Fontosabb események
2025. augusztus 1. A háborús körülmények és a rendkívül kedvezőtlen időjárás ellenére Kárpátalja a korábbi évekhez hasonlóan idén is csatlakozott a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem kezdeményezéshez. Immár tizenötödik alkalommal rendezték meg megyénkben a program búzaösszeöntő ünnepségét a hagyományokhoz híven a nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon udvarán. A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program lebonyolítását megyénkben a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szervezi a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alapszervezetei, civil szervezetek és a történelmi egyházak közreműködésével. Az alkalmon beszédet mondott mások mellett Őrhidi László, az alapítvány elnöke, Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke, Nagy Ferenc, a Nagydobronyi kistérség polgármestere, Kulin Zoltán a KMKSZ alelnöke, Katkó Andrea, a nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon vezetője. A gazdákra, az összegyűjtött búzára és az egybegyűltekre Molnár János beregszászi római katolikus plébános, bereg–ugocsai esperes, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye püspöki helynöke, Marosi István, a Beregszászi Görögkatolikus Egyházközség lelkésze, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ igazgatója és Kolozsy András nagydobronyi lelkipásztor, az Ungi Református Egyházmegye esperese kérte Isten áldását.
* 80 fiatal részvételével rendezték meg a 31. Megmaradni Görögkatolikus Ifjúsági Találkozót a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceumban. A Görögkatolikus Ifjúsági Szervezet (GISZ) által szervezett háromnapos program a Beregszászi Görögkatolikus Esperesi Kerület 14–16 éves fiataljait szólította meg, akik lelki feltöltődésre, új barátságokra és közös élményekre találtak a rendezvényen. Az előadásokat Ábrány Krisztián görögkatolikus pap és Lődár Jenő görögkatolikus áldozópap, a GISZ elnöke tartotta.
* A Görögkatolikus Ifjúsági Szervezet (GISZ) második alkalommal szervezett nagy sikerű angol napközis tábort a beregszászi Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégiumban.
2026. augusztus 3–8. Lezajlott a IX. Ung-vidéki Népzenei és Néptánctábor, amelyet a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Egán Ede Szakképzési Centrumának Nagydobronyi Képzési Központjában rendezett meg a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány szervezésében. Az idei programon 28-an vettek részt 10 településről, 3 oktatási intézmény képviseletében.
* A fenti eseménnyel párhuzamosan valósult meg a VII. Gitár-, ének- és verstábor a Kisgejőci Egry Ferenc Líceum bázisán a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány szervezésében. A tábor foglalkozásain 32 fiatal vett részt 14 különböző kárpátaljai településről, 12 oktatási intézményt képviselve.
* A beregszászi egyetemen bonyolították le a II. ZeneVarázslat klasszikus zenei tábort a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány szervezésében, amely szakmai fejlődési lehetőséget biztosított a kárpátaljai fiatal zongoristák és pedagógusaik számára. Váradi Natália igazgató közlése szerint a tábor ideje alatt a résztvevőkre intenzív szakmai munka és gazdag kulturális program várt. A nyitónapon – Csernicskó István rektor és Balogh György beregszászi konzul üdvözlő beszéde után – dr. Várnagy Andrea és dr. Eckhardt Gábor Liszt Ferenc arcai címmel tartott közös előadást és koncertet. A klasszikus zenei tábor gálakoncerttel zárult, amelyen 17 fiatal mutatta be tudását a közönségnek.
2025. augusztus 3. Az Ungvári Nemzeti Egyetem a 13. helyen végzett a benyújtott jelentkezések száma alapján Ukrajnában és felkerült a legnépszerűbb hazai egyetemek listájára. A vstup.osvita.ua információs rendszer közzétette Ukrajna 100 legnépszerűbb felsőoktatási intézményének rangsorát a jelentkezők által benyújtott jelentkezések száma alapján.
