A festő, aki vallja, mindenki a saját sorsának kovácsa

Írta: Simon Rita | Forrás: KISZó | 2020. február 25.

A művészet kiemel a földi létből és segít megtalálni az ember helyét a világban – véli Povk Mihály. A kárpátaljai amatőr művész elsősorban csendéleteket fest, illetve szülőföldjének tájait örökíti meg. Első kiállításának Magyarország Ungvári Főkonzulátusa ad otthont.

A festő, aki vallja, mindenki a saját sorsának kovácsa

A külképviselet rendszeresen biztosít kiállítási lehetőséget helyi művészeknek. Ezúttal a tiszaújhelyi festő mutatkozott be.

A megnyitón Kuti László első beosztott konzul tolmácsolta Buhajla József főkonzul üdvözletét, majd méltatta a kiállító művészt.

– Povk Mihálynak ez az első nyilvános bemutatkozása Ungváron. Hálásak vagyunk, hogy minket tisztelt meg ezzel – kezdte a diplomata. – Ebből az alkalomból a művész megjelentetett egy gyönyörű katalógust is, amely azzal a megállapítással kezdődik, hogy amatőr festő. Én viszont úgy gondolom, igazabb lenne, ha azt írná, kárpátaljai festő. Olyan alkotó, akit ezer és ezer eltéphetetlen szál fűz ehhez a földhöz. A képeiből szülőföldje embereinek, tájának szeretete és tisztelete árad.

A konzul elmondta, a tiszaújhelyi festő, aki történelem szakon végzett, különböző állami tisztviselői beosztásban dolgozott. A festéssel hobbi szinten kezdett foglalkozni, volt idő, amikor csak ritkán tudta kézbe venni az ecsetet, ám később egyre gyakrabban fordított rá időt.

Povk Mihály köszönetet mondott Magyarország Ungvári Főkonzulátusának a lehetőségért, illetve a családjának és a barátainak, akik elkísérték és támogatták.

– Most az következne, hogy köszönetet mondok azoknak a művészeknek, akik tanítottak, befolyásoltak. Sajnos ilyenekről nem tudok beszámolni – kezdte beszédét a festő. –

Amit most önök látnak, egyedül hoztam létre, nem végeztem művészeti iskolát, magamat fejlesztettem.

Gyermekkoromban sem mondhatnám, hogy különösebb hajlamom lett volna a művészethez. Csak harmincöt évesen jött el az a fordulópont, amikor ecsetet vettem a kezembe, és megfestettem életem első képét. Művészi pályafutásom megszakításokkal zajlott. Erre sok minden kihatott, elsősorban az anyagiak. Azokban az időkben szinte lehetetlen volt amatőr festőként létezni. Minden eszköz monopolizálva volt, arról pedig, hogy egy amatőr kiállítson, szó sem lehetett. A nagy művészeken kívül senki mást nem ismertek el. Ez már szerencsére megváltozott.

Az alkotó úgy fogalmazott, a művészetet tanítani nem lehet. Ez az emberrel együtt születik meg. Mindenkinek egyedül kell elindulnia az úton, aztán vagy sikerül vagy nem.

– Minden reggel, amikor felébredünk, egy lehetőséget kapunk a sorstól arra, hogy megvalósítsuk az álmainkat. Ebben csak egy valaki tud megakadályozni minket, mi magunk. Köszönöm a sorsnak, hogy ma az egyik álmom valóra vált.

Hírek

  • Kárpátalja anno: a nagybaktai kastély

    „A muzsalyi határban gyönyörű ligetszerű tölgyerdők közt fekszik az Erdő-baktának is nevezett puszta, csinos kastélylyal és jól berendezett gazdasággal. Határában néhány év előtt árokásás alkalmával igen régi vaskardokat, sarkantyúkat s egyéb lovas szerelvényt találtak. Hajdan falu volt, mely a XIV....

  • Gabóda Éva: „… a legszebb szín a világon az, amelyik jól mutat a viselőjén”

    Gabóda Éva, a Rákóczi-főiskola Pedagógia Pszichológia Tanító Óvodapedagógia Oktatási Intézményvezetés Tanszékének adjunktusa, oktatója évtizedek óta foglalkozik kézműveskedéssel, mint mondta, ez a színes és igazán kellemes tevékenység az élete része.

  • Bemutatták Kurmai-Ráti Szilvia legújabb könyvét

    Örömteli eseményre került sor a Beregszászi Központi Könyvtárban május 6-án: egy újabb regénnyel bővült a kárpátaljai magyar irodalom. Ez alkalommal Kurmai-Ráti Szilvia Így kell Bódogulni című könyvét mutatták be az érdeklődőknek.

  • Megjelent Tetyana Literáti újabb könyve Ungvár történetéről

    Az Ung-parti város történelmének kedvelői különleges esemény részesei lehettek csütörtökön: Tetyana Literáti ismert helytörténész bemutatta ötödik ukrán nyelvű könyvét az Elvesztett Ungvár sorozatból.

Események

Copyright © 2025 KMMI