• Győry Dezső

    Kapcsolódó település: Beregszász

    Költő, író, publicista

    (Rimaszombat, 1900. március 8. –Budapest, 1974. február 1.)
    Munkássága a 40-es években kötődik vidékünkhöz, amikor Pozsonyból 1940 őszén áttelepül Beregszászra. Egy ideig hallgatásba burkolódzott, és csak elvétve szerepel verseivel Móricz Zsigmond felkérésére a Kelet Népében. Beregszászon fogant költeményeiben egyértelműen tiltakozik a fasiszta barbarizmus ellen, de ezek akkor nem láthattak napvilágot. A nagy világégés után Győry Dezső a vidék lakóinak nevében így fogalmazza meg a jövő programját: „Nem gyászra hív a sors: dologra" (Férfiének Európa romjain).

  • Hájas Csilla

    Kapcsolódó település: Beregszász

    Pályakezdő író

    (Bátyú, 1990. szeptember 17.)
    2008-ban a Nagyberegi Református Líceumban érettségizett. Tanulmányait a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán folytatta, ahol 2012 májusában megszerezte alapdiplomáit angol és magyar szakon, majd az ELTE Irodalomtudományi Doktori Programjának hallgatója volt. Elsősorban a gyermekirodalom iránt érdeklődik. 2012 januárjában a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet Tehetséggondozási Programja keretében meghirdetett alkotói pályázaton, próza kategóriában I. helyet nyert. A fele komoly címmel 2016-ban jelent meg első kötete.

  • Hodinka Antal

    Kapcsolódó település: Beregszász

    Történetíró

    (Ladomér, 1864. január 13. – Budapest, 1946. július 15.)
    1881-tól az ungvári püspöki szemináriumban, 1882–86-ban a budapesti Központi Papnevelő Intézetben tanult. 1888–89-ben a Magyar Nemzeti Múzeum gyakornoka, 1889–91-ben állami ösztöndíjjal a bécsi Instítut fúr Geschichtforschungban diplomatikát és paleográfiát, a bécsi egyete¬men szlavisztikát tanult. 1891-ben bölcsész¬doktori oklevelet szerzett a budapesti egyetemen. 1891–92-ben a közös pénzügyminisztérium levéltára, 1892-tól a császári és királyi hitbizományi könyvtár tisztviselője. 1895–96-ban mint a Római Magyar Történeti Intézet tagja könyvtári és levéltári kutatásokat folytatott. 1896-tól ismét Bécsben élt.

  • Horváth Sándor

    Kapcsolódó település: Beregszász

    Költő, író, újságíró, kultúrpolitikus

    (Beregszász, 1957. szeptember 16.)
    Munkás családban született. 1974-ben érettségizett a Beregszászi 4. Sz. Kossuth Lajos Középiskolában. Egy évig kőműves segédmunkás volt. 1975-ben felvételizett az Ungvári Állami Egyetem magyar nyelv és irodalom szakára. 1980-ban diplomázott. 1991-től (két év kihagyással) a Kárpáti Igaz Szó főmunkatársa. Közben 1990–1993 között a Kárpátalja (Ungvár-Miskolc) című közéleti és kulturális lap szerkesztője, 1993-tól a Pánsíp című havi lap főmunkatársa. 1993 áprilisától a Kárpátaljai Alapítvány igazgatója. 2004-től a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztő-helyettese, 2005-től az igazi Kárpáti Igaz Szó főszerkesztő-helyettese.

  • Ivaskovics József

    Kapcsolódó település: Ungvár

    Zenetanár, dalköltő, zeneszerző

    (Ungvár, 1950. augusztus 4.)
    Értelmiségi családból származik. Szülei pedagógusok voltak. Gyerekkorát Eszenyben töltötte. A középiskolai érettségi után elvégezte az Ungvári Zeneművészeti Szakközépiskolát, majd karmesteri, zenetanári diplomát szerzett a Drohobicsi Zeneművészeti Főiskolán. Különböző zenei együttesekben játszott, illetve volt azoknak a vezetője. Tagja a József Attila Stúdiónak, a József Attila Alkotóközösségnek. Alapítója, vezetője és zeneszerzője volt az Impulzus Ivaskovics-triónak. Az 1980-as évektől folyamatosan megzenésíti kárpátaljai költők verseit.