2025. augusztus 4. Rendhagyó módon ezúttal online tartotta meg találkozóját a Kárpátaljai Magyar Olvasóklub beregszászi könyvklubja. Az alkalmon Karády Anna Talizmán című történelmi romantikus regényét beszélték meg a résztvevők.
2025. augusztus 4. Különleges dallamok csendültek fel Ukrajna legmagasabb pontján: harmincöt cimbalmos egyszerre játszotta el az ukrán himnuszt és a hucul Arkan dallamát a 2061 méter magas Hoverlán (Hóváron). A zenészek országos rekordot állítottak fel, és a háborúban elesett társaik emléke előtt tisztelegtek.
2025. augusztus 8. Egyre nagyobb lendülettel folyik a Szolyvai Emlékparkban az állagmegőrzésre irányuló munka. Az augusztusi szemlét tartó bizottsági tagok: Tóth Mihály (elnök), Dupka György (felelős titkár), Fuchs Andrea (irodavezető), Ladányi Antal (Szolyva, bizottsági tag), Moritz Tibor (Szolyva, kertész), Argyelán György (Szolyva, főgondnok) – ezúttal kijelölték a feliratos emléktáblák helyeit is. Dupka György számvetése szerint eddig a Kárpát-medence legnagyobb kegyeleti parkjában 114 emléktábla van elhelyezve, amelyeken mintegy 11 500 második világháborús katona és civiláldozat nevét örökítették meg. A 2022-2026 között elvégzet levéltári feltárások eredményeként a projektben részt vevő kutatók (Bimba Brigitta, Dupka György, Fuchs Andrea, Molnár D. Erzsébet) újabb 1500 áldozat nevére bukkantak, így előkészületben van újabb közel 30 feliratos tábla felszerelése a Nemzeti Emlékezet Bizottsága támogatásával. Dupka György elmondta, a Szolyvai Emlékpark kőtábláira felvésendő áldozatok kibővített névlistáit a Facebook-oldalain közzétette települési/egykori járási bontásban, amelyekhez a hozzátartozók közül többen már elküldték megjegyzéseiket.
A korábbi adatokat kibővítve, több mint 13 ezer honfitársunk nevét mintegy 140 bazalttáblára vésték fel. Megjegyzendő, 1944-1960 között a kommunista diktatúra erőszakszervei több mint 30 ezer embert hurcoltak el a szovjet GULAG–GUPVI munkatáborokba. Az eddig ismertté vált veszteséglista szerint minden második, illetve harmadik honfitársunk a különböző lágerekben hunyt el vagy végezték ki, akiknek egyetlen bűnük a saját nemzetiségük volt.
Ennek az etnikai népirtásnak az utóhatása a magyarlakta településeken máig tapasztalható. A több mint 8 évtized során egyre több település vesztette el magyar többségét. Mindezt most megtetézi a kárpátaljai magyarságot ért újabb tragédia, hiszen az orosz–ukrán háború évei alatt – a felgyorsuló kivándorlás miatt újra vészhelyzetbe került a magyarság – a falvaink fokozatosan kiürülnek, elöregednek, a maradék magyarság erőteljes fogyásnak indult. A 70–80 ezer főre becsült, szülőföldjén maradt magyarság önfelszámolását csakis a béke állíthatja meg.
2024. augusztus 4–9. Ungvár immár ötödik alkalommal adott otthont a Szomszédok mozija nemzetközi filmfesztiválnak, amely Szlovákia, Magyarország, Csehország, Ausztria, Lengyelország és Románia kortárs filmművészetét mutatta be. Az idei program 11 nagyjátékfilmet, 4 rövidfilmes vetítést, valamint a csehszlovák animáció aranykorát idéző retrospektív válogatást kínált. Helyszínül az ungvári vár belső udvara és a Multiplex mozi (Pannonia bevásárlóközpont, Ungvár) szolgált.
2026. augusztus 6. A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének (KMNE) közreműködésével a Rákóczi Szövetség közösségének segítségét – 1 millió forintot – Karácsfalván adta Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke, és Tarpai József, a KMNE elnöke egy olyan nagycsaládnak, akiknek a háza tetejét teljesen lebontotta a szél, és a megélhetésüket jelentő termést is elpusztította a vihar.
