti érdeklődés arra motivált minket, hogy magasabb szintre emeljük a tevékenységünket. A Kárpátaljai Magyar Népművészeti És Hagyományőrző Egyesület megalapításának célja az volt, hogy a helyi hagyományokat ne csak megőrizzük, hanem tovább is adjuk a következő generációknak, és ezzel erősítsük a közösség identitását – avatott be a kezdetekbe Zsuzsanna.
Az egyesület úgynevezett folkműhelyként működik, ahol népzenei oktatás, néptáncoktatás, kézműves foglalkozások és gyermekjátékok is helyet kapnak. A zenei oktatásban hegedű, cimbalom, citera és nagybőgő szerepel, míg a táncszekcióban a helyi hagyományok mellett más tájegységek táncait is tanítják.
– Különösen fontos számunkra, hogy a gyerekek megértsék a zenében és a táncban rejlő örökséget, és megtapasztalják, milyen élővé tud válni a hagyomány. Jelenleg mintegy 70 gyermek vesz részt a foglalkozásainkon, életkoruk hattól tizennyolc éves korig terjed. A tagok között vannak kezdők és haladók, valamint olyan fiatalok, akik már három csoportba osztva tanulnak néptáncot. Az oktatás során mindenki a saját tempójában fejlődhet, ami azt is jelenti, hogy egyaránt helyet kapnak a kisebbek és a nagyobbak az egyesület életében. Ez a sokszínűség erősíti a közösségi élményt – mondta.
Mint megtudtuk, az egyesület többnyire önkéntes alapon működik, ám sok más kárpátaljai magyar egyesülethez hasonlóan anyaországi támogatásoknak köszönhetően tudnak fennmaradni.
– Az állandó stáb 8-9 főből áll, de nagyobb rendezvényeinkre vagy táborokba vendégoktatókat is meghívunk. Ezek az oktatók gyakran a régió legjobb szakemberei, akik nemcsak szakmai, hanem közösségépítő munkát is végeznek. A működésünk legfőbb támogatója a Csoóri Sándor Alap, de korábban a Bethlen Gábor Alaphoz is pályáztunk. Ezek a támogatások biztosítják, hogy magas színvonalon tudjuk folytatni a munkánkat. A támogatások segítségével lehetőségünk van például mentorokat hívni, eszközöket vásárolni és nagyobb rendezvényeket szervezni – fogalmazott az egyesületvezető. Hozzátette, az év minden szakaszában szerveznek tematikus programokat.
– Az év a farsangi táncházakkal kezdődik, majd húsvéti foglalkozásokkal és nyári táborokkal folytatjuk. Ősszel szürethez kapcsolódó rendezvényeket tartunk, télen pedig együtt készülünk a karácsonyra. Ezek az események nemcsak a gyerekek, hanem a családok számára is fontosak, hiszen a közös élmények erősítik a közösséget. Szorosan együttműködünk a Viski Kölcsey Ferenc Líceummal, ahol a foglalkozásokat tartjuk. A közösségi házunk szintén fontos szerepet játszik a rendezvények lebonyolításában, és rendszeresen hívunk meg mentorokat Magyarországról és Erdélyből, akik a táncosok és zenészek fejlődését segítik. Az együttműködések révén szélesebb közönséghez jutunk el, és erősítjük a helyi közösségek összefogását – vélekedett Zsuzsanna.
Elmondta azt is, hogy a nyári táboraikra a legbüszkébbek, amelyeket nagy lelkesedéssel szerveznek meg évről évre. Ezek a rendezvények nemcsak a gyerekeknek, hanem az egész közösségnek fontosak, hiszen a Felső-Tisza-vidéki magyarság összefogását is erősítik.
– Az összes programunk fő közönsége a gyerek. A hegedűóráktól a táncházakig minden rendezvényünk arra irányul, hogy a fiatalok megismerjék és megszeressék a népművészetet. A nyári táboraink különösen népszerűek a fiatalok körében, hiszen itt nemcsak tanulhatnak, hanem barátságokat is köthetnek. Elsődleges célunk azonban a helyi hagyományok megőrzése. A viski csárdás és a helyi gyermekjátékok tanítása mellett más tájegységek táncait is beillesztjük a repertoárba, így bővítve a gyerekek ismereteit. A helyi gasztronómia is szerves része a programjainknak, például a farsangi fánksütés során helyi specialitásokat is készítünk. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek számára ezek az értékek természetessé váljanak – fogalmazott.
Zsuzsanna vallja, a népművészet a gyökereinket jelenti. Mint elmondta, ha nem ismerjük a múltunkat, nincs jelenünk és jövőnk sem.
