„Lehetségig mívelni kötelesség”

A magyar kultúra napja délvidéki központi ünnepségén. Kilenc Kárpát-medencei település templomainak egymásba kapaszkodó harangjátékával, valamint a Himnusszal vette kezdetét a magyar kultúra napja délvidéki központi ünnepsége péntek este a zentai Művelődési Házban, ahol átadták a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Magyar Életfa díját, Aranyplakettjét és Plakettjét, valamint sor került a Vajdasági Szép Magyar Könyv 2014 pályázat ünnepélyes eredményhirdetésére is.

Az ünnepség előtt megnyílt Skrabány Viktor festőművész kiállítása, amelyet Beretka Ferenc prózaíró, iskolaigazgató nyitott meg.

A magyar kultúra napja délvidéki központi ünnepsége kezdetén a kilenc Kárpát-medencei település templomainak egymásba kapaszkodó harangjátéka után az egybegyűltek – akik között megjelentek a magyarországi állami szervek és a külképviseletek, a szerbiai köztársasági, tartományi, önkormányzati szervek és intézmények, a Magyar Nemzeti Tanács, az egyházak, a politikai pártok és a civil szféra képviselői is – Csizmadia Annával és Török Noémivel közösen énekelték el a Himnuszt, Dudás Károly Magyar Örökség díjas író, a VMMSZ elnöke mondott köszöntőt, amelyben az összetartás és az egymásba kapaszkodás fontosságára hívta fel a figyelmet.

Azoknak az embereknek, akik a legmostohább, nem embernek való körülmények ellenére is itthon maradtak a szülőföldjükön, kell színházat csinálnunk, újságot írnunk, folyóiratot meg könyvet kiadnunk, művelődési rendezvényeket szerveznünk, művelődési egyesületeket életben tartanunk. Tartani bennük a lelket, hogy maradjanak még egy ideig, mert az énekben, a zenében, a táncban, a színjátszásban, a versmondásban mindig ott van mellettünk a másik, ott vannak a társak, akikbe bele lehet kapaszkodni, talán így nehezebben mozdul el rendelt helyéről az ember. Mi legalábbis így gondoljuk. Munkálkodásunkban ezért támaszkodunk mindig a legősibb vezérstratégiára, a nemzethez, a kisközösséghez, keresztény, keresztyén gyökereinkhez, az anyanyelvünkhöz és kultúránkhoz való töretlen hűség, a magyarként való megmaradás és itthon maradás stratégiájára – fogalmazott Dudás Károly, aki a Himnusz nyitósorával zárta köszöntőjét: – Isten, áldd meg a magyart!

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár az ünnepségen mondott beszédében kiemelte, a Magyar Nemzeti Tanács széleskörűen és folyamatosan megvalósuló kulturális stratégiája kulturális autonómiát teljesít ki, a vajdasági magyar emberek életét teszi gazdagabbá, a magyar közösségek, magyar emberek önkifejezéséhez nyújt segítséget.

– Közös feladatunk, hogy azt a kulturális hálót, amelyet a szabadkai székhelyű Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség és a zentai székhelyű Vajdasági Magyar Művelődési Intézet oly sokat tett, a Magyar Nemzeti Tanáccsal együtt tovább erősítsük. Magyarország Kormánya stratégiai partnerként tekint a Vajdasági Magyar Szövetségre, és az elmúlt évi választásokat követően újjáalakult Magyar Nemzeti Tanácsra – fogalmazott Potápi Árpád János, majd hozzátette, a továbbiakban is együtt kívánnak tevékenykedni a délvidéki magyar nemzetrész jövőjéért, mind kulturális, mind gazdasági téren. – Ahogy Himnuszunk írója ránk hagyta, „Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség”. Ez az alapvetés ma is irányadó. Magyar anyanyelvünk kapcsol legerősebben kultúránkhoz, nemzetünkhöz. Ez tükrözi őseink logikáját és élettapasztalatait. Verseink, énekeink vagy a Tanyaszínház előadásai is anyanyelven szólnak hozzánk. A nyelvhez hasonlatosan a táncdialektusokban kifejeződő népi kultúra is egy olyan sajátosan magyar értékvilágot jelentenek, amely egyben személyessé válhat, és egyszerre fogalmazódhat meg közösséghez tartozásunk és egyéniségünk – hangsúlyozta ünnepi beszédében Potápi Árpád János.

Lovas Ildikó író, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának tagja köszöntőjében a magyar kultúra napja megünneplésének jelentőségéről, valamint a Magyar Nemzeti Tanácsnak a kultúra területén megfogalmazott vállalásairól és célkitűzéseiről beszélt, kiemelve, 2015-ben felül kell vizsgálni a kulturális stratégiát, megfogalmazva, mit sikerült elérni és mit nem, miben született helyes döntés, mi volt tévedés, illetve le kell vonni a megfelelő következtetéseket, és azok tükrében kell folytatni a munkát.

