211 éve született Dickens

Írta: | Forrás: MTI | 2023. február 07.

 Kétszáztizenegy éve, 1812. február 7-én született Portsmouthban Charles Dickens, a viktoriánus Anglia legnagyobb írója, a Twist Olivér és a Copperfield Dávid szerzője.

211 éve született Dickens

Tízéves korától Londonban élt. Apja, a haditengerészet pénztárának kissé bohókás és meggondolatlan tisztviselője 1824-ben az adósok börtönébe került, s a gyermek Charles arra kényszerült, hogy éhbérért piszkos és fárasztó munkát végezzen egy cipőpasztagyárban. E gyermekkori trauma miatt fogékonnyá vált a szegények szenvedései iránt, írásaiban később mély együttérzéssel ábrázolta a kifosztott, elnyomott gyermekek életét.

Apja szabadulása után egy magániskolában folytatta tanulmányait, majd egy ügyvédi iroda gyakornoka lett. Belekóstolt a színészetbe, s volt a Morning Chronicle című lap parlamenti riportere is. Közben Boz álnéven rövid írásai, esszéi jelentek meg különböző lapokban, ezeket kötetben is kiadták. 1836-ban megbízták, hogy Robert Seymour, a neves karikaturista képei alá kísérőszövegeket írjon, s így született meg első nagy sikere, A Pickwick Klub, a korabeli Anglia szeretetteljes torzképe. Ebben az évben megnősült, a házasságból tíz gyermek született.

Pályája felfelé ívelt, sorra jelentek meg regényei.

Elsőként a Twist Olivér, a 19. századi angol szegények és megalázottak birodalmának panorámája, amelyből számos filmfeldolgozás is készült.

Majd következett a Nicholas Nickleby élete és kalandjai, a Ritkaságok régi boltja, s az első korszakot lezáró Martin Chuzzlewit.

1841-ben ellátogatott Amerikába, ahol ovációval fogadták, de sérelmezték, hogy kiállt a szerzői jogok védelmében. Később kiábrándultan írt az ottani közönségességről és ügyeskedésekről.

1843-ban írta meg a legtöbb nyelvre lefordított művét, a boldogság és lelki gazdagság megható meséjét, a Karácsonyi éneket.

1850-ben jelent meg a nem titkoltan önéletrajzi ihletésű Copperfield Dávid, a világról alkotott képének enciklopédikus jellegű összefoglalása.

Az ötvenes években írott sötét tónusú regényei (Örökösök, Nehéz idők, Kis Dorritt) a korabeli Anglia átfogó, s meglehetősen zord képét nyújtják.

Az elkomorodásnak magánéleti oka is volt: beleszeretett egy 18 éves színésznőbe, a házassága pedig tönkrement.

Ezt követően nyilvános felolvasóesteken kamatoztatta színészi képességeit, hatalmas sikert aratva. Valószínűleg az ebbe fektetett rengeteg energia nagyon kimerítette, utolsó éveiben már jóval kevesebbet írt. Ekkor készült el a Két város regénye című történelmi műve, s az ifjúkorát felidéző Szép remények, amelyben kiábrándultan készített leltárt az őt körülvevő világról.

1867-68-ban Amerikában is tartott felolvasásokat, de az utazás megviselte egészségét. 1870 áprilisában egy felolvasóestjén összeesett, két hónappal később, június 8-án pedig Chatham melletti házában munka közben rosszul lett, s egy nappal később meghalt. A Westminster apátságban helyezték örök nyugalomra.

Hírek

  • Emberek és szobrok – Valerij Furcev fotóiból nyílt kiállítás az Ungvári Magyar Ház Galériájában

    Emberek és szobrok címmel nyílt meg Valerij Furcev ungvári fotográfus kiállítása az Ungvári Magyar Ház Galériájában. A tárlat tizenöt év utazásainak emlékeiből válogat, középpontjában pedig az ember, a városi tér és a szobrok különleges kapcsolata áll. Furcev fényképezőgépével azokat a pillanatokat ...

  • BercsényiFeszt: a történelem és az élő kultúra találkozása az ungvári várban

    Szeptember 24-én ismét megtelt élettel az ungvári vár belső udvara: a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet ezúttal is megrendezte a BercsényiFesztet, amely gróf Bercsényi Miklósnak, Ung vármegye egykori főispánjának, II. Rákóczi Ferenc fejedelem serege fővezérének, valamint feleségének, Csáky K...

  • Kárpátalja anno: Méhes Samu, Beregszász építésze

    Beregszász egyik legismertebb épülete a Széchényi és a Tinódi utca kereszteződésénél álló Méhes-palota, köznevén a „Méhes”. A bérháznak épült és üzlethelyiségeknek is helyet adó, egykor szebb napokat látott épület a nevét tervezőjéről és építtetőjéről, Méhes Samuról kapta.

  • Karády Katalin dalai csendültek fel a beregszászi színház évadnyitóján

    A magyar filmtörténet egyik legnagyobb dívájának világát idézte meg Pataki Szilvia és Cseke Gábor a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban szeptember 22-én. A Mindig az a perc… – Karády kalapja című jazz story nemcsak ismert dallamokkal repítette vissza a közönséget az 1930-as, 1940-es évek vil...

Események

Copyright © 2026 KMMI