A Nagyberegi Tájház rendszeres kézműves-foglalkozásainak sorozatában ezúttal a csuhéfonás mesterségét lehetett elsajátítani. A csuhéfonás mellett a pogácsakészítést is kipróbálhatta az a 20 fős csoport, amely Mezőváriból érkezett.
![A csuhéfonás mesterségével ismerkedtek a Nagyberegi Tájházban](/img-cache/e/6/0/a/2/e60a22de1473736345b8384e75b3c391f18a41bd.jpeg)
Írta: ve | Forrás: karpataljalap.net | 2020. március 10.
A Nagyberegi Tájház rendszeres kézműves-foglalkozásainak sorozatában ezúttal a csuhéfonás mesterségét lehetett elsajátítani. A csuhéfonás mellett a pogácsakészítést is kipróbálhatta az a 20 fős csoport, amely Mezőváriból érkezett.
Az esemény kora délelőtt tárlatvezetéssel kezdődött, melyen Gál Adél, a rendezvény programszervezője kalauzolta az iskolásokat és kísérőtanáraikat. Ezt követően olyan tárgyakkal ismerkedtek meg a fiatalok, mint a kemence, a szénvonó, a pemete, illetve a kemencelapát.
Lapunknak Gál Adél elmondta: „A téli vagy kora tavaszi időszakban mindig bekerül a programok közé a csuhéfonás, mert ennek alapanyaga még mindenki kertjében megtalálható, vagy könnyen beszerezhető. Emellett olyan technikát tanítunk, melyet később otthon vagy az iskolában is alkalmazni tudnak mind a tanárok, mind a diákok.”
A foglalkozás során megtanulhatták, hogyan kell a csuhét úgy megmunkálni, hogy formálható legyen, valamint megtanulták a virág készítését is Derceni Lévai Irénke vezetésével. Olasz Piroska néni segítségével a pogácsa készítésének rejtelmeit is megismerhették.
A kézműves-tevékenységek mellett lehetőség volt fajátékokkal játszani.
A program a Hagyományok Háza Hálózat kárpátaljai kirendeltsége szakmai partnerségével, a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet szervezésében, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósult meg.
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...
A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...
Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...