Írta: Fuchs Andrea | Forrás: | 2026. február 21.
Február 18-án a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága (GKNT), a Iustitia Gulág- és Gupvikutató Intézete (GGKI) A háború emberi ára címmel könyvbemutatóval egybekötött kerekasztal-beszélgetést szervezett az Alapjogokért Központ támogatásával a Kárpátaljai Szövetség dísztermében.
Dupka György, a Kárpátaljai Szövetség elnökségi tagja a szervezők nevében üdvözölte a jeles eseményt megtisztelő hallgatóságot. Köszöntő beszédet mondott Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, aki párhuzamot vont a múltbeli és a mostani háború könyörtelen valóságáról, pusztításairól. Fölhívta a jelenlévők figyelmét arra is, hogy a „Jelenlegi biztonságunkat nem tekinthetjük magától értetődőnek: a közelgő európai háborúból ki kell maradnunk, és meg kell óvnunk a magyar életet, a magyar közösségeket a fronttól, a megszállástól és attól, hogy ismét mások döntéseinek árát fizessük meg.”
Grezsa István, a Kárpátaljai Szövetség elnöke a történelmi tapasztalatok, a történelmi tények alapján ugyanúgy elítélte a magyarságnak tragédiákat okozó mindenkori háborút, amelyek különösen Kárpátalján az ártatlan magyar civilek ellen is irányultak.
Bognár Zalán történész, a GKNT elnöke, a GGKI igazgatója szólt a bemutatásra kerülő könyvről, amely 17 történész GUPVI-GULÁG témakört érintő tanulmányait tartalmazza. A szerzők az írásaikkal a 80 éve történt, egy sokáig elhallgatott közösségi tragédiának állítanak emléket. Elmondása szerint a fronton szovjet hadifogságba került 700 ezer honvéddel együtt, összesen mintegy 1 millióra tehető a szovjet fogságot szenvedett magyarok száma. Egyharmaduk életét vesztette. A róluk szóló kötet haszonnal forgatható mind a történész szakma képviselői, mind a közelmúltunk iránt érdeklődő olvasóközönség által.
A továbbiakban a 80 éve történt. Magyarok és németek szovjet fogságba hurcolása a Kárpát-medencei régiókban 1944/45 c. könyvbemutatóval egybekötött kerekasztal-beszélgetést Havasi Dániel politológus, a GGKI igazgatóhelyettese vezette, amelynek résztvevői Bognár Zalán történész, a Károli Gáspár Református Egyetem docense, a GKNT elnöke, a GGKI igazgatója, Bimba Brigitta történész, a Debreceni Egyetem doktori iskolájának doktorjelöltje, Dupka György történész, lágerkutató, a GGKI tudományos főmunkatársa, a GKNT ügyvezető elnöke, a Szolyvai Emlékpark titkára. A megszólaltatott történészek a kérdések megválaszolása alatt a háttérben a kutatási területüket érintő archív fotókat, táblázatokat, és napjainkban készült felvételeket vetítettek ki.
Bognár Zalán tanulmánya kapcsán ismertette az eddig elérhető, és feldolgozás alá kerülő szovjet forrásokat, az egyéni sorsokat is érintő visszaemlékezéseket, a párhuzamos online adatbázisokat, értékelte a validálás jelentőségét. Kiemelte, az általa vezetett kutatóintézet eddig közel 50 ezer főről készített online adatbázist, amelynek bemutatására március második felében kerül sor.
