A kárpátaljai Homoki Gábor vehette át idén a Szervátiusz Jenő-díjat

Írta: | Forrás: MTI | 2021. szeptember 18.

Ebben az évben a kárpátaljai Homoki Gábor festőművész, rajztanár és a moldvai csángó származású Petrás Alina keramikus, népdalénekes vehette át Szervátiusz Jenő-díjat Budapesten.

A kárpátaljai Homoki Gábor vehette át idén a Szervátiusz Jenő-díjat

Homoki Gábor festőművész a nemzeti kultúra gyökereit is felmutató magas színvonalú művészetéért, Petrás Alina keramikus, népdalénekes az ősi magyar jelképek egyedi, színes ábrázolásáért, a népi kultúra népszerűsítéséért kapta meg a díjat a szerda esti ünnepségen – tájékoztatta Szervátiusz Klára, a Szervátiusz Alapítvány elnöke az MTI-t.
Beszámolója szerint az átadáson Dupka György író, szerkesztő Homoki Gábor pályafutását méltatva elmondta: a festő, rajztanár Tiszapéterfalván született, a Lembergi (Lvovi) Művészeti Akadémián végzett.
Homoki Gábor a tanítás mellett 1997-től foglalkozik komolyabban festészettel, új technikákkal kísérletezik. A letűnő magyar parasztvilág néprajzi értékeit menti a vásznakra. Táblaképein a magyar falusi életet meghatározó hit témái is jelen vannak: Isten hajléka, a krisztusi megváltás, az evangélium. Ezeken a festményeken érzékelhető a festőművész lélekemelő önkifejezésmódjának szuggesztív alkotóereje, a közösséget megtartó keresztény hitvallása.
Petrás Alina munkáiban a moldvai csángó díszítőművészet legszebb hagyományai elevenednek újra, de ez nem valami másolása a múltnak. Petrás Alina újraalkotja, újraformálja, amit az ősök hagytak ránk. Minden alkotása egy üzenet, a remény üzenete, hogy lehet újjászületés – fogalmazott a díjazottról Péterbencze Anikó néprajzkutató.
A motívumok harmonikusan illeszkednek a bibliai és egyetemes transzcendencia témáihoz, az életfa a teremtés örök jelképe számos munkásában elevenedik meg. Alkotásai újraformálják a természetfeletti, a szent és a profán misztériumokat, utat mutatva a 21. századi ember tévelygő, értékvesztett, kiutat kereső világában.
A csütörtöki ünnepségen átadták az egy évre szóló Szervátiusz Tibor-ösztöndíjat is, amelyet a marosvásárhelyi Bíró Borbála érdemelte ki ígéretes tehetsége, valamint közösségformáló magatartása miatt.
Mint írják, a díj odaítéléskor Bíró Borbála a marosvásárhelyi művészeti egyetem diákja volt, aki közben sikeres leérettségizett, és ma a nagyváradi művészeti főiskola hallgatója.
A Szervátiusz Alapítvány azokat a művészeket díjazza, akik a nemzet megmaradásáért tevékenykednek. A díjakat odaítélő Szervátiusz Alapítványt a 2018 áprilisában elhunyt Szervátiusz Tibor szobrászművész feleségével alapította 2003-ban édesapja, Szervátiusz Jenő születésének 100. évfordulóján. Egyúttal édesapja emlékére létrehozta a Szervátiusz Jenő-díjat azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a Kárpát-medencében alkotó magyar művészek munkáira.

Hírek

  • Gyertyakészítés és hagyományos ízek a Nagyberegi Tájházban

    A gyertyakészítés hagyományos technikáival ismerkedtek meg a Guti Gimnázium alsó tagozatos tanulói a Nagyberegi Tájházban október 30-án. A 23 fős csoport számára szervezett foglalkozás során a gyerekek nemcsak új kézműves ismereteket szerezhettek, hanem a tájház mindennapjaiba, egykori használati tá...

  • Irodalmi Kilátó: versek, zene, könyvbemutató és kárpátaljai alkotók Beregszászban

    A háború árnyékában megélt mindennapok, a szülőföldhöz való ragaszkodás és az újrakezdés kérdései is középpontba kerültek az Irodalmi Kilátó legutóbbi rendezvényén október 29-én. Az eseménynek Magyarország Beregszászi Konzulátusa adott otthont. A programot a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Köz...

  • Csütörtöktől látható az Élő Népművészet – XVIII. Országos Népművészeti Kiállítás a Néprajzi Múzeumban

    Megnyílt a magyar népi kézművesség egyik legjelentősebb seregszemléje, az Élő Népművészet - XVIII. Országos Népművészeti Kiállítás a budapesti Néprajzi Múzeumban. Az ötévente megrendezett tárlat a Kárpát-medence legkiemelkedőbb kézműves alkotásait vonultatja fel, bemutatva a hagyományos mesterségek ...

  • Ma van a reformáció emléknapja

    Október 31. a reformáció emléknapja, arra emlékezve, hogy a hagyomány szerint 1517. október 31-én függesztette ki Luther Márton Ágoston-rendi német szerzetes, teológus a katolikus egyház megújulását követelő 95 reformtézisét a wittenbergi vártemplom kapujára – ezt tekintjük a reformáció kezdetének.

Események

Copyright © 2026 KMMI