Írta: | Forrás: mult-kor.hu | 2022. január 24.
Az első magyar keresztszórejtvény 97 éve, 1925. január 22-én jelent meg a Ma este 43. oldalán, egy 10-szer 10-es mezőben 17 fekete négyzettel, 25 vízszintes és 18 függőleges, számmal jelzett feladvánnyal. Minden számjelzésnél új szó kezdődött, amely az első fekete kockáig tartott. A Ma este kedvcsinálónak számos díjat sorsolt ki a helyes megfejtést beküldők között, az első díj az akkortájt divatba jött társasjáték, egy madzsong készlet volt.
A keresztrejtvény elődjének számító feladványok már a 19. századi Angliában megjelentek. A mai értelemben vett keresztrejtvény megszületését hivatalosan mégis 1913. december 21-ére datáljuk, szülőatyjának pedig a liverpooli származású Arthur Wynne-t tekintjük, aki a New York World magazin vasárnapi mellékletében tette közzé szókeresztezős játékát.
A szórakozás rovatban megjelent feladványt egy középen üres, gyémánt alakú négyzethálóban helyezte el, alatta megadta a meghatározásokat, a FUN szót segítségként előre kitöltötte. Keresztrejtvényei ezután heti rendszerességgel jelentek meg a magazin hasábjain, s más újságok is közölni kezdték a játékos kedvű olvasók körében gyorsan népszerűvé váló feladványokat, amelyek hamarosan Európát is meghódították.
1925-ben a keresztrejtvény Magyarországra is megérkezett. Kristóf Károly újságíró a Ma este című képes hetilap szerkesztőségében figyelt fel az angol Daily Mail hasábjain egy ideje megjelenő, Crossword-Puzzle feliratú furcsa ábrákra.
Megmutatta kollégáinak, akikkel úgy gondolták, hogy egy világlap nem véletlenül közöl ilyesmit, érdemes lehet átvenni és magyarra fordítani. Az angol minta alapján Kristóf elkészítette a keresztszórejtvény (ahogy az angolból fordították) hazai változatát, s a legenda szerint a kész rejtvényt szerette volna kipróbálni valakin, ezért leszaladt az EMKE-be, ahol egy fiatalember éppen a verseskötetét árulta.
Fölhívta a szerkesztőségbe, leültette, s elé tette a feladványt, de a fiatalembert nem hozta lázba a trükkös négyzetháló látványa. „Van nekem elég rejtvény az életemben!” – mondta, azzal felállt és elment. A fiatalembert József Attilának hívták, és ma már a magyar költészet halhatatlanjaként tiszteljük.
Az első magyar keresztszórejtvény 1925. január 22-én jelent meg a Ma este 43. oldalán, egy 10-szer 10-es mezőben 17 fekete négyzettel, 25 vízszintes és 18 függőleges, számmal jelzett feladvánnyal. Minden számjelzésnél új szó kezdődött, amely az első fekete kockáig tartott.
A rejtvény abban tért el a ma ismert változattól, hogy nem minden függőleges sora volt értelmes, hanem csak a számmal jelöltek. A rejtvény közlésekor Kristóf Károly nagy cikkben számolt be az amerikai rejtvénylázról, elmagyarázta, hogyan kell keresztszórejtvényt fejteni. A Ma este pedig kedvcsinálónak számos díjat sorsolt ki a helyes megfejtést beküldők között. Az első díj az akkortájt divatba jött társasjáték, egy madzsong készlet volt.
A megfejtést és a nyertesek nevét a két héttel későbbi lapszámban tették közzé. A keresztszórejtvényt a február 19-i számban váltotta fel az egyszerűbb keresztrejtvény kifejezés, a február 25-i hatodik feladványnál pedig már a készítő – Kiss Judit – nevét is közölték. (A keresztrejtvény magyarországi meghonosítója, Kristóf Károly egyébként több keresztrejtvénnyel nem próbálkozott, de alapító tagja és évtizedekig szerkesztője volt az 1957-ben elindított Füles rejtvényújságnak.)
Az első rejtvény megjelenése után két héttel Az Újság című napilap is előrukkolt egy keresztrejtvénnyel, amelynek a későbbi rejtvénykirály, Grätzer József (Karinthy Frigyes titkára) volt a készítője. Az új rejtvényfajtát aztán más lapok is sorra átvették, és elindult hódító útjára a magyar keresztrejtvény. A fekete-fehér négyzetek világa által nyújtott szórakozás sikerére jellemző, hogy a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán – szinte hihetetlen – fődíjat, egy körúti bérházat lehetett nyerni.
A szokatlan agytorna az egyszerű emberektől a hírességekig mindenkit rabul ejtett. Szenvedélyes rejtvényfejtő hírében állt Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karády Katalin, de szívesen töltötte ezzel az idejét Tolnay Klári, akinek emlékszobájában ott látható az a feladvány, amelybe közvetlenül a halála előtt kezdett. Az évek során megszületett a magyaros keresztrejtvény is, amelynek minden mástól eltérő sajátossága az általában egy vicc csattanóját vagy idézetet tartalmazó fősor elkanyarodása volt.
A keresztrejtvény hazai históriájába természetesen a történelem is beleszólt, az 50-es évek elején polgári szórakozásként megbélyegzett rejtvényfejtés miatt a kiadás átmenetileg visszaszorult. A játékos kedvű emberek átvészelték ezt az időszakot, s 1957. február 3-án megjelent a Füles rejtvényújság, amelynek születésnapját 2007-ben a magyar rejtvényfejtők napjává nyilvánították.
Vidékünk egyetlen más középkori erődítménye sem járt be olyan kacskaringós történelmi utat, mint az ungvári vár. Háromszor, három különböző helyen építették fel, teljesen más várépítési stílusokban, és legutolsó, mai helyén is számos átalakítást ért meg. Ismerkedjünk hát meg kalandos történetével!
A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület számára kiemelten fontos, hogy a fiatal generációk megismerjék és továbbvigyék szűkebb pátriánk kulturális örökségét. Ennek jegyében jelent meg idén legújabb kiadványunk, Tóthné Espán Margaréta Asztélyból perecet, Beregről szőttest, Csongorról seprűt – ...
Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi versvándor-tanár több mint egy évtized alatt huszonhárom országba, közel nyolcszáz településre jutott el, hogy sok százezer diáknak és felnőttnek közvetítse a magyar irodalmat. Kárpátaljára már tizenhárom éve rendszeresen ellátogat, megyénkben közel nyolcvan települ...
Pontosan nyolcvanegy éve, 1945. augusztus 6-án, reggel 08:15-kor felrobbant egy több százezres japán nagyváros, Hirosima felett az Enola Gay nevű B-29-es bombázóból kioldott, Little Boy nevű, nukleáris töltetű bomba. Mintegy 70–80 ezren azonnal meghaltak, majd újabb 70 ezer ember vesztette életét rö...
