Írta: | Forrás: | 2020. március 22.
Tanító, iskolaigazgató, kolhozelnök, szakíró
(Tiszapéterfalva, 1929. február 1. – Budapest, 2018. október 5.)
A második világháború előtt a Beregszászi Magyar Királyi Állami Gimnáziumban tanult. Középiskolai tanulmányait 1945-ben Szatmárnémetiben fejezte be. Forgolányban lett tanító, 1949-től tíz éven át iskolaigazgató volt. A tanítóképzőt Huszton végezte el levelező tagozaton 1950-ben. Az 1950-es években az Ungvári Állami Egyetem történelem szakán tanult.
Neve elválaszthatatlan Péterfalvától és a Határőr Agrárcég-Kolhoztól. Három hónap híján 33 éven át irányította a tiszaháti gazdaságot, amely Kárpátalja legerősebb, legtehetősebb mezőgazdasági nagyüzemévé fejlődött. Országos és nemzetközi elismerésre tett szert. Létrehozta többek között Kárpátalja egyetlen magyar honismereti és néprajzi múzeumát, Ukrajna egyetlen faluban létesített képtárát. Az általa irányított gazdaságban, a legújabb technológiák alkalmazásával párhuzamosan, sikeresen megőrizték a hagyományokat, munkahelyek teremtésével megelőzték az emberek elvándorlását, ápolták az anyanyelvet, a nemzeti jellemet és szellemet, a nemzeti gyökereket és identitástudatot.
Sokat tett a kárpátaljai magyarság hagyományainak megőrzéséért. Kezdeményezésének és a mintegy két évig húzódó kitartó munkájának köszönhetően került visszaállításra a kuruc szabadságharc jelképe a Tiszaháton, Tiszabökény és Tiszaújlak határában. Az 1989. július 16-án felavatott turulmadaras emlékmű költségeit teljes egészében magára vállalta az általa vezetett mezőgazdasági nagyüzem. A kuruc szabadságharc első győztes csatája és az 1703. július 14–16-i tiszai átkelés emlékére épített impozáns emlékmű központi felirata a kurucok elhíresült jelmondata: „CUM DEO PRO PATRIA ET LIBERTATE”, építői csupán a hátoldalán, a történelmi hűség kedvéért tüntettek fel, hogy „Helyreállíttatta 1989-ben a Határőr Kolhoz”.
Mezőgazdasági jellegű szakcikkei a kárpátaljai magyar és ukrán sajtóban jelentek meg. Nevéhez fűződik a Kolhoz a Tiszaháton c. lap elindítása, a Tisza Dal- és Táncegyüttes megszervezése, támogatása. Alapító tagja a MÉKK Gazdaságvezetők Társaságának.
2018. október 5-én hunyt el Budapesten 89 éves korában.
Magánélete. 1949-ben házasságot kötött Bíró (szül. Varga) Juliannával, aki 1970–1985 között vezette és néprajzi gyűjtésével jelentősen gazdagította a máig létező Tiszabökényi Falumúzeumot a gazdaság által felújított Fogarassy-kastélyban. Két gyerekük született, négy unokájuk, egy dédunokájuk van.
Elismerések, díjak. A legmagasabb szovjet állami kitüntetések birtokosa, 1963-tól 1990-ig 27 éven (6 cikluson) át az Ukrán Legfelsőbb Takács képviselője, Etelközi-díj, Kárpáti Medve Nemzetközi Díj, Texas Állam Dallas városának díszpolgára (1974. 10. 03.).
Művei: A belterjesítés útján. Kárpáti Kiadó, Uzsgorod, 1964; Visszatekintve a megtett útra. A Határőr Agrárcég-Kolhoz tapasztalataiból. Lejegyezte Lusztig Károly. Kárpáti Kiadó, Ungvár,1991.
Irodalom: Baksa Lujza: És a turulmadár visszaszállt. Kárpáti Igaz Szó, 1994. július 16., 64. szám; Baksa Lujza: Aki beírta nevet Kárpátalja történelmébe. Beszélgetés a 70 eves Bíró Andorral. Kárpáti Igaz Szó, 1999. január 30. 14–15. szám; Bíró Andor. Körültekintően, felelősség tudattal. Kárpáti Igaz Szó, 1990. február 11.; László Ágnes: A milliomos elnök. Kepés 7, 1986/32.; Márkus Csaba: Maradandó élményt jelentett. Kolhoz a Tiszahaton. 1989. július 31. 25–26. szám; Matúz István: Etelköz Díj az MKE-tól. Kárpáti Igaz Szó, 2009. április 16. 54–55. szám; Moldova György: Európa hátsó udvara. Riport Keletről. II. kötet. Budapest, Urbis, 2000; Móricz Kálmán: Szárnyat bont a Turulmadár. Kárpáti Igaz Szó, 1989. július 12.; Malvin Szavinec: Bíró Andor a Nemzetközi Díj kitüntetettje. Nagyszőlős-vidéki Hírek. 2008. április 5., 26. (7123.) szám; Ivan Vaskeba: Andor bácsi. Kárpáti Igaz Szo, 1999. február 11. 21. szám; Dupka Gy.: KMSZ IA. 1993; Dupka Gy.: MIKL-UMK. 2007. 07. 11.
Elektronikus irodalom: Wikipedia. https://hu.wikipedia.org/wiki/Bíró_Andor_(kolhozelnök)
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...
Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.
