Írta: | Forrás: magyarnemzet.hu | 2025. január 08.
1908. január 8-án született Wass Albert, a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom és az 1945 utáni magyar emigráció jelentős alakja. Irodalmi munkássága, amelyet a szocialista kultúrhatalom nem győzött elhallgatni, ma már kötelező tananyag, a Nemzeti alaptanterv része.
A Kolozs vármegyei Válaszúton (ma Rascruci) született 1908. január 8-án, az egyik legrégebbi erdélyi magyar főnemesi család sarjaként. Tizenkét éves volt, mikor szülőföldje a trianoni békediktátum értelmében Románia része lett, a kisebbségbe került magyarokat ért atrocitások egész világlátását megalapozták. Sok más erdélyi arisztokratához hasonlóan a családja is elvesztette a birtokai nagy részét, Wass Albertnek 1935-ben az unokatestvérét kellett feleségül vennie, hogy elkerülje a családi gazdaság csődbe jutását.
Erről önéletrajzában így ír: "Családi nyomásra 1935-ben feleségül vettem unokahúgomat, a hamburgi Siemers Évát. Így sikerült csak megóvnunk a családi birtokot a csődbejutástól."
Felsőfokú tanulmányait Debrecenben, Stuttgartban és a párizsi Sorbonne-on folytatta, erdőmérnöki diplomája megszerzését követően sorkatonaként a román hadseregben szolgált, majd birtokán gazdálkodott.
Már a húszas években elkezdett publikálni, előbb egy verseskötetet adott ki, majd színpadra állították egy drámáját, de az igazi áttörést az 1934-ben megjelent Farkasverem című regénye hozta meg. Az egy mezőségi arisztokrata család életét bemutató alkotásért két évvel később megkapta a Baumgarten-díjat. Következő jelentősebb munkája egy kétkötetes családregény (Mire a fák megnőnek, A kastély árnyékában) volt, ezekben ismételten egy mezőségi magyar nagybirtokos-család történetét beszélte el az 1848-as forradalomtól a századfordulóig.
Az író a Trianon utáni erdélyi magyarság jövőjét kilátástalannak látta, ezért üdvözölte az 1940-es második bécsi döntést, amely Észak-Erdélyt visszajuttatta Magyarországnak.
A második világháború alatt több regénye és novelláskötete is megjelent, 1943-tól a Magyar Királyi Lovasság katonájaként szolgált, bátorságáért két alkalommal is megkapta a Vaskeresztet.
A háború után emigrált, 1952-ig Németországban, majd az Egyesült Államokban élt. Kezdetben egy ohiói gazdaságot irányított, majd a Szabad Európa Rádió munkatársa lett, ahol zömében mezőgazdasággal kapcsolatos anyagok készítésével foglalkozott. 1957-től rövid ideig a Floridai Katonai Akadémián dolgozott, majd a Floridai Egyetem Idegennyelvi Tanszékének alkalmazottja volt – innen vonult nyugdíjba 1970-ben.
Amerikai évei alatt megalapította az Amerikai Magyar Szépmíves Céhet, a Duna-menti Kutató és Információs Központot és a Danubian Press kiadóvállalatot, több lapot szerkesztett, előadásokat tartott a kommunizmusról és a nácizmusról, jelentős szerepet töltött be a magyar szellemi emigráció életében. Németországban vetette papírra Adjátok vissza a hegyeimet című regényét, amely egy korán árvaságra jutott fiú élettörténetébe sűríti az erdélyi magyarság megpróbáltatásait.
Buenos Airesben jelent meg talán legismertebb műve, A funtineli boszorkány című regénytrilógia, majd Torontóban az Elvásik a veres csillag című regénye. Erdélyről, a magyar sorsról szól a Valaki tévedett, illetve a Kard és kasza című alkotása is.
Romániában a kolozsvári népbíróság 1946-ban – a távollétében – háborús bűnök és gyilkosság miatt halálra ítélte, ezután a román hatóságok többször kérték a kiadatását, de ezt az amerikai hatóságok bizonyíték hiányában mindannyiszor elutasították. A kommunista diktatúra alatt alatt könyvei tiltólistán voltak, sőt az író állítása szerint a „Conducator”, Nicolae Ceaucescu 1985-ben még diplomatának álcázott Securitate-ügynököket is küldött az Egyesült Államokba, hogy végezzenek vele.
Könyvei Magyarországon is csak a rendszerváltozás után jelenhettek meg, és az idősödő író maga is haza akart térni. Az állampolgársága körüli huzavona megviselte, a romló egészségű és nehéz anyagi helyzetbe került Wass kilencvenévesen, 1998. február 17-én a floridai Astonban önkezével vetett véget az életének. Hamvait 1999. augusztus 7-én a marosvécsi református templom kriptájában helyezték el.
A Nagy Könyv című tévéműsorban 2005-ben Wass Albert három regénye (A funtineli boszorkány, Adjátok vissza a hegyeimet, Kard és kasza) is bekerült az ötven legtöbb szavazatot kapott regény közé.
Az író 1993-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, 1999-ben posztumusz Magyar Örökség-díjat, 2003-ban alternatív Kossuth-díjat kapott. 2007-ben mutatták be az életútjáról szóló, Koltay Gábor rendezte Adjátok vissza a hegyeimet című dokumentumfilmet. Több szobra áll, emlékére 2011-ben teret neveztek el Budapesten.
Bár a halálát követően egyik fia Romániában elindította rehabilitálási folyamatát, a perújrafelvételi kérést 2008-ban jogerősen elutasította a romániai legfelsőbb bíróság.
A képen: Wass Albert tiszteletére állított szobor Aszódon.
Sokak által ismert a Viski Folkműhely tevékenysége, ahol jelenleg is közel hetven gyermekkel foglalkoznak a pedagógusok, akik azt is fontosnak tartották, hogy az ifjú zenészeknek legyen lehetőségük a tanultakat – ének, zene, tánc – kamatoztatni. Többek mellett ezért hívták életre 2017-ben a Viski Fr...
A világ magyarsága hagyományosan az év első napján emlékezik Petőfi Sándor költő és forradalmárra. Kárpátalján Ungváron és Badalóban tartottak csendes megemlékezést a nemzeti hős születésnapja alkalmából.
Január elseje, a polgári év kezdete, de nem volt ez mindig így. A január elseji évkezdet a Gergely-féle naptárreform óta vált általánossá. Ez 1582 óta van " forgalomban ".
Bár Ukrajnában immár negyedik éve tart a háború, vannak hagyományok, amelyek kitörölhetetlenek. Tűzijátékot gyújtani már évek óta nem lehet, ám számos olyan újévi szokás él tovább, amelyeket az ukrán családok ma is megtartanak, hiszen ezek elengedhetetlen részei az ünnepnek. Az újév itt nem pusztán ...