* A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete idén is fürdőzési lehetőséget adott tagcsaládjainak Beregdédán a HORUS Mini Aquaparkban. A két napra 400 fő jelentkezett, amely 93 családot jelent 40 településről.
2026. augusztus 8. Elhunyt Lizanec Péter (1930–2026) professzor, a kárpátaljai magyar filológiai oktatás és nyelvjáráskutatás meghatározó személyisége. Haláláról a Magyar Filológiai Tanszék és az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézete emlékezett meg.
A közlemény szerint Lizanec Péter munkássága szorosan összefonódott a kárpátaljai magyar nyelv és kultúra ügyével. A hatvanas évek közepén néhány hallgatóval kezdte meg a magyar tanszék kiépítését, amelynek fejlesztésén és megerősítésén csaknem fél évszázadon keresztül dolgozott.
Nevéhez fűződik a kárpátaljai magyar filológiai felsőoktatás megalapozása, valamint az Ungvári Hungarológiai Központ létrehozása is. Oktatói és vezetői munkája során több generáció számára biztosított lehetőséget a magyar nyelv és irodalom felsőfokú tanulmányozására.
Tudományos életművének egyik jelentős eredménye a háromkötetes Kárpátaljai magyar nyelvjárások atlasza. Emellett számos kétnyelvű szótár elkészítésében vett részt, valamint közreműködött a nemzetközi és a Kárpát-medencei nyelvjárási atlaszok munkálataiban is. Munkássága jelentősen hozzájárult a kárpátaljai magyar nyelvjárások kutatásához és dokumentálásához.
A megemlékezésben kiemelték, hogy Lizanec Péter nemcsak tudósként és egyetemi oktatóként, hanem dékánként és intézményvezetőként is meghatározó szerepet töltött be. Tanítványai közül számos pedagógus, kutató, újságíró és a kárpátaljai magyar értelmiségi közösség más területein dolgozó szakember került ki. Lizanec Péter 96 éves volt.
2026. augusztus 9. Ezen a napon helyezték örök nyugalomra Fekete Istvánt – közölte a Csapi Városi Tanács. Fekete István a Csapi kistérséghez tartozó Csarondahát (Cservone) településről származott. A katona 2026. július 26-án vesztette életét harci feladat teljesítése közben a Zaporizzsja megyei Sztepnohirszk közelében. Mint ismert, már több száz kárpátaljai, köztük mintegy 120 magyar származású katona vesztette életét az orosz–ukrán háborúban.
2026. augusztus 11. A kárpátaljai magyar könyvtárosok mindennapjait, elhivatottságát és közösségépítő munkáját mutatja be az Országos Széchényi Könyvtár legújabb kisfilmje, amelynek elkészítésében, az interjúalanyok biztosításában mások mellett aktívan közreműködött Varga Éva igazgató, a Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke és Szlucky Éva, a Kárpátaljai Megyei Könyvtár magyar és idegen nyelvű gyűjteményének osztályvezetője. A beszélgetéseket Tóth Péter, az OSZK csaknem tizenhét éve elkötelezetten dolgozó munkatársa rögzítette és készítette el. Az alkotás a Széchényi Ferenc Könyvprogram keretében tett kárpátaljai látogatások tapasztalataiból született, és bepillantást enged abba, miként őrzik és közvetítik a magyar nyelvű kultúrát a könyvtárak a háború árnyékában. A filmben megszólalnak az ungvári, téglási, sárosoroszi, benei és beregszászi könyvtárak munkatársai, valamint Bacskai József ungvári magyar főkonzul is. A nézők emellett betekintést nyerhetnek a beregszászi görögkatolikus egyház közösségépítő tevékenységébe. A nemzeti könyvtár munkatársai a Széchényi Ferenc Könyvprogram keretében könyveket juttattak el a térség magyar könyvtáraiba, miközben lehetőségük nyílt közelebbről megismerni azokat a könyvtárosokat, akik a nehéz körülmények ellenére is kitartóan végzik munkájukat.
