Dalmay Árpád

Írta: | Forrás: | 2018. december 27.

Irodalmár, publicista, műfordító, kultúrpolitikus

(Beregszász, 1947. december 29.)
1965-ben érettségizett a Beregszászi 4. Sz. Kossuth Lajos Középiskolában, 1970-ben felveszik az Ungvári Állami Egyetem filológiai karának magyar szakára, 1970-ben magyar nyelv és irodalom tanári diplomát szerzett, 1978-ban folytatja tanulmányait UÁÉ német tanszékén, 1982-ben némettanári diplomát kapott. 1970–1984 között a beregszászi járási lap fordítója, 1984-től a Benei Általános Iskola némettanára, 1985-től a Könyvbarátok Országos Egyesülete Beregszászi Járási Szervezetének felelős titkára, 1989-től a Kossuth Lajos Középiskola tanára, 1990–1991 között a Beregszászi Járási Tanács elnökhelyettese.

Dalmay Árpád

Mint „kisebbségi mindenes” a magyar ügyek szószólója, legnagyobb eredményei: Beregszászi járás magyar településneveinek, a város magyar utcaneveinek visszaállítása, hivatalossá tétele, a magyar nemzeti szimbólumok használatának engedélyeztetése, magyar szobrok (5) és emléktáblák (közel 100) állítása, díszpolgári cím visszaállítása, Pro Urbe-díj (Beregszász) alapítása, görög katolikus templomok (2) visszaadása, Beregszász magyar nevének visszaállításáról (1990) és a magyar autonóm körzet létrehozásáról (1991) tartott népszavazás kezdeményezője, a város középkori címerének visszaállítása. 1984-től a Illyés Gyula Irodalmi Klub elnöke, 1989–94 KMKSZ Beregszászi Járási Szervezetének elnöke, 1995–97 Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fórumának elnöke, 1995-től a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség (BMKSZ), alapító elnöke. 1989–1997 között a Hatodik Síp egyik szerkesztője. Foglalkozik műfordítással, helytörténetírással is. A 1993-ban áttelepült Nyíregyházára. A Beregszászért Alapítvány kuratóriumának elnöke. A Rákóczi Szövetség nyíregyházi szervezetének elnöke. A MVSZ megyei szervezetének alelnöke, Trianon Társaság Nyíregyházi Szervezetének alapítója, a Vitézi Rend tagja. Fontosnak tartja a beregszászi és környékbeli magyar anyanyelvű lakosok kulturális, oktatási, szociális és közérdekű vállalkozási szerveződésének támogatását.

Díjak, elismerések: Széchenyi Társaság diplomája és emlékérme (1991), "Városért" Alapítvány Stephanus Rex diplomája és ezüstérme (1991), Kárpátaljai Szövetség "Verecke" jubileumi érme (1996), Pro Patria kitüntetés (1997), Vitézi Rend Jubileumi emlékérmének arany fokozta (2012).

Szerkesztett könyv: Beregszász és környéke Andruskó Károly fametszetei. Hatodik Síp könyvek. Ungvár-Budapest, 1997. 116 old.

Fontosabb tanulmányai: Internacionalizmus és nemzeti önismeret. In: Évgyűrűk '88;
Irodalmunk keresztmetszete. In: Kárpáti Igaz Szó, 1985.07.27.; Vallomás egy viszontagságos életről. In: Kárpáti Igaz Szó, 1986.03.15.; "Összekaparni a boldogságot..." In: Kárpáti Igaz Szó, 1987.05.30.; Riportkötet - mérföldkőnek, In: Kárpáti Igaz Szó, 1987.7.25., Petőfi emléktáblák Kárpátalján. In: Hatodik Síp, 1989/2. 32. old., Győry Dezső beregszászi kézirataiból. In: Hatodik Síp, Próbaszám, 27. old., A beregszászi Kazinczy-emléktábla. In: Hatodik Síp/ 1991. 36. old., Egyik társzerzője A beregszászi magyar gimnázium története 1864-1989. címűmonográfiának. Magyarságkutató Intézet, Budapest, 1990.

Irodalom, forrás: Extra Hungariam címűkötet, 1992, Hatodik Síp Kiadó (riport); Mezsgyén állva címűkötet, 1993., Galéria Kiadó (riport). Dupka György: Kárpátalja Magyar személyi és intézmény-adattára. [Dalmay Árpád], Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest, 1993. 30-31. old.,

Elektronikus irodalom: Dalmay Árpád: Egy elveszettnek hitt Kazinczy-levél. In: Szabolcs-Szatnár_beregi Szemle/2011. aiugusztus.

Tárolt változat:
http://gollam.szszbmo.hu/szemle/component/content/article/17-multbanezo/61-dalmay-arpad-2011-01, Beregszászért Alapítvány: http://www.helyicivil.hu/r/beregszaszert-alapitvany-nyiregyhaza,

Dalmay Árpád értékítélet-menetes életrajza: In: http://www.whoiswho-verlag.ch/versionnew/ungarn/verlag/63.php?txt_Language=HU&real_str_PersID=HU11004297&uniqueID=e3331fb5

Hírek

  • Kárpátalja anno: Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt…

    Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...

  • Hagyománytisztelet és folyamatos megújulás – Villásek-kiállítás a Munkácsy Mihály Magyar Házban

    A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...

  • Kollégái és saját lelkiismerete hajszolták őrületbe az anyák megmentőjét

    Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...

  • Két kárpátaljai díj a kisvárdai színházfesztiválon

    Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.

Események

Copyright © 2024 KMMI