A 13. anyanyelvi konferencia

A magyarság kulturális és nyelvi összefogásáért 1970-ben létrejött Anyanyelvi Konferencia 2015. május 15-én Nagyváradon tartotta 13. rendezvényét. A Partiumi Keresztény Egyetemre a világ sok tájáról (Ausztráliától Ukrajnáig) érkeztek képviselők. A konferenciát Tőkés László nyitotta meg, köszöntőt mondott Hoppál Péter kulturális államtitkár és János Szabolcs rektor.

A konferencián ünnepélyes köszöntőt Tőkés László európai parlamenti képviselő, a házigazda egyetem Alapítók Tanácsának elnöke mondott. Az anyanyelvünk családias közösségében, mondhatni: fészekmelegében köszöntötte a résztvevőket.

Tőkés László röviden szólt a Partiumról, mint régióról, az ennek nevét hordozó egyetemről és az azt övező szakrális erőtérről, elmúlt idők tanulságairól és üzeneteiről, a határok fölötti nemzetegyesítés kulturális és anyanyelvi kihívásairól. Megállapította: a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, az Anyanyelvi Konferencia valóságos kulturális missziót teljesít, amikor is Kazinczy Ferenc példáját és zarándokútjának eszmei nyomvonalát követve következetesen megkeresi idegenbe szakadt magyar közösségeinket, és ezáltal szolgálja a határokat meghaladó nemzeti önismeret ügyét. „Teszi ezt és tennünk kell ezt annak tudatában, hogy valós és egészséges önismeret és önbecsülés híján az önfeladás és az önveszejtés zsákutcájában tévedünk. Isten óvjon ettől!" – zárta köszöntését Tőkés László.

Nyitóbeszédet Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára mondott, rámutatva legfontosabb identitásképző- és őrző értékeink, köztük az anyanyelv ápolásának és továbbadásának fontosságára és az ehhez kötődő feladatokra. A külvilágnak is meg kell mutatnunk a magyar kultúra és nyelv ősiségét, jelentőségét, gazdagságát, erejét – vélte, kitérve arra is, hogy a magyar állam és kormányzat mit tud és mit köteles tenni bel- és külföldön az anyanyelvi környezet megtartása, tágítása és fejlesztése érdekében, a nyelvi agresszió és környezetszennyezés ellen. Károli, Geleji Katona, Kazinczy, Kölcsey, Arany, Ady és más szellemi nagyságaink vidékén, Erdélyben és a Partiumban különösen fontos hangsúlyozni az elődök példamutatását, de minden öntudatos magyar embernek fejet kell hajtania az utódok nemzetszolgálata előtt is – mondotta az államtitkár.

János Szabolcs rektor azzal üdvözölte a hallgatóságot, hogy az Anyanyelvi Konferencia otthon van Nagyváradon és a Partiumi Keresztény Egyetemen, amely nem csupán nyelvünk és kultúránk védőbástyája, hanem a magyar tudományosság műhelye is egyben, értelemszerűen. Mivel a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága elsősorban kulturális és pedagógiai tevékenységet folytat, e tekintetben minden magyar felsőoktatási intézménynek nyilvánvaló partnere.

A 13. anyanyelvi konferencia módosított alapszabályán és elfogadta ennek preambulumát:

A rendszeres anyanyelvi konferenciákat a magyar kormány jeles értelmiségiek (Kodály Zoltán, Illyés Gyula, Bárczi Géza, Lőrincze Lajos, Váci Mihály és Nagy Károly) ösztönzésére 1970-ben hívta életre a világban szétszóródott magyarság kulturális összefogására, identitásának, nyelvének megőrzésére és terjesztésére. A konferenciák mellett további rendezvényekkel, oktatással, nyelvtanfolyamokkal, kiadványokkal kívánták elérni a célt. Védnökségének első elnöke Bárczi Géza akadémikus volt (1970-75), második elnöke: Lőrincze Lajos nyelvészprofesszor (1975-92), harmadik: Pomogáts Béla irodalomtudós (1992-2012), jelenlegi pedig Balázs Géza nyelvészprofesszor (2012 óta). Az Anyanyelvi Konferencia megalakulása idején a Magyarok Világszövetsége mellett működött, majd 1993. február 1-jén a Fővárosi Bíróság 4999. cégjegyzékszámon Anyanyelvi Konferencia – A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága néven önálló szervezetként jegyezte be. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának tagsága kiterjed mind az öt földrészre. Munkáját létrehívóinak szellemiségében, a magyarság szellemi összefogásáért és gyarapodásáért, nemzeti identitásának, kultúrájának, nyelvének erősítéséért végzi. Tisztségviselői és tagjai minden tiszteletdíj nélkül, önkéntes munkával látják el feladataikat.

Tisztségviselők lettek: Pomogáts Béla tiszteletbeli elnök, Balázs Géza elnök, Moritz László és Pusztay János alelnök. Az egyes régiókat képviselő tiszteletbeli alelnökök: Dupka György (Ukrajna), Hódi Éva (Szerbia), Kolár Péter (Szlovákia), Magyari Sára (Románia), Romhányi László (Nagy-Britannia).

Az elnökséget segítő tanácsadó testület tagja még: Bodó Barna (Románia), Dupka György (Ukrajna), Gyetvainé Szorcsik Angéla, Koncz Gábor, Ludányi András (USA), Nagy Zoltán.

Magyarországról, a Kárpát-medencéből és a nyugati szórványból további 10-10 régi-új tiszteletbeli elnökségi tag segíti az elnökség munkáját:

Magyarország: Andrási Dorottya, Birinyi József, Cservenka Judit, Dede Éva,
Gyetvainé Szorcsik Angéla, Hujber Szabolcs, Kulcsár Katalin, Lévay Erzsébet, Nagy Zoltán, Pölcz Ádám;

Kárpát-medence: Bodó Barna (Románia), Csörgits József (Horvátország)
Gálfalvi György (Románia), Hajnal Jenő (Szerbia), Hódi Sándor (Szerbia), Kántor Lajos (Románia), Máté László (Szlovákia), Mézes Rudolf (Szlovákia), Péntek János (Románia). Zubánics László (Ukrajna);

Nyugati szórvány: Csicsely Tamás (Ausztria), Fazekas Tiborc (Németország), Gajdos-Berry Márta (Nagy-Britannia), Márton Ernő (Kanada), Papp László (Amerikai Egyesült Államok), Sárközy Péter (Olaszország), Tar Károly (Svédország), Várdy Béla (USA), Velki Magdolna (Kanada), Világhy Katalin (Németország).

A konferencián Pomogáts Béla áttekintette az anyanyelvi konferenciák küldetését és történetét, Péntek János a magyar nyelv értékéről, Pusztay János a magyar-magyar terminológiáról, Balázs Géza a 20 éve formálódó valódi magyar nyelvstratégia helyzetéről beszélt. Cseke Péter megemlékezett az egyik alapítóról, Nagy Károly amerikai professzorról. Nyolc-nyolc előadás hangzott el a magyar nyelv és kultúra helyzete, lehetőségei és a kisebbségi magyar nyelv és kultúra szekciókban. A hozzászólók többek között kiemelték a konferenciák szükségességét, biztatták az elnökséget a nemzet- és nyelvstratégia kivitelezésére, segítésére, a megkezdett fiatalítás folytatására, a kivándoroltak harmadik nemzedékének, a most kivándorlók gyermekeinek a megszólítására. A szlovákiai küldöttek bejelentették helyi szervezet létrehozását.

Pusztay János 12 legszebb magyar vers, Pölcz Ádám Búcsú Váradtól című irodalmi estje színesítette a programot, ez utóbbiban elhangzott a vers román fordításának ősbemutatója is. Nagyszalontán Arany Jánosra és Sinka Istvánra, Világoson az 1848/49-es szabadságharcra emlékeztek.