40. Tokai írótábor

2012. augusztus 15–17-én a Tokaji Ferenc Gimnáziumban került megrendezésre a 40. Tokaji Írótábor „Eltiltva és elfelejtve - A hallgatás és elhallgattatás évei a magyar irodalomban” témakörben. Az idei tanácskozás többek közt azokkal az írókkal foglalkozott, akiket –¬ mint fogalmaznak a szervezők – a hatalom kihagyott a magyar irodalom történetéből:

"Ez a következetes irányítás határozta meg az irodalomközvetítő rendszerek: az oktatás, a könyvtár, a rádió, a filmgyártás, majd a televízió által reprezentált kánont, amely számos értéket is magában foglalt ugyan, de a különböző politikai időszakokban – például 1945–49, 1950–56, 1957–61 – könyörtelenül kiiktatta a köztudatból a vele azonosulni nem képes, nem hajlandó alkotókat és életműveiket. Így törölték a II. világháborút követő évtizedek magyar irodalmából például Bánffy Miklós, Dsida Jenő, Hamvas Béla, Ignácz Rózsa, Kodolányi János, Kós Károly, Márai Sándor, Mécs László, Nyirő József, Reményik Sándor, Tormay Cecile, Várkonyi Nándor, Wass Albert és más kiváló írók, irodalmárok nevét. Műveiket kitalicskázták a könyvtárakból és bezúzták, arcképüket, fényképeiket kiretusálták a dokumentumokból, létüket kihagyták a magyar irodalom történetéből" – volt olvasható a 40. Tokaji Írótábor felhívásában.

Az első nap programja a Rákóczi-pincében indult, ahol az egybegyűlteket Szentmártoni János elnök köszöntötte. A továbbiakban a tanácskozás hagyományos helyszínei a Tokaji Ferenc Gimnázium, annak kollégiuma és udvara, a tokaji Paulai Ede Színház voltak. A Tokaji Ferenc Gimnázium aulájában az Életem regénye – Móricz Zsigmond kiállítást E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója nyitotta meg. A kiállítást bemutatta Hegyi Katalin irodalmi muzeológus.

Az Írótábor idei, máris élénk vitát kiváltó vezető témája - Domokos Mátyás egykori szavaival - az „eltemetett irodalom”, azaz a hallgatás és az elhallgattatás éveinek vizsgálata volt. A tanácskozás plenáris ülésén Ács Margit és Szentmártoni János elnökölt, előadást tartott Czakó Gábor, Lánczi András, Lezsák Sándor, Medvigy Endre, Sipos Anna Magdolna, Tőkéczki László.

A vacsora után a tokaji Paulai Ede Színházban a Tokaji esték I. program keretében Illyés Gyula, Kálnoky László, Nemes Nagy Ágnes emlékezetére

Blaskó Péter, Lázár Balázs, Tallián Mariann színművészek irodalmi műsorral léptek fel. Közreműködött: Kis Gergely Márton (citera, koboz). A késő esti program a Veresszekér fogadóban fejeződött be, ahol a MŰÚT szerkesztőség - Fiatal Írók Szövetsége mutatkozott be.

A másnap délelőtt folytatott plenáris ülésen Miklóssy Endre, Szabó A. Ferenc, Sárközy Péter, Pomogáts Béla, Kollarits Krisztina, Farkas Gábor, Mezey Katalin előadásai hangzottak el. Ebéd után sor került a munkacsoportok ülésére. Az 1945–1955. korszak vitavezetője Szakolczay Lajos volt, ahol Kabdebó Lóránt, Nagy Miklós Mihály, Petrik Béla, Turcsány Péter vitát generáló előadással lépett fel. Az 1956–1965 korszak vitavezetője Bertha Zoltán volt, aki Cseke Péter, Papp Tibor, Püski István, Szőnyei Tamás, Dupka György fellépését moderálta. A munkacsoportok ülései egyaránt hozzájárulhatnak az 1945–1965 közötti korszak irodalomtörténeti feldolgozásához.

