Ebben az évben a kárpátaljai Homoki Gábor festőművész, rajztanár és a moldvai csángó származású Petrás Alina keramikus, népdalénekes vehette át Szervátiusz Jenő-díjat Budapesten.
![A kárpátaljai Homoki Gábor vehette át idén a Szervátiusz Jenő-díjat](/img-cache/6/3/b/0/4/63b0415e1601aaee65719dddd7bfdf60c5c1245b.jpeg)
Írta: | Forrás: MTI | 2021. szeptember 18.
Ebben az évben a kárpátaljai Homoki Gábor festőművész, rajztanár és a moldvai csángó származású Petrás Alina keramikus, népdalénekes vehette át Szervátiusz Jenő-díjat Budapesten.
Homoki Gábor festőművész a nemzeti kultúra gyökereit is felmutató magas színvonalú művészetéért, Petrás Alina keramikus, népdalénekes az ősi magyar jelképek egyedi, színes ábrázolásáért, a népi kultúra népszerűsítéséért kapta meg a díjat a szerda esti ünnepségen – tájékoztatta Szervátiusz Klára, a Szervátiusz Alapítvány elnöke az MTI-t.
Beszámolója szerint az átadáson Dupka György író, szerkesztő Homoki Gábor pályafutását méltatva elmondta: a festő, rajztanár Tiszapéterfalván született, a Lembergi (Lvovi) Művészeti Akadémián végzett.
Homoki Gábor a tanítás mellett 1997-től foglalkozik komolyabban festészettel, új technikákkal kísérletezik. A letűnő magyar parasztvilág néprajzi értékeit menti a vásznakra. Táblaképein a magyar falusi életet meghatározó hit témái is jelen vannak: Isten hajléka, a krisztusi megváltás, az evangélium. Ezeken a festményeken érzékelhető a festőművész lélekemelő önkifejezésmódjának szuggesztív alkotóereje, a közösséget megtartó keresztény hitvallása.
Petrás Alina munkáiban a moldvai csángó díszítőművészet legszebb hagyományai elevenednek újra, de ez nem valami másolása a múltnak. Petrás Alina újraalkotja, újraformálja, amit az ősök hagytak ránk. Minden alkotása egy üzenet, a remény üzenete, hogy lehet újjászületés – fogalmazott a díjazottról Péterbencze Anikó néprajzkutató.
A motívumok harmonikusan illeszkednek a bibliai és egyetemes transzcendencia témáihoz, az életfa a teremtés örök jelképe számos munkásában elevenedik meg. Alkotásai újraformálják a természetfeletti, a szent és a profán misztériumokat, utat mutatva a 21. századi ember tévelygő, értékvesztett, kiutat kereső világában.
A csütörtöki ünnepségen átadták az egy évre szóló Szervátiusz Tibor-ösztöndíjat is, amelyet a marosvásárhelyi Bíró Borbála érdemelte ki ígéretes tehetsége, valamint közösségformáló magatartása miatt.
Mint írják, a díj odaítéléskor Bíró Borbála a marosvásárhelyi művészeti egyetem diákja volt, aki közben sikeres leérettségizett, és ma a nagyváradi művészeti főiskola hallgatója.
A Szervátiusz Alapítvány azokat a művészeket díjazza, akik a nemzet megmaradásáért tevékenykednek. A díjakat odaítélő Szervátiusz Alapítványt a 2018 áprilisában elhunyt Szervátiusz Tibor szobrászművész feleségével alapította 2003-ban édesapja, Szervátiusz Jenő születésének 100. évfordulóján. Egyúttal édesapja emlékére létrehozta a Szervátiusz Jenő-díjat azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a Kárpát-medencében alkotó magyar művészek munkáira.
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...
A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...
Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...