2026. augusztus 11. Megújult a Kárpátaljai Megyei Ukrán Zenei-Drámai Akadémiai Színház nézőtere, amely magyar vonatkozású rendezvényeknek is otthont ad. A beruházásról Miroszlav Bileckij, Kárpátalja kormányzója számolt be. A nézőtéren teljesen kicserélték a székeket: összesen 789 ülőhelyet alakítottak ki, amelyek közül 10-et a fogyatékkal élők számára tettek hozzáférhetővé. A munkálatokra a megyei költségvetésből több mint 3,2 millió hrivnyát fordítottak. A színház épületét még 1986-ban helyezték üzembe, ezért az elmúlt négy évtizedben számos probléma halmozódott fel. Rudolf Dzurinec, a színház igazgatója beszámolt az eddig megvalósult fejlesztésekről és a jövőbeli tervekről is. A kormányzó hangsúlyozta: a háború ellenére a kultúrát nem lehet háttérbe szorítani, mivel az hozzájárul a nyelv, a történelem és a nemzeti identitás megőrzéséhez
2026. augusztus 12. A 24 éves, lapszámok kihagyása nélkül Ungváron megjelenő Együtt c. folyóirat 2026/1., 2. és 3. számát nyomdába adtuk és a KMMI honlapjára is feltöltöttük. https://kmmi.org.ua/.../2026/egyutt_2026_3_compressed.pdf
Az Együtt folyóirat 2026/3 számának szerzői:
MARCSÁK GERGELY – 1990 (Beregszász): Nincs nyugalma; Ivanov; Amit megtalálok (versek);
NÉMETH PÉTER – 1966 (Gyula): Kárpátaljai Golgota; Szentoltár a Vereckén; a fájdalom arcai (versek);
SZ. KÁRPÁTHY KATA – 1999 (Beregújfalu–Budapest): Apám anyja (novella);
KÖLES JUDIT – 1974 (Budapest): Thezeusz hajóján (vers);
BÍRÓ JÓZSEF – 1951 (Budapest): SZÓVAL; Töretlen naivitásom, Verítékes időket él (versek);
MEGYERI EDIT TÜNDE – 1972 (Nagyszőlős–Rábaszentandrás): Dűnék (részlet A tenger című regényből);
TÖRŐ ISTVÁN – 1949 (Diósd): A béke vágya 2024.; Megbomlanak 2024.; (versek);
ZÁN FÁBIÁN BALÁZS – 2005 (Mezővári–Budapest): Kései leltár (vers);
VÁRI FÁBIÁN LÁSZLÓ – 1951 (Mezővári–Nyíregyháza): Identitás és irodalom. A győri konferencia margójára (esszé);
KOVÁCS SÁNDOR – 1954 (Eszeny–Budapest): Hányatott sorsú magyar emlékek az Ung völgyében (honismereti tanulmány);
SERES ATTILA – 1975 (Budapest): Az Állami Egyházügyi Hivatal jelentése Forgon Pál református püspök 1978. május 21-i beregszászi beiktatásáról
(levéltári források közreadása);
DUPKA GYÖRGY – 1952 (Tiszabökény–Budapest): Szambor. A kárpátaljai magyarság második Golgotája (történelmi szociográfia);
DUPKA GYÖRGY: Kárpátaljai kultúrkrónika, új könyvek.
Kiss Anna – 1939 (Budapest) Holt sólyomkirály c. versét a magyar költészet gyöngyszemeiből rovatunkban közöljük a borító hátsó oldalán.
Lapszámunkat Soltész Péter (1949–2025) ungvári festőművész munkáival illusztráltuk.