  • Kecskés Béla

    Kapcsolódó település: Beregszász

    Költő, pedagógus

    (Beregsom, 1941. augusztus. 7. – Beregsom, 1997. január 22.)
    Parasztcsaládban született. A középiskolát 1959-ben Mezőkaszonyban fejezte be, utána Badalóban lett könyvtáros. 1961-től a szülőfalujával határos Csonkapapi általános iskolájának történelemtanára, ahol történelmet és földrajzott tanított. 1967-ben levelezőként elvégzi az Ungvári Állami Egyetem történelem szakát. Sütő Kálmán beregsomi parasztköltő hatására középiskolás korában kezd verselni. 1958-ban mutatkozik be a Kárpátok című irodalmi almanachban. Kovács Vilmos szerkesztésében a Kárpáti Kiadónál Ungváron jelent meg Izzó parazsak című első verseskötete 1963-ban

  • Keresztyén Balázs

    Kapcsolódó település: Beregszász

    Pedagógus, helytörténész

    (Nagybereg, 1949. január 15. – Nagyszőlős, 2007. november 9.)
    A Badalói Általános Iskola után a Beregszászi Kossuth Lajos Középiskolában tanult tovább, ahol 1967-ben érettségizett. Még ugyanebben az évben felvételizett az Ungvári Állami Egyetemre, ahol 1972-ben magyar nyelv- és irodalomtanári diplomát szerzett. Egyetemi tanulmányai befejeztével a nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskolában tanít. Egyik lelkes kezdeményezője, majd vezetője volt a nagyszőlősi Bartók Béla Művelődési Körnek. A Bartók Béla-kultusz lelkes ápolója, a kárpátaljai irodalmi hagyományok kutatója.

  • Király Benedek Lőrinc

    Kapcsolódó település: Beregszász

    Meseíró

    (Tiszabökény, 1951. március 22.– Tiszabökény, 2009. február 25.)
    Kulákká nyilvánított gazdálkodó családjában született. 1966-ban végezte el a Tiszabökényi Általános Iskolát. Ezt követően a tiszaújlaki pékség alkalmazottja volt éveken keresztül. 1977-ben elvégezte a Péterfalvi Középiskolát. A KMKSZ tiszabökényi-farkasfalvi alapszervezete 1989. július. 22-én alapító tagja, 1991–1993 között elnöke volt. 1992-ben a Hármashatár Irodalmi Társaság egyik alapító tagja. 1993-tól a MÉKK tagja. A tényleges katonai szolgálat alatt intenzíven hozzákezdett az íráshoz. Benedek Elek meséinek, illetve a helyi népi folklór, legendák hatására meséket ír a gyerekeknek.

  • Kiss Éva

    Kapcsolódó település: Ungvár

    Történész professzor, egyetemi tanszékvezető

    (Ungvár, 1966. május 4.)
    1989-ben kitűnő erdménnyel befejezte az Ungvári Állami Egyetem történelem karát, 1994-ben az Ukrán Tudományos Akadémia Külhoni Országok Szociális és Gazdasági Problémái Intézetének doktori képzését (Kijev). 1998-ban Kiss Éva megvédte a történelemtudományok kandidátusa tudományos fokozat megszerzéséhez szükséges „A társadalompolitikai átalakulás Magyarországon az 1966–1990-es évek” témájú disszertációját. 2008. október 10-én megvédte a doktori disszertációt „Közép-Európa országai a nemzetközi eurointegrációs folyamatok rendszerében (1991–2007)”.

  • Kőszeghy Elemér

    Kapcsolódó település: Ungvár

    Költő, újságíró, szerkesztő, kisebbségi politikus

    (Fertősalmás, 1960. június 22.)
    Az általános iskolát szülőfalujában végezte. Ezt követően pedagógus diplomát szerzett a Munkácsi Tanítóképzőben (jelenleg Munkácsi Humán-Pedagógia Főiskola), majd az Ungvári Állami Egyetem francia nyelv és irodalom szakán diplomázott. A diploma kézhezvétele után, 1985-től a Kárpáti Igaz Szó munkatársa. 2003 tavaszán a lapalapítók kinevezték a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztőjévé.

Hírek

  • Megjelent a Kárpátaljai Hírmondó legújabb száma

    Megjelent a Kárpátaljai Hírmondó, a Kárpátaljai Szövetség negyedéves folyóiratának legújabb, 2021. tavaszi száma. Elektronikus változata elérhető (és pdf-formátumban letölthető) a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet honlapján IDE kattintva.

  • Színházi programajánló

    Az április 11-től életbe lépő karanténenyhítéseknek köszönhetően a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház ismét mutathat be előadásokat. Igaz, legfeljebb félház előtt, de április folyamán a beregszászi játszóhely mellett Munkácson és Ungváron is fellép a magyar társulat.

  • Magyar támogatással újult meg az ungvári színház

    A Kárpátaljai KultúrKaraván elnevezésű magyar kormányprogram keretében korszerűsödött az ungvári Kárpátaljai Megyei Állami Ukrán Zenés-Drámai Színház teljes színpad-, fény- és hangtechnikája. A projektet Magyarország Kormánya közel 200 millió forinttal támogatta.

Események

Copyright © 2021 KMMI