Írta: | Forrás: magyarnemzet.hu | 2025. január 08.
1908. január 8-án született Wass Albert, a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom és az 1945 utáni magyar emigráció jelentős alakja. Irodalmi munkássága, amelyet a szocialista kultúrhatalom nem győzött elhallgatni, ma már kötelező tananyag, a Nemzeti alaptanterv része.
A Kolozs vármegyei Válaszúton (ma Rascruci) született 1908. január 8-án, az egyik legrégebbi erdélyi magyar főnemesi család sarjaként. Tizenkét éves volt, mikor szülőföldje a trianoni békediktátum értelmében Románia része lett, a kisebbségbe került magyarokat ért atrocitások egész világlátását megalapozták. Sok más erdélyi arisztokratához hasonlóan a családja is elvesztette a birtokai nagy részét, Wass Albertnek 1935-ben az unokatestvérét kellett feleségül vennie, hogy elkerülje a családi gazdaság csődbe jutását.
Erről önéletrajzában így ír: "Családi nyomásra 1935-ben feleségül vettem unokahúgomat, a hamburgi Siemers Évát. Így sikerült csak megóvnunk a családi birtokot a csődbejutástól."
Felsőfokú tanulmányait Debrecenben, Stuttgartban és a párizsi Sorbonne-on folytatta, erdőmérnöki diplomája megszerzését követően sorkatonaként a román hadseregben szolgált, majd birtokán gazdálkodott.
Már a húszas években elkezdett publikálni, előbb egy verseskötetet adott ki, majd színpadra állították egy drámáját, de az igazi áttörést az 1934-ben megjelent Farkasverem című regénye hozta meg. Az egy mezőségi arisztokrata család életét bemutató alkotásért két évvel később megkapta a Baumgarten-díjat. Következő jelentősebb munkája egy kétkötetes családregény (Mire a fák megnőnek, A kastély árnyékában) volt, ezekben ismételten egy mezőségi magyar nagybirtokos-család történetét beszélte el az 1848-as forradalomtól a századfordulóig.
Az író a Trianon utáni erdélyi magyarság jövőjét kilátástalannak látta, ezért üdvözölte az 1940-es második bécsi döntést, amely Észak-Erdélyt visszajuttatta Magyarországnak.
A második világháború alatt több regénye és novelláskötete is megjelent, 1943-tól a Magyar Királyi Lovasság katonájaként szolgált, bátorságáért két alkalommal is megkapta a Vaskeresztet.
A háború után emigrált, 1952-ig Németországban, majd az Egyesült Államokban élt. Kezdetben egy ohiói gazdaságot irányított, majd a Szabad Európa Rádió munkatársa lett, ahol zömében mezőgazdasággal kapcsolatos anyagok készítésével foglalkozott. 1957-től rövid ideig a Floridai Katonai Akadémián dolgozott, majd a Floridai Egyetem Idegennyelvi Tanszékének alkalmazottja volt – innen vonult nyugdíjba 1970-ben.
Amerikai évei alatt megalapította az Amerikai Magyar Szépmíves Céhet, a Duna-menti Kutató és Információs Központot és a Danubian Press kiadóvállalatot, több lapot szerkesztett, előadásokat tartott a kommunizmusról és a nácizmusról, jelentős szerepet töltött be a magyar szellemi emigráció életében. Németországban vetette papírra Adjátok vissza a hegyeimet című regényét, amely egy korán árvaságra jutott fiú élettörténetébe sűríti az erdélyi magyarság megpróbáltatásait.
Buenos Airesben jelent meg talán legismertebb műve, A funtineli boszorkány című regénytrilógia, majd Torontóban az Elvásik a veres csillag című regénye. Erdélyről, a magyar sorsról szól a Valaki tévedett, illetve a Kard és kasza című alkotása is.
Romániában a kolozsvári népbíróság 1946-ban – a távollétében – háborús bűnök és gyilkosság miatt halálra ítélte, ezután a román hatóságok többször kérték a kiadatását, de ezt az amerikai hatóságok bizonyíték hiányában mindannyiszor elutasították. A kommunista diktatúra alatt alatt könyvei tiltólistán voltak, sőt az író állítása szerint a „Conducator”, Nicolae Ceaucescu 1985-ben még diplomatának álcázott Securitate-ügynököket is küldött az Egyesült Államokba, hogy végezzenek vele.
Könyvei Magyarországon is csak a rendszerváltozás után jelenhettek meg, és az idősödő író maga is haza akart térni. Az állampolgársága körüli huzavona megviselte, a romló egészségű és nehéz anyagi helyzetbe került Wass kilencvenévesen, 1998. február 17-én a floridai Astonban önkezével vetett véget az életének. Hamvait 1999. augusztus 7-én a marosvécsi református templom kriptájában helyezték el.
A Nagy Könyv című tévéműsorban 2005-ben Wass Albert három regénye (A funtineli boszorkány, Adjátok vissza a hegyeimet, Kard és kasza) is bekerült az ötven legtöbb szavazatot kapott regény közé.
Az író 1993-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, 1999-ben posztumusz Magyar Örökség-díjat, 2003-ban alternatív Kossuth-díjat kapott. 2007-ben mutatták be az életútjáról szóló, Koltay Gábor rendezte Adjátok vissza a hegyeimet című dokumentumfilmet. Több szobra áll, emlékére 2011-ben teret neveztek el Budapesten.
Bár a halálát követően egyik fia Romániában elindította rehabilitálási folyamatát, a perújrafelvételi kérést 2008-ban jogerősen elutasította a romániai legfelsőbb bíróság.
A képen: Wass Albert tiszteletére állított szobor Aszódon.
Szeptember 24-én ismét megtelt élettel az ungvári vár belső udvara: a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet ezúttal is megrendezte a BercsényiFesztet, amely gróf Bercsényi Miklósnak, Ung vármegye egykori főispánjának, II. Rákóczi Ferenc fejedelem serege fővezérének, valamint feleségének, Csáky K...
Beregszász egyik legismertebb épülete a Széchényi és a Tinódi utca kereszteződésénél álló Méhes-palota, köznevén a „Méhes”. A bérháznak épült és üzlethelyiségeknek is helyet adó, egykor szebb napokat látott épület a nevét tervezőjéről és építtetőjéről, Méhes Samuról kapta.
A magyar filmtörténet egyik legnagyobb dívájának világát idézte meg Pataki Szilvia és Cseke Gábor a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban szeptember 22-én. A Mindig az a perc… – Karády kalapja című jazz story nemcsak ismert dallamokkal repítette vissza a közönséget az 1930-as, 1940-es évek vil...
A 2026–27-es színházi évadban folytatódik a Déryné Határtalanul Program Kárpátalján. A kezdeményezés 2025-ben indult útjára szerte a Kárpát-medencében, s elsődleges célja, hogy a minőségi kultúrát elvigye a régió magyarok által lakott legtávolabbi településeire is, élénkítse a helyi kulturális élete...
