A Kárpátaljai Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) szeretettel meghívja önt
Erfán Ferenc festőművész egyéni tárlatának megnyitójára.
A megnyitó ideje: 2019. szeptember 24., 15.00 óra (k-e. idő)
Helyszín: II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Gross Arnold kiállítóterem (Beregszász, Kossuth tér 6.)
Erfán Ferenc festő- és iparművész 1959. január 28-án született Ungváron. Tanulmányait 1974–1979 között a Kijevi Képzőművészeti Szakközépiskolában, 1979–1984 között a Lembergi Iparművészeti Főiskolán végezte, mesterei Vitold Monasztirszkij és Ivan Frank voltak. 1990 óta a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának a tagja. A '90-es évektől anyaországi (Mezőkövesd, Lakitelek) és kárpátaljai (Tiszapéterfalva, Visk, Ökörmező, Rahó) művésztelepeken vett részt. Eleinte ólomüveg ablakokat és térkonstrukciókat hozott létre, később kezdett tájképeket és portrékat festeni a nagyapja, Boksay József és Erdélyi Béla által megteremtett kárpátaljai festőiskola hagyományainak szellemében. Festői stílusára az impresszionista és a posztimpresszionista alkotásmód továbbgondolása, mai alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata jellemző. Iparművészként főleg az üvegművesség terén dolgozik. 2009-től a nagyapáról elnevezett Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum igazgatója. 2005 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány idén is színvonalas hangversennyel koronázta meg a hatodik alkalommal zajló ZeneVarázslat komolyzenei képzést Beregszászban. Az esemény alkalmával a zongoraoktatásban részt vevő, a kurzust sikeresen teljesítő kárpátaljai diákok és pedagógusok mutatkoztak be.
A beregszászi Na’Conxypan Galériában november 13-án megnyílt a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) jubiláló doyenjeinek csoportos kiállítása. A galéria 2024-es évadzáró tárlatán Erfán Ferenc, id. Hidi Endre, Klisza János, Réti János, Soltész István és Villásek Tibor...
Ezekben a napokban, hetekben a kárpátaljai magyar férfiak 1944 novemberében kezdődő sztálini lágerekbe való elhurcolására emlékezünk. Ekkor kezdődött az egyházüldözés is, ami legkeményebben a görögkatolikus egyházat érintette. Hisz működését betiltották, papjai nagy részét elhurcolták, bebörtönözték...
