Ebben az évben a kárpátaljai Homoki Gábor festőművész, rajztanár és a moldvai csángó származású Petrás Alina keramikus, népdalénekes vehette át Szervátiusz Jenő-díjat Budapesten.
Írta: | Forrás: MTI | 2021. szeptember 18.
Ebben az évben a kárpátaljai Homoki Gábor festőművész, rajztanár és a moldvai csángó származású Petrás Alina keramikus, népdalénekes vehette át Szervátiusz Jenő-díjat Budapesten.
Homoki Gábor festőművész a nemzeti kultúra gyökereit is felmutató magas színvonalú művészetéért, Petrás Alina keramikus, népdalénekes az ősi magyar jelképek egyedi, színes ábrázolásáért, a népi kultúra népszerűsítéséért kapta meg a díjat a szerda esti ünnepségen – tájékoztatta Szervátiusz Klára, a Szervátiusz Alapítvány elnöke az MTI-t.
Beszámolója szerint az átadáson Dupka György író, szerkesztő Homoki Gábor pályafutását méltatva elmondta: a festő, rajztanár Tiszapéterfalván született, a Lembergi (Lvovi) Művészeti Akadémián végzett.
Homoki Gábor a tanítás mellett 1997-től foglalkozik komolyabban festészettel, új technikákkal kísérletezik. A letűnő magyar parasztvilág néprajzi értékeit menti a vásznakra. Táblaképein a magyar falusi életet meghatározó hit témái is jelen vannak: Isten hajléka, a krisztusi megváltás, az evangélium. Ezeken a festményeken érzékelhető a festőművész lélekemelő önkifejezésmódjának szuggesztív alkotóereje, a közösséget megtartó keresztény hitvallása.
Petrás Alina munkáiban a moldvai csángó díszítőművészet legszebb hagyományai elevenednek újra, de ez nem valami másolása a múltnak. Petrás Alina újraalkotja, újraformálja, amit az ősök hagytak ránk. Minden alkotása egy üzenet, a remény üzenete, hogy lehet újjászületés – fogalmazott a díjazottról Péterbencze Anikó néprajzkutató.
A motívumok harmonikusan illeszkednek a bibliai és egyetemes transzcendencia témáihoz, az életfa a teremtés örök jelképe számos munkásában elevenedik meg. Alkotásai újraformálják a természetfeletti, a szent és a profán misztériumokat, utat mutatva a 21. századi ember tévelygő, értékvesztett, kiutat kereső világában.
A csütörtöki ünnepségen átadták az egy évre szóló Szervátiusz Tibor-ösztöndíjat is, amelyet a marosvásárhelyi Bíró Borbála érdemelte ki ígéretes tehetsége, valamint közösségformáló magatartása miatt.
Mint írják, a díj odaítéléskor Bíró Borbála a marosvásárhelyi művészeti egyetem diákja volt, aki közben sikeres leérettségizett, és ma a nagyváradi művészeti főiskola hallgatója.
A Szervátiusz Alapítvány azokat a művészeket díjazza, akik a nemzet megmaradásáért tevékenykednek. A díjakat odaítélő Szervátiusz Alapítványt a 2018 áprilisában elhunyt Szervátiusz Tibor szobrászművész feleségével alapította 2003-ban édesapja, Szervátiusz Jenő születésének 100. évfordulóján. Egyúttal édesapja emlékére létrehozta a Szervátiusz Jenő-díjat azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a Kárpát-medencében alkotó magyar művészek munkáira.
A kárpátaljai magyarság megmaradása érdekében nagyon fontos, hogy fennmaradjon és erősödjön az értelmiségi réteg, mely össze tudja fogni közösségünket. Az értelmiség megerősödéséhez viszont elengedhetetlen feltétel, hogy minden tehetséges gyermek, fiatal lehetőséget kapjon tehetsége kibontakoztatásá...
Kárpátalja és egyben Ukrajna második legmagasabb pontján, a 2038 méteres Brebeneszkulon tűzte ki zászlóját a Kárpátaljai Hazajáró Egylet. Lélekemelő látvány, eget rengető energia, szívbemarkoló érzések a Csornahorán (Fekete-hegység).
114 évvel ezelőtt született Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni. Egész életében kerülte a nyilvánosságot, nem vállalt közszereplést. Magánemberként őrizte férje emlékét.
Szeptember nyolcadika a Boldogságos Szűz Mária születésének ünnepe a keresztény katolikusok körében. Az egyház Kisboldogasszony napját, Szűz Mária születésnapját – latin nevén Nativitas Beatae Mariae Virginis – ünnepli ezen a napon.