Az tábor „lakói” kirándulás tettek Tiszaladányba, ahol a helyi közösségi házban a 100 éve született Szabó Zoltánra emlékeztek. A Tokaji esték II részében bemutatkozott a Napút és a Palócföld folyóirat. Az estet borkóstoló zárta Szepsy István Pincészete (Mád) közreműködésével.

A rendezvény zárónapján a tokaji Millenniumi Emlékparkban felavatásra került Szemere Bertalan emléktáblája.

A nap záró részében kerekasztal-megbeszélésre került sor a Tokaji Írótábor múltjáról, jelenéről, jövőjéről. Szentmártoni János elnökletével az eszmecserében részt vett Gál Sándor, Mezey Katalin, Pomogáts Béla, Serfőző Simon, Tóbiás Áron, Vasy Géza is, akik szintén hozzájárultak a magyar irodalom és közélet szellemi hiánybetegségeinek feltárásához.

A Tokaji Írótábor Kuratóriumának elnöksége az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének Intézeti Tanácsa által kiadott nyilatkozatára reagálva, szintén nyilatkozatot adott ki. „Az irodalmi érték meghatározása nem lehet egy szűk csoport privilégiuma, és fontos a méltányosság minden értékes művet alkotó író iránt” - közölte a tokaji írótábor kuratóriumának elnöksége. A közlemény megfogalmazói egyetértésüknek adtak hangot az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének Intézeti Tanácsa által kiadott nyilatkozattal, miszerint: "mi is károsnak ítélünk minden olyan szándékot, amely az irodalmi kánonok alakulásának politikai befolyásolására és különösen a kánonok egységesítésére irányul". Mint írták, a tokaji írótábor idei tanácskozásának célja a kommunista diktatúra 1945–1965 közötti időszakában "elhallgatatott, eltagadott írók visszaemelése volt az irodalmi köztudatba", mert "nem kaphatunk valós képet az elmúlt évszázad magyar szellemi folyamatairól, ha e folyamatok meghatározó résztvevőinek jelentős részét továbbra is tabunak tekintjük, könyveik egykori bezúzása után az emlékezetünkből is kitörüljük őket". Emlékeztettek arra: 1990 után megindult az irodalmi kánonok kiegészítése, és az utóbbi években az olvasó közönség is felfedezett addig elhallgatott írókat. Úgy fogalmaztak: a tokaji írótábor tanácskozásán mégis azzal szembesültek, hogy a feltáró munka az elején tart. Hozzátették: "a diktatúra első, majd további évtizedei kártevéseinek sokféle módozatára csak módszeres, őszinte és közös erőfeszítéssel deríthetünk fényt, mi, írók, irodalmárok".

A tanácskozást plenáris ülés zárta. Gyurácz Ferenc, Cs.Varga István előadása után a munkacsoportok vezetőinek – Bertha Zoltán, Szakolczay Lajos – értékelése, ajánlása, összefoglalója hangzott el. Végezetül a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola aulájában megtartott fogadás előtt sor került az írótábori díjak átadására, laudációkra és pohárköszöntőkre. A 40. Tokaji Írótábor díját Csender Levente vehette át. Az 1977-ben Székelyudvarhelyen született író 1991 óta él Magyarországon. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakon, 2003-ban a Magyar Írószövetség Prózai Szakosztályának díjában részesült. 2004-ben az Irodalmi Jelen és az Erdélyi Magyar Írók Ligája novellapályázatán különdíjat kapott. 2005-ben elnyerte a Móricz Zsigmond-ösztöndíjat. Első kötete, a Zsírnak való szintén a Magyar Napló Kiadónál jelent meg 2003-ban.

A magyar szellemi élet nagy kihívásaira válaszoltó írótábori tanácskozáson Kárpátaljáról Tokajban jelen volt Csordás László és Marcsák Gergely. Dupka György „1956: „elhajló” magyar írók a KGB látókörében” címmel tartott előadást, amelynek rövidített változata a Tokaji Hírek 2012. augusztus 15. különszámában is megjelent. Bemutatásra került a Tokaji Írótábor Évkönyve XXI. száma A magyar irodalom élete és állapota című gyűjtemény, amely a Tokaji Írótábor 2011. évi tanácskozásainak anyagait tartalmazza.