– Számos meghatározó pillanatot éltünk át együtt az évek során, de talán az egyik legemlékezetesebb az volt, amikor Ungváron elismerést kaptunk az egyesület munkájáért. Ez a díj nemcsak számomra, hanem az egész csapat számára óriási megtiszteltetés volt, hiszen azt mutatta, hogy a munkánkat mások is értékelik. Emellett a nyári táboraink is mindig különleges helyet foglalnak el a szívemben. Az, hogy ilyen sok gyerek és fiatal vesz részt ezeken az eseményeken, és közben barátságok szövődnek, mindig megerősít abban, hogy jó úton járunk. Ezért fontos, hogy tiszteljük és továbbadjuk ezeket az értékeket. A népművészet segít abban, hogy megőrizzük identitásunkat, és egyúttal lehetőséget ad arra, hogy összekössük a generációkat – tette hozzá Zsuzsanna.
Az egyesületben úgy tartják, nem lehet elég korán elkezdeni a hagyományápolást, ezért már az óvodában hangszersimogatót és gyermekjátékokat tartanak.
– Az iskolás korosztály pedig már tudatosan keresi a lehetőséget, hogy bekapcsolódhasson a tánc- vagy zeneoktatásba. Ezáltal észrevétlenül épül be a mindennapjaikba a népművészet. A modern technológiát is használjuk arra, hogy a fiatalok számára vonzóvá tegyük a hagyományokat – fejtette ki.
Mint megtudtuk, az egyesület működtetése során a legnagyobb kihívást a pandémia, majd a jelenlegi geopolitikai helyzet jelenti. Ezek az akadályok nemcsak a rendezvények szervezését nehezítették meg, hanem a közösség aktivitását is visszavetették. Az egyik legnagyobb nehézség, hogy sok szülő és család a kialakult helyzet miatt elhagyta a régiót, ami miatt a közösség utánpótlása is csökkent.
– A pandémia miatt hosszú ideig nem tarthattunk rendezvényeket, ami jelentős törést okozott a közösségi életben. Az online térben próbáltuk pótolni a programokat, de ez nem tudta helyettesíteni a személyes találkozások élményét. Emellett a visszatérés sem volt zökkenőmentes, hiszen sok szülő a korlátozások feloldása után sem érezte biztonságosnak a közösségi programokat. Az egyesület jövőjével kapcsolatban pedig több kihívással is szembe kell néznünk, különösen a jelenlegi geopolitikai helyzet és a régióból történő elvándorlás miatt. Ennek ellenére bízunk benne, hogy a helyi közösség és a támogatóink segítségével továbbra is fenn tudjuk tartani a működésünket – magyarázta.
Az egyesület céljaival kapcsolatban Zsuzsanna elmondta, rövid távon a meglévő programjaik stabilizálása és bővítése a cél.
– Az egyik legújabb ötletünk egy baba–mama klub létrehozása, ahol a legfiatalabb generáció és szüleik is megismerkedhetnek a népi hagyományokkal. Itt a szülők népi mondókákat, dalokat és játékokat tanulhatnának, amelyeket otthon is gyakorolhatnak a gyermekeikkel. Emellett tervezzük, hogy a táncházainkat kibővítjük egy olyan programmal, amely a helyi gasztronómiai hagyományokat is bemutatja. Szeretnénk továbbfejleszteni a mentorprogramunkat, hogy a gyerekek még több segítséget kapjanak a zenei és táncos készségeik fejlesztéséhez. Továbbra is kiemelt célunk, hogy a nyári táborainkat még szélesebb körben elérhetővé tegyük, akár határon túli gyerekek számára is – fejtette ki Takács Zsuzsanna.
Több mint fél évszázaddal ezelőtt, 1973-ban adták át a beregszászi autóbusz-állomás új épületét, mely akkoriban 600 ezer rubeljébe került az Autóközlekedési Vállalatnak.
Magyarország Ungvári Főkonzulátusa ezúttal Naum Repkin kárpátaljai festőművész emlékkiállításának adott otthont. A tárlaton az 1995-ben Ungváron az év művészének választott alkotó mintegy húsz munkája látható; több festményt most először tekinthet meg a nagyközönség. A kiállítás felidézi egy sokolda...
Bő másfél évtizeddel ezelőtt magyarországi kezdeményezésre indult útjára az az egész Kárpát-medencét átfogó tehetségkutató verseny, amely a fiatal tehetségek felkutatása mellett azt is célul tűzte ki, hogy a felnövekvő nemzedék tagjai minél szélesebb körben ismerjék meg a magyar népköltészet, népzen...
Az ukrán sajtónap alkalmából a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás több helyi sajtómunkás tevékenységét is elismerte. A kitüntetettek között voltak a Pulzus FM rádió munkatársai, Kis Viktória, Répási Eszter és Birta Zoltán, valamint lapunk, a Kárpáti Igaz Szó újságírója, Simon Rita is.