Az Együtt című irodalmi-művészeti-kulturális-humán tudományi folyóirat 2002–2026 között megjelent számai itt tekinthetők meg:
http://kmmi.org.ua/konyvtar/folyoiratok/egyutt
https://epa.oszk.hu/html/vgi/boritolapuj.phtml?id=595
Megjegyzendő, az epa.oszk.hu portálra is feltöltött Együtt folyóirat számait eddig 43 072 fő kereste fel és böngészte.
2026. augusztus 13. Eredményesen zárult a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) által szervezett Kárpátaljai Nyári Kölcsey Pedagógusakadémia. A többnapos rendezvénynek a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem adott otthont. A zárónap első felében előadásokra került sor. Elsőként Orosz Ildikó, a KMPSZ és a Rákóczi Egyetem elnöke adott elő A kárpátaljai magyar oktatás helyzete az elmúlt évtizedben az ukrán magyar kisebbségi megállapodás tükrében címmel. Őt követte Beregszászi Anikó, a RE Filológia Tanszékének tanszékvezetője, aki A magyar, mint anyanyelv oktatásának céljairól, módszereiről és kihívásairól szólt. Az esemény zárásaként a jelenlévők okleveleket vehettek át, melyen a résztvevőket Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke köszöntötte.
2026. augusztus 14. Bizonytalanná vált a magyar nyelvű oktatás jövője Csapon és Rahón. Közfelháborodást váltott ki a csapi Széchenyi István Líceum tervezett visszaminősítése, valamint a rahói magyar nyelvű oktatás jövője körül kialakult bizonytalanság – tudósít a Tv21 Ungvár. A csapi önkormányzat a kis létszámú osztályokra és a finanszírozási nehézségekre hivatkozva tervezte az intézmény visszaminősítését. A szülők tiltakozása, valamint a nemzetközi egyezményekben biztosított kisebbségi jogokra való hivatkozás azonban végül megakadályozta a döntést.
Hasonló problémával szembesülnek Rahón is. A helyi ukrán iskola magyar tagozatán a szülők tiltakozása ellenére az intézmény vezetése nem kívánja elindítani a magyar nyelvű első osztályt. Indoklásuk szerint ugyanis döntés született az iskola líceummá történő átszervezéséről.
A szülők a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetségtől kértek segítséget. Orosz Ildikó elnök ezt követően a megyei oktatási főosztályhoz fordult az ügyben.
2026. augusztus 17. Tízéves a Kárpátaljai Református Egyház Otthoni Beteggondozói Szolgálata. A Kárpátaljai Református Egyház több mint tíz évvel ezelőtt ismerte fel a kárpátaljai idősek és betegek szükségleteit, és kezdeményezte a hiánypótló szervezet elindítását. Az első évben még 35 gondozottat ellátó szolgálat az évek során óriási fejlődésen ment keresztül, és mára több mint 350 kedvezményezettnek nyújt szakszerű, holisztikus otthoni ápolást. A tízéves jubileum alkalmából készült A szolgálat ajándéka című, háromnyelvű – magyar, ukrán és angol – kiadvány a megtett utat és a mindennapi munkát foglalja össze.
Huszár Andrea szerkesztő közlése szerint a most elkészült kiadvány átfogó évkönyvként mutatja be az alapítvány elmúlt tíz évét, fejlődését, valamint az idősek és betegek irányába végzett szakmai tevékenységét. A szerkesztés során összegyűjtötték az elmúlt évtizedben megjelent interjúkat és riportokat, bemutatva a munkapontokat a megalakulásuk sorrendjében. Külön fejezet foglalkozik a szolgáltatásokkal, a támogatókkal, a programokkal és a szakmai munkával.
* A Kárpátok szerelmese címmel nyílt kiállítás Sepa Anton, Ukrajna érdemes művésze alkotásaiból a Munkácsy Mihály Magyar Házban. Az eseményt Petrusevics Nikolett, a Munkácsy Mihály Magyar Ház kulturális menedzsere nyitotta meg. Beszédet mondott Tarpai József igazgató, Gombor Bence ungvári konzul, Kalitics Erika munkácsi képzőművész, Földessy Péter festőművész. Kopriva Attila, a kiállítás kurátora, a Kárpátok Művészetéért és Kultúrájáért Egyesület elnöke európai szemléletű alkotóként méltatta Sepa Antont. A megnyitó hangulatát a Csipkés Zenekar muzsikája tette teljessé.
