A Kárpátaljai Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) szeretettel meghívja önt
Erfán Ferenc festőművész egyéni tárlatának megnyitójára.
A megnyitó ideje: 2019. szeptember 24., 15.00 óra (k-e. idő)
Helyszín: II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Gross Arnold kiállítóterem (Beregszász, Kossuth tér 6.)
Erfán Ferenc festő- és iparművész 1959. január 28-án született Ungváron. Tanulmányait 1974–1979 között a Kijevi Képzőművészeti Szakközépiskolában, 1979–1984 között a Lembergi Iparművészeti Főiskolán végezte, mesterei Vitold Monasztirszkij és Ivan Frank voltak. 1990 óta a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának a tagja. A '90-es évektől anyaországi (Mezőkövesd, Lakitelek) és kárpátaljai (Tiszapéterfalva, Visk, Ökörmező, Rahó) művésztelepeken vett részt. Eleinte ólomüveg ablakokat és térkonstrukciókat hozott létre, később kezdett tájképeket és portrékat festeni a nagyapja, Boksay József és Erdélyi Béla által megteremtett kárpátaljai festőiskola hagyományainak szellemében. Festői stílusára az impresszionista és a posztimpresszionista alkotásmód továbbgondolása, mai alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata jellemző. Iparművészként főleg az üvegművesség terén dolgozik. 2009-től a nagyapáról elnevezett Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum igazgatója. 2005 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Krúdy Gyula 1918-ban kezdett hozzá a Havasi kürt, Ruszin-Krajna kistükre című munkájának megírásához, melyben a ruszin népet akarta megismertetni a magyar olvasókkal. Az írás hátterében az állt, hogy Magyarországon az 1918. évi X. néptörvény autonómiát ígért az északkeleti Felvidéken élő r...
Kárpátalján a húsvét nem csupán vallási ünnep, hanem a hagyományápolás kiemelkedő alkalma is. Térségünk lakosai évről évre megőrzik és újraélik a húsvéthoz kapcsolódó népszokásokat: a locsolkodást, a hímestojás-készítést vagy épp a pászkaszentelést. Ezt az örökséget ápolva rendezte meg április 17-én...
A néprajzkutatók egybehangzó állítása szerint az, hogy vidékünkön mind a mai napig jó néhány népszokás fennmaradt, periférialétünkkel, viszonylagos elzártságunkkal magyarázható. Akárhogy is történt, a húsvéthoz köthető hagyományok közöségeinkben tovább élnek, azok szorosan kapcsolódnak a kereszténys...
