Írta: N.-H. D | Forrás: www.emke.ro | 2010. július 05.
Bár a helybeliek szerint Szent László-napján mindig szép, napos idő van, idén szemerkélő esőben zajlott Tordaszentlászlón a XXI. kórustalálkozó, amelyre most csak tíz énekkar jött el. A református templomban megtartott reggeli istentiszteleten Gyenge János lelkész, püspöki tanácsos igehirdetésének alapjául a 105. zsoltár szolgált.
„Istenről énekelni mindig felemelő érzés. Legyen ez a találkozó mindannyiunk örömére és Isten dicsőségére” – összegzett. Szőke Zoltán helybeli nyugalmazott református lelkipásztor köszöntő beszédében arra összpontosított, hogy a mostani kórustalálkozó is váljon ünneppé: „Ez a mai nap legyen az együtténeklés bizonysága, és tegye erőssé erkölcsi tartásunkat” – hangsúlyozta Szőke Zoltán, majd a Himnusz eléneklésével zárult az istentisztelet, az énekkarok pedig kivonultak Szent László szobra elé.
A nagy király szobra előtt a község fúvószenekara a székely himnuszt adta elő, amelynek éneklésébe a jelenlevők is bekapcsolódtak, majd megkoszorúzták Szent László szobrát. Boldizsár-Zeyk Imre, az RMDSZ helyi elnöke a Kárpát-medencei kórusok legnagyobb seregszemléjének nevezte a már hagyománnyá vált találkozót, amely „a maga szerény anyagi eszközeivel és gazdag lelkiségével éli meg a kulturális autonómiát Szent László király szellemiségében”. Beszéde zárszavaként Bolidzsár-Zeyk Imre megköszönte a támogatóknak a segítséget.
Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja szerint az a fontos, hogy minél több magyar ember vegyen részt a tordaszentlászlói kórustalálkozón, majd köszönetet mondott a magyarországi árvízkárosultaknak nyújtott erdélyi segítségért.
„A monda szerint Szent László királyunk csodát tett, amikor az általa fakasztott vízzel itatta meg katonáit. Ugyanilyen csodát művel most Tordaszentlászló, amikor dalt fakaszt a XXI. kórustalálkozón” – vélekedett Dáné Tibor Kálmán, az EMKE-elnöke, aki örömmel nyugtázta, hogy a rendszerváltást követő húsz évben a tordaszentlászlói kórustalálkozó hagyománnyá vált.
Az énekkarok a két közös ének eléneklése után (karnagy: Tóth-Guttman Emese, a dalosszövetség elnöke) kivonultak a templomkertből, és végigjárták a község két utcáját, majd a teljesen felújított tordaszentlászlói művelődési házban léptek színpadra.
„A Trianon után szétdarabolt országban megmaradtunk, és tovább őriztük a hagyományt. A sikeres szereplés mellé azt kívánom, hogy vágyjanak vissza Tordaszentlászlóra” – mondta Tamás Gebe András, a község polgármestere. Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalos-szövetség tiszteletbeli elnöke, mindannyiunk szeretett Misi bácsija úgy fogalmazott: „Huszonegyedik alkalommal állok a fellépő énekkarok előtt, de az elmúlt húsz évben mindig a legnagyobb örömmel jöttem ide”.
A XXI. Szent László-napi kórustalálkozón a következők kórusok léptek fel: a tordaszentlászlói énekkar (karnagy: Balázs Ágnes), a Kolozsvár-Alsóvárosi Református Vegyeskar (karnagy: Adorjáni Júlia Katalin), a nagylózsi (Magyarország) Bel Canto Vegyeskar (karnagy: Pirgerné Megyeri Zita), a magyarfenesi vegyeskar (karnagy: Tóth-Guttman Emese), a búzásbesenyői ökumenikus vegyeskar (karnagy: Iszlai Adél Tünde), a székelykeresztúri református egyházközség énekkara (karnagy: Kiss Vilmos), a kolozsvári Magyar Gyermekkórus (karnagy: Balázs Ágnes), a nagyenyedi egyházmegye lelkészkórusa (karnagy: Fórika Éva), a Koltó-Katalin Kamarakórus (karnagy: Fülöp Gábor) és a kolozsvári Bethlen Gábor református földész dalkör (karnagy: Adorjáni Júlia Katalin).
Végezetül mindegyik kórus egy zászlószalagot, egy emléklapot és egy Erkel Ferencet ábrázoló plakettet kapott. Ez utóbbi Suba László tordai művész alkotása.
Egy csokor friss virág, egy új reményt adó hajtás, egy csepp forrásvíz. Ilyen hatással van a közönségre és a kárpátaljai magyar közösségre a fél éve alakult Búzavirág citeraegyüttes. Markó Veronika citeratanár nagy lelkesedéssel és türelemmel gondozza a kis „palántákat”: Orosz Tamást, Pércsi Annát, ...
Együtt a tűz és a víz. A XIX. század legnagyobb önbizalmával bíró férfiújának találkozása egy önbizalomhiánnyal küszködő szerény emberrel. Hogyan lesz ebből szép, igaz és mély barátság? Hogy párosul mindez feltétlen hittel és bizalommal? És vajon ki hozta össze a két költőt? Ezekre a kérdésekre kere...
„A muzsalyi határban gyönyörű ligetszerű tölgyerdők közt fekszik az Erdő-baktának is nevezett puszta, csinos kastélylyal és jól berendezett gazdasággal. Határában néhány év előtt árokásás alkalmával igen régi vaskardokat, sarkantyúkat s egyéb lovas szerelvényt találtak. Hajdan falu volt, mely a XIV....
Gabóda Éva, a Rákóczi-főiskola Pedagógia Pszichológia Tanító Óvodapedagógia Oktatási Intézményvezetés Tanszékének adjunktusa, oktatója évtizedek óta foglalkozik kézműveskedéssel, mint mondta, ez a színes és igazán kellemes tevékenység az élete része.