2026. augusztus 17. Mihajlo Drapatij, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka felfüggesztette tisztségéből a Kárpátaljai Területi Toborzási és Szociális Támogatási Központ (TCK) vezetőjét, Andrij Szavcsukot. A döntést Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa jelentette be egy sajtótájékoztatón. Lubinec közlése szerint a kárpátaljai TCK működését monitoringcsoport vizsgálja majd. Az ombudsman úgy fogalmazott, hogy várakozásai szerint az ellenőrzés során számos szabálysértést, illetve feltételezett bűncselekményt is feltárhatnak.
* Súlyos jogsértéseket tártak fel a beregszászi toborzóközpontban az ukrán parlament emberi jogi biztosának kárpátaljai képviselői – számolt be róla Dmitro Lubinec, Ukrajna emberi jogi biztosa a Telegram-csatornáján. A vizsgálat során a toborzóközponton uralkodó körülményeket is kifogásolták. A jelentés szerint nem volt megfelelő a mellékhelyiségek higiéniai állapota, hiányzott a megfelelő mennyiségű ivóvíz, ágynemű, takaró és higiéniai eszköz, a zuhanyozási lehetőséget pedig mindössze egy nyári zuhany biztosította. A feltárt körülmények alapján felmerülhet a jogellenes fogva tartás, az információval kapcsolatos jogosulatlan cselekmények, visszaélés, a hivatali hamisítás bűncselekmények gyanúja.
2026. augusztus 18. Kárpátalja és a romániai Szatmár megye a határon átnyúló együttműködés bővítésére törekszik. A partnerség keretében elsősorban gazdasági, közlekedési, mezőgazdasági és infrastrukturális projektek megvalósítását tervezik. Miroszlav Bileckij, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció vezetője romániai látogatása során találkozott Pataki Csabával, a Szatmár Megyei Tanács elnökével. A felek kétoldalú nyilatkozatot írtak alá, amelyben rögzítették együttműködési szándékukat a Kárpáti Integrációs Kezdeményezés keretében. Külön figyelmet fordítottak az ukrán–román határon új határátkelőhelyek megnyitásának lehetőségére is. A több határátkelő és a jobb közlekedési kapcsolatok nemcsak az emberek közlekedését könnyíthetik meg, hanem a kereskedelem, a logisztika, a turizmus és a határ menti települések fejlődését is elősegíthetik.
2026. augusztus 18. Szöllősi Mátyás kárpátaljai hétköznapokat bemutató fotóiból nyílt kiállítás Kolozsváron, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának rendezvénytermében. A fotóművész elmondta, a Kolozsváron látható húsz portré csupán kis szelete a 2016–2022-ben készült sorozatnak. A képek zöme a háború kitörése utáni hónapokban készült Beregszász régióban, Munkács és Ungvár környékén, és véleménye szerint a művészi és a dokumentarista fotózás között helyezkednek el. Az volt az elsődleges szándéka, hogy közel kerüljön a kárpátaljai emberekhez, és a történeteiket is megírja, melyek hozzátartoznak a képekhez. Ezek közül egy tárcanovella formájában a Helikon honlapján is olvasható. Kifejtette: a tárlat címe – Árnyékban – a háborús fenyegetettségre utal.
