Kétszáztizenegy éve, 1812. február 7-én született Portsmouthban Charles Dickens, a viktoriánus Anglia legnagyobb írója, a Twist Olivér és a Copperfield Dávid szerzője.
Írta: | Forrás: MTI | 2023. február 07.
Kétszáztizenegy éve, 1812. február 7-én született Portsmouthban Charles Dickens, a viktoriánus Anglia legnagyobb írója, a Twist Olivér és a Copperfield Dávid szerzője.
Tízéves korától Londonban élt. Apja, a haditengerészet pénztárának kissé bohókás és meggondolatlan tisztviselője 1824-ben az adósok börtönébe került, s a gyermek Charles arra kényszerült, hogy éhbérért piszkos és fárasztó munkát végezzen egy cipőpasztagyárban. E gyermekkori trauma miatt fogékonnyá vált a szegények szenvedései iránt, írásaiban később mély együttérzéssel ábrázolta a kifosztott, elnyomott gyermekek életét.
Apja szabadulása után egy magániskolában folytatta tanulmányait, majd egy ügyvédi iroda gyakornoka lett. Belekóstolt a színészetbe, s volt a Morning Chronicle című lap parlamenti riportere is. Közben Boz álnéven rövid írásai, esszéi jelentek meg különböző lapokban, ezeket kötetben is kiadták. 1836-ban megbízták, hogy Robert Seymour, a neves karikaturista képei alá kísérőszövegeket írjon, s így született meg első nagy sikere, A Pickwick Klub, a korabeli Anglia szeretetteljes torzképe. Ebben az évben megnősült, a házasságból tíz gyermek született.
Pályája felfelé ívelt, sorra jelentek meg regényei.
Elsőként a Twist Olivér, a 19. századi angol szegények és megalázottak birodalmának panorámája, amelyből számos filmfeldolgozás is készült.
Majd következett a Nicholas Nickleby élete és kalandjai, a Ritkaságok régi boltja, s az első korszakot lezáró Martin Chuzzlewit.
1841-ben ellátogatott Amerikába, ahol ovációval fogadták, de sérelmezték, hogy kiállt a szerzői jogok védelmében. Később kiábrándultan írt az ottani közönségességről és ügyeskedésekről.
1843-ban írta meg a legtöbb nyelvre lefordított művét, a boldogság és lelki gazdagság megható meséjét, a Karácsonyi éneket.
1850-ben jelent meg a nem titkoltan önéletrajzi ihletésű Copperfield Dávid, a világról alkotott képének enciklopédikus jellegű összefoglalása.
Az ötvenes években írott sötét tónusú regényei (Örökösök, Nehéz idők, Kis Dorritt) a korabeli Anglia átfogó, s meglehetősen zord képét nyújtják.
Az elkomorodásnak magánéleti oka is volt: beleszeretett egy 18 éves színésznőbe, a házassága pedig tönkrement.
Ezt követően nyilvános felolvasóesteken kamatoztatta színészi képességeit, hatalmas sikert aratva. Valószínűleg az ebbe fektetett rengeteg energia nagyon kimerítette, utolsó éveiben már jóval kevesebbet írt. Ekkor készült el a Két város regénye című történelmi műve, s az ifjúkorát felidéző Szép remények, amelyben kiábrándultan készített leltárt az őt körülvevő világról.
1867-68-ban Amerikában is tartott felolvasásokat, de az utazás megviselte egészségét. 1870 áprilisában egy felolvasóestjén összeesett, két hónappal később, június 8-án pedig Chatham melletti házában munka közben rosszul lett, s egy nappal később meghalt. A Westminster apátságban helyezték örök nyugalomra.
Két kárpátaljai közösségi és egyházi személyiség, Sipos József és Tóth László is Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjban részesült. Az elismeréseket augusztus 20. alkalmából adták át Budapesten.
Augusztus 20-ához számos különleges népszokás, hiedelem és legenda kapcsolódik, amelyek közül több ma már kevésbé ismert. Szent István napja az államalapítás mellett az új kenyér ünnepe is, de régen az időjárástól a termésen át egészen a gólyák indulásáig sok mindent próbáltak megjósolni ezen a napo...
Szöllősi Mátyás kárpátaljai hétköznapokat bemutató fotóiból nyílt kiállítás kedden Kolozsváron, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának rendezvénytermében.
Egy nemzet szíve-lelke a népzene, a néphagyományok. Úgy is mondhatnánk, hogy a népzene és a néptánc egy nemzet második anyanyelve, amelyik jelentős mértékben erősíti identitásunkat, a szülőföldhöz való kötődésünket, fogalmazott az immáron tizenhatodik alkalommal megrendezett Bereg-vidéki Népzenei és...