• (Mező)Gecse (Beregszászi járás)

    (Mező)Gecse

    Mezőgecse magyar falu, de ukrán/ruszin nemzetiségűek is élnek a községben.  Beregszásztól 10 km-re fekszik, községi tanácsa helyben, közeli vasútállomása 5 km-re Borzsován van, Beregszászból induló autóbuszjárattal közelíthető meg. A település az Ungvár–Nagyszőlős–Rahó közúttól 5 km-re beljebb terül el. Itt kanyarog a Borzsából eredő Szipa csatorna, amelynek medre az év nagy részében száraz. A csatorna Tarpánál torkollik a Tiszába.

  • (Nagy)Bakta (Beregszászi járás)

    (Nagy)Bakta

    Nagybakta - magyar, ukrán, ruszin település, amely három kilométerre terül el az Ungvár–Beregszász–Rahó közúttól, 8 km-re a járási központtól. A települést ketté szeli az itt még tiszta és eléggé bővizű Vérke-csatorna. A község közigazgatásilag 1996-ban vált önállóvá, addig Mezőgecséhez tartozott. Jelenleg külön polgármesteri hivatala van. Vasútállomása helyben. 

  • (Tisza)Csoma (Beregszászi járás)

    (Tisza)Csoma

    10 km-re van Beregszásztól. 1996-tól önálló település, községi tanácsa helyben.  Megközelíthető autóbuszjárattal (a Beregszász – Muzsaly – Vári – Badaló – Csoma – Macsola – Beregszász körjáraton). Lakossága: 983 fő, ebből magyar 870. Testvértelepülés: Csaroda

  • Alsókerepec (Munkácsi járás)

    Alsókerepec

    A Kerepec helységnév szláv víznévi eredetű, a falu a Szernye folyóba jobb felől ömlő Kerepec patak mellett települt, és e patakról kapta a nevét (Кóропeць потік). A Kerepec víznévben a ruszin~ukrán кóроп ’ponty’ halnév szerepel. Az Alsó előtag a néhány kilométerrel északabbra fekvő Felsőkerepec nevének előtagjával van korrelációban, a helység déli fekvésére utal. A hivatalos ukrán Нижній Коропець párhuzamos névadással keletkezett.

  • Badaló (Beregszászi járás)

    Badaló

    Badaló önálló önkormányzattal rendelkező, Tisza menti (itt határfolyó) magyarlakta település, 12 km-re fekszik Beregszásztól. A határ túloldalán terül el Tarpa község. Megközelíthető műúton körjáratos autóbusszal (Beregszász – Vári – Badaló – Macsola – Beregszász).

  • Bátyú (Beregszászi járás)

    Bátyú

    Bátyú (ukránul Батьово, Batyоvо, korábban Узловоє, Uzlovoye) városi jellegű település(селище міського типу) Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.

    A település a Munácsi, az Ungvári és Beregszászi járás területének találkozásánál fekszik (Beregszásztól 36 km-re), a Szernye-patak partján. Önálló községi tanáccsal rendelkezik.
    A község határában kanyarog a Bótrágy-patak.
    Árpád-kori falu. A néphagyomány szerint a helység első alapítói pásztorok és fafaragók voltak. Nevének első említése az okiratok szerint a 12. századra tehető.

  • Bene (Beregszászi járás)

    Bene

    Bene (ukránul Бене (Bene), korábban Беня (Benya / Benia), oroszul Добросиля (Dobrosilja): falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
    Lakossága: túlnyomórészt magyar nemzetiségű.
    Összlakossága 1910-ben 689, 2002-ben 1409, 2010-ben 1430 fő.
    Fekvése: a Borzsa-folyó jobb partján fekszik, Beregszásztól 13 km-re délkeletre. Saját állomása van a Bátyú-Nagybocskó vasútvonalon.
    Nevének eredete: neve valószínűleg a Benedek név rövidített változata.

  • Beregdéda (Beregszászi járás)

    Beregdéda

    Beregdéda (ukránul Дийда (Déda / Deyda) korábban Дідове (Gyidove / Didove), oroszul Дедoвo (Gyedovo)): falu Ukrajnában, Kárpátalján a Beregszászi járásban. Mezőhomok tartozik hozzá. Ma 1932 lakosából 1747 a magyar. Beregszásztól 5 km-re nyugatra fekszik. 1353-ban Deda néven említik először, neve személynévi eredetű. Területe ősidők óta lakott. Határában halomsírok találhatók.

