174 évvel ezelőtt, 1847-ben jelent meg Magyarország területen a távirat, mint kommunikációs szolgáltatás. Az első távíróhálózat Bécs és Pozsony között alakult ki.
Eddig tartott, a Magyar Posta Zrt. a hónap végén, április 30-án megszünteti a belföldi távirat és a Posta-Világfax szolgáltatását, mert az okostelefonok időszakában már nagyon kevesen táviratoznak, nem éri meg a postának fenntartani. Korábban más európai országok, Ausztria, Csehország, Németország, Hollandia, Franciaország és Szlovénia is megszüntette ezt a szolgáltatást.
174 évvel ezelőtt, 1847-ben jelent meg Magyarország területen a távirat, mint kommunikációs szolgáltatás. Az első távíróhálózat Bécs és Pozsony között alakult ki, köszönhetően annak, hogy az országgyűlés akkoriban Pozsonyban ülésezett – mondta Holló Szilvia Andrea történész, a Postamúzeum igazgatója a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Hozzátette, 1847-ben egy másik távíróhálózat kiépítésén is dolgoztak, de ez azonban nem közösség célokat szolgált, hanem a vasút számára készült, a vasúti kommunikációt segítette elő.
Érdekesség, hogy a vasút egyes területein még a mai napig szerepe van a távírónak a kommunikációban.
Holló Szilvia Andrea azt is elmondta, hogy bár az 1848–49-es szabadság ideje alatt megtorpant a távíróhálózatok kiépítése, a szabadságharc leverése után, már 1850-ben Budapestet is érintik a kommunikációs hálózatok, hiszen Pozsonytól Budapestig is megépítették azt. Mivel ez egy fontos kommunikációs forma volt, ezért biztonsági okokból az első budapesti távíróállomást a Károly-kaszárnyában helyezték el, a mostani Fővárosi Önkormányzat Városháza utcai épületében.
Fontos megemlíteni, hogy akkoriban még nem használhatták magánemberek a távirati szolgáltatást, kizárólag politikai és katonai célokra tartották fenn. Mivel már 1850-ben a magánszemélyek részéről is nagy volt az érdeklődés, hamarosan mindenki számára elérhetővé tették a szolgáltatást. De mivel elég drága volt egy távirat elküldése, sokáig csupán üzleti célból használták ezt a fajta, gyors üzenetküldési formát.
Bár sokan nem tudják, a táviratnak két fajtája is van: a levél-, illetve a dísztávirat. A levéltáviratban általában egyszerű üzenetet továbbítottak az emberek egymásnak. A dísztáviratok viszont valamilyen ünnephez, eseményhez köthetők, például születésnaphoz, esküvőhöz vagy akár halálesethez – mondta a múzeumigazgató. Hozzátette, az első dísztáviratot az 1920-as években küldték el.
