Írta: | Forrás: | 2021. június 24.
Festő- és iparművész
(1956–2022)
1956. május 29-én született Ungváron, értelmiségi családban. Már gyermekkorától érdeklődött a képzőművészet iránt, tehetségét is ez irányban fejlesztette. 1975-ben az Ungvári Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában ötvös képesítést szerzett, de szakmáját nemigen gyakorolta, mert inkább a festészet érdekelte.
Mint iparművész és festőművész az Ukrán Művészeti Alap munkatársaként dolgozott, majd 1983-tól szabad szellemi tevékenységgel foglalkozott. Ez magába foglalta a művészeti alkotások elkészítésén kívül kiállítások, tárlatok szervezését, szereplést az országos és nemzetközi pályázatokon, valamint monumentális belső építészeti és kültéri díszítő mozaikok tervezését és kivitelezését az akkori Szovjetunió területén. Mesterei: Duncsák Attila, Petky Sándor, Petreczky László. Elsősorban olajképeket alkot. Igen élénk színvilág jellemző rá, melyben gyakran az alapszínek kapják a főszerepet. Egyes természetábrázolásain és figurális kompozícióin a kortárs kárpátaljai és felvidéki indíttatás mellett a pop-art és a gesztusfestészet elemei is kimutathatóak. Műveit 1979-től láthatta a nagyközönség különböző csoportos és egyéni kiállításokon. Képeit bemutatták Ungváron, Kijevben, Romániában, Csehszlovákiában, Németországban és Budapesten, a Szovjet Kultúra Házában.
1994 óta Magyarországon, Kecskeméten él és alkot, a város képzőművész közösségének elismert és megbecsült tagja. Azóta számos önálló tárlata volt az ország több városában. Alkotásai megtalálhatók magángyűjteményekben Kanadában, az USA-ban, Brazíliában, Izraelben, Németországban, Csehországban, valamint közgyűjteményekben is (Kecskeméti Képtár, Ungvári Képtár, Kijev, Kulturális Minisztérium). Rendszeresen részt vesz az alkotótáborok munkájában, kiállításain. Legutóbb tavaly ősszel a Kárpátaljai Szövetség budapesti székházában csodálhattunk meg munkáit. Bazán Vladimir alkotásait magas fokú látványstruktúra, gondos szakmai kivitelezettség, egyéni és szuggesztív világkép jellemzi. Hallatlanul sokrétűen alkalmazza a színeket, gyakorta irritálván a köznapi használatban berozsdásodott retinát. Szakmai téren szinte nem ismer lehetetlent: olyan biztos intuíciós bázisra alapoz, hogy a gazdag felületmegmunkálás által azokat az illúziókat is hitelesíti, melyek ellen egyébként konzervatív értékérzékenységünk berzenkedne – írja róla dr. Turai G. Kamil művészetfilozófus. – A halszálkamintás, szövetes fi nom textúra alkalmat ad a művésznek a filozofikusan bravúros fényjátékra, világosság és sötétség párviadalának, mikroepizódok aprólékos megidézésére. Ám furcsa módon – az arabeszkes aprólékosság dacára – Bazán Vladimir a monumentális képképzés mestere. Távlatosan lát, tévedhetetlenül tájékozódik a kaotikusság végtelenében. A Bazán Vladimir-képek „cégér nélkül” is vitán felül álló vizuális kánondarabok. Nem kell őket verejtékesen igazolni, elegendő igézetük igényessége.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvánnyal együttműködve megszervezte a VII. Tudományos Vitadélutánt. A Kutatás és tehetséggondozás a Rákóczi-főiskolán elnevezésű eseményt május 16-án tartották.
A Szentlélek eljövetelét ünneplik vasárnap a keresztények. A húsvét után ötven nappal tartott pünkösd - a húsvét és a karácsony mellett - a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered.
Ung-völgyi sétára invitál bennünket Nagy Gyula írása, mely az Ung hetilap 1888. június 26-i számában jelent meg Csatangolás a vidéken címmel. A szerző röviden ír Ungvárról, majd Ókemence felé tereli az olvasót. Az itt újonnan épített gerebre (a fa úsztatására szolgáló építményre)...
Ma már pünkösdre is úgy gondolnak a keresztények, mint a Szentlélek első kiáradásának az alkalmára és ünnepére. Erről az Apostolok Cselekedetei második fejezetében olvashatunk a Szentírásban. Fontos, hogy ezt a felnövekvő nemzedék is megtanulja, ezért a Pro Cultura Subcarpathica úgy döntött, idén ne...
