Írta: | Forrás: | 2021. június 24.
Festő- és iparművész
(1956–2022)
1956. május 29-én született Ungváron, értelmiségi családban. Már gyermekkorától érdeklődött a képzőművészet iránt, tehetségét is ez irányban fejlesztette. 1975-ben az Ungvári Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában ötvös képesítést szerzett, de szakmáját nemigen gyakorolta, mert inkább a festészet érdekelte.
Mint iparművész és festőművész az Ukrán Művészeti Alap munkatársaként dolgozott, majd 1983-tól szabad szellemi tevékenységgel foglalkozott. Ez magába foglalta a művészeti alkotások elkészítésén kívül kiállítások, tárlatok szervezését, szereplést az országos és nemzetközi pályázatokon, valamint monumentális belső építészeti és kültéri díszítő mozaikok tervezését és kivitelezését az akkori Szovjetunió területén. Mesterei: Duncsák Attila, Petky Sándor, Petreczky László. Elsősorban olajképeket alkot. Igen élénk színvilág jellemző rá, melyben gyakran az alapszínek kapják a főszerepet. Egyes természetábrázolásain és figurális kompozícióin a kortárs kárpátaljai és felvidéki indíttatás mellett a pop-art és a gesztusfestészet elemei is kimutathatóak. Műveit 1979-től láthatta a nagyközönség különböző csoportos és egyéni kiállításokon. Képeit bemutatták Ungváron, Kijevben, Romániában, Csehszlovákiában, Németországban és Budapesten, a Szovjet Kultúra Házában.
1994 óta Magyarországon, Kecskeméten él és alkot, a város képzőművész közösségének elismert és megbecsült tagja. Azóta számos önálló tárlata volt az ország több városában. Alkotásai megtalálhatók magángyűjteményekben Kanadában, az USA-ban, Brazíliában, Izraelben, Németországban, Csehországban, valamint közgyűjteményekben is (Kecskeméti Képtár, Ungvári Képtár, Kijev, Kulturális Minisztérium). Rendszeresen részt vesz az alkotótáborok munkájában, kiállításain. Legutóbb tavaly ősszel a Kárpátaljai Szövetség budapesti székházában csodálhattunk meg munkáit. Bazán Vladimir alkotásait magas fokú látványstruktúra, gondos szakmai kivitelezettség, egyéni és szuggesztív világkép jellemzi. Hallatlanul sokrétűen alkalmazza a színeket, gyakorta irritálván a köznapi használatban berozsdásodott retinát. Szakmai téren szinte nem ismer lehetetlent: olyan biztos intuíciós bázisra alapoz, hogy a gazdag felületmegmunkálás által azokat az illúziókat is hitelesíti, melyek ellen egyébként konzervatív értékérzékenységünk berzenkedne – írja róla dr. Turai G. Kamil művészetfilozófus. – A halszálkamintás, szövetes fi nom textúra alkalmat ad a művésznek a filozofikusan bravúros fényjátékra, világosság és sötétség párviadalának, mikroepizódok aprólékos megidézésére. Ám furcsa módon – az arabeszkes aprólékosság dacára – Bazán Vladimir a monumentális képképzés mestere. Távlatosan lát, tévedhetetlenül tájékozódik a kaotikusság végtelenében. A Bazán Vladimir-képek „cégér nélkül” is vitán felül álló vizuális kánondarabok. Nem kell őket verejtékesen igazolni, elegendő igézetük igényessége.
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...
Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.