Dupka György a 2. sz. szolyvai gyűjtőtábor mellett a kárpátaljai magyarság második golgotájára utalva, a szambori koncentrációs tábor kapcsán fejtette ki gondolatait. Eredménynek tartja, hogy mindkét tábor helyén a tömegsírokat is magába foglaló kárpát-medencei szintű emlékhely létesült. Vázolta az 1944 őszén, a 4. Ukrán Front Katonai Tanácsa által november 13-án kiadott 0036-os rendeletét, amely alapján a kollektív büntetés elvét alkalmazva, az NKVD közreműködésével valósították meg az etnikai tisztogatással felérő, mintegy 30 ezer magyar és német katonaköteles férfi elhurcolását a szovjet táborokba. A Szolyvai Emlékpark kőtábláira eddig mintegy 13 ezer áldozat nevét vésték fel. A 2024-ben felavatott Sztarij Szambiri Emlékparkban felállításra kerülő táblákra az eddig felkutatok áldozatok nevei is a hamarosan felkerülnek. Kitért a modern ukrán emlékezetpolitikára a szambori láger vonatkozásában. Sok időbe került, ám mégis sikerült a Szolyvai Emlékpark által támogatott Lembergi Magyar Kulturális Szövetség vezetőinek meggyőzni a Sztarij Szambir-i városvezetőket arról, hogy a 22. sz. gyűjtő- és továbbító láger tömegsírjaiban a magyarokkal, németekkel együtt ukrán patrióták is békésen nyugodnak. Ezt követően engedélyezték az emlékpark felépítését. Azóta közösen tartanak koszorúzással egybekötött hivatalos megemlékezéseket a történelmi egyházak lelkipásztorainak közreműködésével. A továbbiakban a személyes véleményét mondta el a 80 évvel ezelőtti háború helyzetéhez viszonyítva a mostani áthallásokat. Párhuzamot vont a jelenlegi szomorú, emberi tragédiákat okozó állapotok között, amelyet a négy éve tartó orosz-ukrán háború okozott Ukrajnában, illetve Kárpátalján (a háttérben kivetítve aktuális fotókat mutatott be a témáról). Ennek következtében a kárpátaljai magyarság vészhelyzetbe került: a 2001-es népszámláláskori 155 ezer főnyi magyarság száma a máig tartó elvándorlások miatt több mint felére csökkenhet. Ezt az ember- és értékvesztő folyamatot csakis a béke állíthatja meg, ezért imádkoznak az emberek. Végezetül kifejtette a háború végére vonatkozó egyéni prognózisokat. Elmondta: nem szűnik meg reménykedni abban, hogy a békekötéssel eljön az az időszak, amikor helyre állhatnak az időközben kihűlt szakmai kapcsolatok, ismét újabb kutatóutak tervezhetők a pécsi Német Kör (elnöke Matkovits Kretz Eleonóra) szervezésében.
Bimba Brigitta doktorjelölt az 1944 őszén elhurcolt, meggyalázott nők sorsát kutató személyes motivációk, a családi érintettség alapján beszélt az adatközlők viszonyulásáról a jellemzően tabusított problémakörhöz, a személyes történetekhez. Többek között említette a családtagokat érintő transzgenerációs traumákat. Választ adott arra is, az érintettek, a hozzátartozók, a józanul gondolkodók többsége hogyan képes ezzel a kellően ki nem beszélt megrázkódtatással együtt élni a mai magyar közösségekben. Beszámolt a személyes élmények, helyszíni kutatások közben szerzett tapasztalatokról. Példákkal idézte fel a kárpátaljai nők hősies helytállását a múltban és a jelenlegi háborús helyzetben.
A tanácskozók megvitatták azt is, milyen lehetőség van az oktatási rendszerben a malenkij robot témakörét taglaló tantárgy bevezetésére. Romániában például a 2025/26-os tanévtől kezdve a 12. osztályos diákok számára önálló tantárgy A kommunista rendszer története Romániában. A felvetett kérdéshez hozzászólók úgy ítélték meg, hogy Magyarországon, a külhoni régiókban, sőt Ukrajnában is indokolt lenne a Kommunista rendszer története elnevezésű tantárgy mielőbbi bevezetése.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevőin kívül a téma megvitatásában részt vett a hallgatóság körében helyet foglaló Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki hivatal államtitkár-helyettese, Dragan Traian Constantin történész, a Magyar Nemzeti Múzeum Modernkori Főosztály fő muzeológusa, Krasói László nyugalmazott rádiós szerkesztő, egyetemi tanár és Bíró Andor, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum volt főmunkatársa.
A rendezvény állófogadással és jó hangulatú beszélgetéssel zárult.
Február 18-án a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága (GKNT), a Iustitia Gulág- és Gupvikutató Intézete (GGKI) A háború emberi ára címmel könyvbemutatóval egybekötött kerekasztal-beszélgetést szervezett az Alapjogokért Központ támogatásával a Kárpátaljai Szövetség dísztermében.
Február 21-én méltatjuk az anyanyelv nemzetközi napját. 1999-ben ezen a napon hozott határozott az UNESCO (Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) közgyűlése ennek kapcsán.
Ezen a napon született Munkácsy Mihály – születési neve: Lieb Leó Mihály - (Munkács,1844. február 20.– Endenich, Németország,1900. május 1.) magyar festőművész, a 19. század magyar festészetének nemzetközileg is elismert mestere.
Magyarország Ungvári Főkonzulátusán emlékkiállítás nyílt a csapi születésű, kárpátaljai festőművész, Magyar László (1955–2016) alkotásaiból. A festményeket Larisza Maleh, Magyarország lembergi tiszteletbeli konzulja bocsátotta az ungvári külképviselet rendelkezésére.
