-
Kárpátalja, illetve a kárpát-medencei magyar és német lakosság megtizedelése 1944-1953 között
Írta: Dupka György | A kiadás éve: 2009
EMLÉKEZÉS A SZTÁLINIZMUS ÁLDOZATAIRA
(Trianoni Szemle – Harmadik évfolyam, 2011/1 . szám)„A XXI. századba lépve addig nem tekinthetünk optimistán a jövőbe, amíg nem tudunk számot adni a XX. Századi eseményekről. Az én korosztályom talán esti beszélgetésekkor hallott arról, mi történt az első és a második világháborúban, hogyan élték meg hozzátartozóink a hadifogoly lágereket valahol Szibériában. Az eseményeket úgy tudjuk feldolgozni, ha helyükre tesszük a dolgokat. Ez az a munka, amit immár húsz esztendeje próbálunk közösen végezni, és ennek egyik állomása a mai találkozó is.”
-
Belső-Ukrajna a népszámlálás tükrében
Írta: Dupka György, Zubánics László | A kiadás éve: 2011
Ukrajna összlakossága a 2001. december 5-i népszámlálás adatai szerint 48 millió 457 ezer főt tett ki. Az ország egészét tekintve jelentős népsűrűségről beszélhetünk – 80 fő/négyzetkilométer. A népsűrűség a legalacsonyabb északnyugaton és az ország déli részén (60 fő/négyzetkilométer) Különösen alacsony ez a mutató Csernyigov megyében (39 fő/ négyzetkilométer). A legsűrűbben lakottak a keleti iparvidékek, ahol ez a mutató meghaladta a 90 főt, a Donyecki megyében pedig elérte a 183 főt.
-
I. A magyarság számának, összetételének és települési területeinek változás Kárpátalján (1910-től napjainkig)
Írta: Dupka György | A kiadás éve: 1992
A mai Kárpátalja a hajdani Északkeleti-Felvidék – mint a Kárpát-medence legkisebb hegyvidék peremtája – központi részén található, s összesen 19 208 négyzetkilométernyi területéből 12 800-at foglal el. Geográfusaink ugyanis a század közepéig – az egységes Kárpát-medencei szemléletnek megfelelően – az azóta három országhoz (Csehszlovákia (ma Szlovákia), Szovjetunió (ma Ukrajna), Románia) tartozó területet a Bártfától északra fekvő Zborói-hágótól a Radnai havasokban levő Borsai hágóig, Északkeleti-Felvidéknek nevezték.
-
Kárpátalja főbb demográfiai adatai, különös tekintettel az ott élő magyarság lélekszámára
Írta: Dupka György | A kiadás éve: 2010
Az alábbiakban közreadjuk Kárpátalja főbb demográfiai adatai, különös tekintettel az ott élő magyarság lélekszámára című tanulmányt, amely a 316 kárpátaljai településből mindazok adatait tartalmazza, ahol a népszámlálási adatok szerint legalább 1 magyar él.
A tanulmányhoz mellékelt táblázatokban a következő adatok szerepelnek: a település neve magyarul, a közigazgatási egység (járás), a település neve ukránul, ukránul latin betűkkel, továbbá az összlakosság, magyarok száma, a magyar lakosság aránya százalékban. -
Demográfia
Írta: Dupka György | A kiadás éve: 2003
A Kárpátalján élő magyarok kevés jelét mutatják a nyelvi asszimilálódásnak: 1959-ben 98,5, 1970-ben 98,8, 1979-ben 96,6 1989-ben 97,0, 2001-ben 97,1 százalékuk vallotta magát magyar anyanyelvűnek. Több mint százezer magyar él falusi környezetben. Az egyes településeken az életfeltételek nem egyformák. A magyar nemzetiségűek száma jelentősen csak ott gyarapodik, ahol a magyar lakosság gazdasági foglalkoztatottságát helyben oldották meg. Ahol a lakosság gazdasági és szociális fölemelkedése megtorpant, ott elöregszik a falu, illetve stagnál.