  • Beregsom (Beregszászi járás)

    Beregsom

    Beregsom (ukr.: Шом) Beregszásztól 22 km-re, a Csap - Nagydobrony - Beregszász országút mentén fekszik. Vasútállomása a település központjától 2 km-re Zápszonyban található (Som - Kaszony). További szomszédos települések: nyugati irányban 1 km-re Csonkapapi, észak-nyugatra 8 km-re Bótrágy, a határátkelővel bíró Harangláb 7 km-re, s az ugyancsak az ukrán-magyar határ mentén fekvő határátkelővel rendelkező Mezőkaszony 4 km-re.

  • Beregszász (Beregszászi járás)

    Beregszász

    Beregszász (or.: Берегове) megyei jogú város, a beregszászi járás székhelye. Kárpátalja délnyugati részén fekszik, Ungvártól 72, Munkácstól 28, az ukrán-magyar határtól (Asztélynál) 6 kilométernyire. Magyarország felől gépkocsival a Nyíregyházából kivezető 41-es műúton közelíthető meg a Beregsurány - Asztély határátkelő állomáson át.

  • Beregszentmiklós (Munkácsi járás)

    Beregszentmiklós

    Beregszentmiklós község a Latorca völgyében, Munkácstól északkeletre fekszik, amelynek központjában ott található a nevezetes várkastély, amely korábban a Huszt – Szentmiklós – Ungvár védelmi vonal fontos láncszemét képezte. A várkastélyt kelet felől a Latorca medre védte, míg a többi oldalról földtöltésekkel és árkokkal vették körül. Szentmiklós a gyepűrendszer egyik fontos elemét képezte, mint pusztabirtok a XII. században egy bizonyos Beth birtoka, s mint a gyepűkön innen valónak említik.

  • Beregújfalu (Beregszászi járás)

  • Bilke (Ilosvai járás)

    Bilke

    A közel nyolcezer lelkes település, Bilke (or. Белки) a Borzsa-folyóba torkolló Bilke patak mentén terül el. Nyolc kilométerre Ilosvától, a járási székhelytől. Az egyre inkább városiasodó településen halad keresztül az Ungvár-Munkács-Huszt országút. Az 1900-as évek elejétől, a vasút megépülésének kezdetétől egészen a század hetvenes évéig kisvonattal is meg lehetett közelíteni a községet, ugyanis a Beregszász-Kovácsrét (Kusnica) keskeny nyomtávú vasúti pálya itt halad el. 

Hírek

  • Nyomdába került a Kárpátaljai Hírmondó legújabb száma

    Nyomdába került a Kárpátaljai Hírmondó, a Kárpátaljai Szövetség negyedéves folyóiratának 2020. nyári száma. Elektronikus változata elérhető (és pdf-formátumban letölthető) a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet honlapján IDE kattintva.

  • Marcsák Gergely: Pottó-panzió

    Marcsák Gergely fiatal kárpátaljai író, költő, irodalomtörténész. Nem kimondottan gyermekirodalomi alkotásairól ismerjük, de a Pottó-panzió egy igencsak jól sikerült stílusgyakorlat. Kisiskolások, de óvodás korúak is örömmel forgathatják szüleikkel ezt a füzet formában kiadott játékos verset, melybe...

  • A kereszténységet ma is védeni kell

    Államalapító Szent István királyunk mellett Szent Lászlónak, a lovagkirálynak van a legelterjedtebb kultusza a magyarság körében. Mondák, legendák sora őrzi nevét, tetteit. Nagyságát jelzi szentté avatása is. Ő a nagybakosi római katolikus templom védőszentje, s most az 1997-ben közadakozásból felép...

  • Főhajtás és helyzetfelmérés

    Megtartotta soros ülését a Szolyvai Emlékparkot gondozó bizottság. A testület döntött: az elhurcolások ártatlan áldozati emléke előtti hagyományos főhajtásra idén november 21-én kerül sor.

Események

Copyright © 2020 KMMI