– Az első és legfontosabb feladat, hogy a stratégia elkészítésének kiindulópontjául szolgáló nagyszabású kérdőívet újra megcsináljuk, hogy a 363 aktív munkát végző magyar művelődési egyesületet újra felkeressük, és újra rákérdezzünk mindarra, ami folyamatos működésükhöz számukra nélkülözhetetlen, a kiegyensúlyozott támogatás megvalósítása céljából pedig megkerülhetetlen: székházaik tulajdonviszonya, felszerelés, az önkormányzatokkal kialakított, a rezsiköltségek fedezésében megkerülhetetlen együttműködés, kistérségi magyar-magyar együttműködés, a szemlékre való eljutás és a tagsággal való kapcsolattartás. El kell mondanom, hogy ez a 363 magyar művelődési egyesület kapcsolatot tart és bizalommal fordul az MNT-hez, a közös tervezés és gondolkodás nem újdonság, ennek lett egyik eredménye a kiemelt nemzeti projektumként megvalósult néptáncoktatói képzés és az amatőr színjátszók és vezetőik képzése is, de a Durindó és Gyöngyösbokréta is ennek az együttgondolkodásnak az eredményeként és az MNT közvetlen módon megfogalmazott támogatása által válhatott valóságos fesztivállá – fogalmazott Lovas Ildikó, majd hozzátette: – A magyar kultúra mindennapjai a művelődési házak falai közt vannak. A jövője pedig azon gyermekek fejében, lábában, kezében és szívében, akiket a szülei oda járatnak, akikkel az oktatók foglalkoznak, akikért az egyesületek vezetői telefonálnak, buszokat szerveznek, utazások benzinköltségéért harcolnak. A magyar kultúra mindennapjai az ő kezükben vannak.

A köszöntőket követően, az est legünnepélyesebb pontjaként átadták a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Magyar Életfa díját, Aranyplakettjét és Plakettjét is. Magyar Életfa díjban részesült Balassa Julianna nyugalmazott általános iskolai tanár Pancsováról, Fehér Kálmán költő, író, műfordító Csókáról és Skrabány Viktor festőművész, nyugalmazott képzőművészet szakos tanár Óbecséről. Aranyplakett díjat kapott Lezsák Sándor költő, tanár, politikus Budapestről, Plakett díjat pedig az ABC&T képzőművészeti csoport Palicsról, Égető Éva művelődésszervező Bácsgyulafalváról, Fenyvesi Margit, a Népkör MMK népi hímzés szakkörének vezetője Szabadkáról és Kiss László művelődésszervező Nagykikindáról. Ezt követően átadták az elmúlt év legszebb könyveiért járó díjakat is. A bírálóbizottság a 2014. évi szép magyar könyv díjat az újvidéki Forum Könyvkiadó Intézetnek ítélte oda FOTO Lazukićanna című könyvéért, valamint a gyermek- és ifjúsági könyv, a művészeti könyv és album, a szépirodalmi könyv, a tudományos és értekező prózai művek, a szakkönyvek, felsőoktatási kiadványok, illetve a könyvsorozatok kategóriában is díjazták a legszebb kiadványokat, illetve több különdíjat is kiosztottak, majd az ezt követő rendkívül színvonalas és igen sokszínű ünnepi műsorban fellépett Csizmadia Anna Vajdasági Magyar Művészeti díjas és Junior Prima díjas népdalénekes Bácskertesről, a Dilemma formáció, az Énekelt Versek XIX. Zentai Fesztiváljának nyertese, Lőrinc Tímea, a Versünnep Fesztivál különdíjas színművésznője, Török Noémi, a XXII. Hajnal Akar Lenni Népdaléneklési Verseny győztese, Aranypáva díjas népdalénekes, valamint az Újvidéki Színház művészei, akik részletet adtak elő az Opera ultima című produkciójukból, amely a XIV. Pécsi Országos Színházi Találkozón elnyerte a legjobb előadásnak járó elismerést.

A Magyar Kultúra Napja délvidéki központi ünnepsége előtt a Művelődési Ház kiállítótermében megnyílt a Magyar Életfa díjjal kitüntetett Skrabány Viktor festőművész kiállítása, amelyet Beretka Ferenc prózaíró, iskolaigazgató nyitott meg, aki hangsúlyozta, a kiállítás Skrabány Viktor fél évszázados tevékenységének tömör keresztmetszetét mutatja be.

– A kiállításon éppúgy látható néhány a múlt század hatvanas-hetvenes éveiből származó, immár klasszikusnak számító olajkép, mint a huszonegyedik század immár új ars poeticát sejtető, mélyen lírai, rengeteg szimbolikus utalást rejtő, ugyanakkor kifejezésmódjában erőteljes expresszivitású alkotás: olaj- és pasztellképek egyaránt. Magával ragadó szakmai tudás és fél évszázados alkotói tapasztalat adja az alkotások aranyfedezetét, amit egyrészt a ljubljanai akadémiát, másrészt még ma is tevékeny művészi alkotópályája során gyűjtött össze. Páratlan rajzkészsége segítette őt az emberábrázolás és tájfestészet korábban aprólékosan részletező, minden elemet a tökéletességig kidolgozó, újabban mély líraisággal átélt és megalkotott, olykor erőteljes érzelmeket tükröző, megannyi rejtett szimbólumban gazdag, de még mindig megragadóan finom figuratív ábrázolás terén. Meg a képek mesterien ráérző, visszafogott koloritjával. Maga vallja, hogy a festészet fegyvere a szín. Különleges érzékkel ábrázolja a dolgok finomságát, az átmenetek nüanszait. Színvilága telkeket simogató, a színek tisztán a maguk pompájában ragyognak – fogalmazott Beretka Ferenc, hozzátéve, a művész kivételes tehetségét és szakmai tudását évtizedek óta önzetlenül megosztja tanítványaival, diákjaival és az alkotótáborokban összegyűlt pályatársaival, illetve mindenkivel, aki a kiállításán megjelent.