2026. augusztus 19. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem megalapította új, lektorált időszaki tudományos kiadványát, az Acta Historica Universitatis Rákóczianae című folyóiratot. Az évente két lapszámmal megjelenő folyóirat elsődleges célja, hogy magas színvonalú platformot biztosítson a történettudomány és a régészet területén végzett kutatások eredményeinek közzétételére. Kiemelt küldetésünk, hogy elősegítsük a hazai és nemzetközi tudományos diskurzust, valamint növeljük a régióban folyó kutatások nemzetközi láthatóságát. A nemzetközi szerkesztőbizottság megkezdte a kéziratok fogadását. A közlemények nyelve ukrán, angol és magyar lehet. A kéziratok benyújtására a folyóirat weboldalán (https://ahur.kme.org.ua/) történő regisztrációt követően a belső rendszeren keresztül vagy az anyagokat Microsoft Word (.doc vagy .docx) formátumban közvetlenül az acta.historica@kme.org.ua e-mail-címre elküldve van lehetőség. Kérik a szerzőket, hogy a benyújtás előtt alaposan tanulmányozzák át a weboldalon található részletes Szerzői útmutatót.
2026. augusztus 19. A Lehoczky Tivadar Kárpátaljai Megyei Honismereti Múzeum száz évvel ezelőtti felvételekből rendezett kiállítást a fényképezés világnapja alkalmából. A Kárpátalja népi öröksége száz évvel ezelőtti fényképeken című tárlat régi fotókon keresztül mutatja be a vidék egykori lakóinak életét, hagyományos viseletét, mindennapjait, szokásait és ünnepeit. A helyi és az ide érkező fényképészek által készített felvételek ma már fontos történelmi és kulturális forrásnak számítanak. Mint írják, a kiállításra látogatók egyfajta időutazáson vehetnek részt, és saját szemükkel láthatják, milyen volt Kárpátalja élete egy évszázaddal ezelőtt.
2026. augusztus 19. Hét év után befejezi kárpátaljai diplomáciai misszióját Gratian-Florin Pirvu, Románia aknaszlatinai főkonzulja. A diplomata búcsúlátogatása alkalmából Miroszlav Bileckij, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció vezetője és Roman Szaraj, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke találkozott vele. A főkonzul elmondása szerint hét év kárpátaljai szolgálat után Bukarestbe távozik, azonban Kárpátalja mindig a szívében marad. Mint fogalmazott, ez volt a negyedik diplomáciai megbízatása, és 23 éves diplomáciai pályafutása során itt érezte magát a legjobban. A találkozó végén Miroszlav Bileckij és Roman Szaraj a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció és a megyei tanács közös kitüntetését adta át Gratian-Florin Pirvunak a régió nemzetközi kapcsolatainak fejlesztésében végzett munkájáért. A találkozón nemcsak az elmúlt évek eredményeit tekintették át, hanem a jövőbeli együttműködés fontosabb irányairól is egyeztettek, amelyeket a következő román főkonzullal szeretnének továbbvinni.
2026. augusztus 20. Tiszabökény-Tiszafarkasfalván, a Tiszaháti Tájmúzeumnak otthont adó és a Fogarassy-kúria területén lévő görögkatolikus kápolnában hatodik alkalommal rendezték meg a hagyományos Tiszaháti Szent István-napi ünnepséget és az új kenyér napját, továbbá a békéért, a háború megszüntetéséért fohászkodó ökumenikus imaalkalmat a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, a Tiszaháti Tájmúzeum és a Péterfalvai Képtár, a Tiszabökényi Római Katolikus Egyházközség szervezésében.
A Himnusz elhangzása után az ünnepséget Nagyné Szakadáti Rita, a Tiszaháti Tájmúzeum és a Péterfalvai Képtár igazgatója nyitotta mega meg és a szervezők nevében üdvözölte az ünnepségen megjelent tiszaháti és anyaországi résztvevőket, mások mellett dr. Gyebnár Istvánt, Magyarország Beregszászi Konzulátusának első beosztott konzulját, Oroszi Józsefet, a Péterfalvi kistérség polgármesterét, Hevesi Miklóst, a Péterfalvi kistérség oktatási osztálya és a KMKSZ-frakció vezetőjét, Bodrog Lászlót, a kisvárdai Kárpátalja Ház igazgatóját, önkormányzati képviselőt, dr. Zubánics László történészt, az UMDSZ és a KMMI elnökét, Vári Fábián László Kossuth-díjas költőt, MMA-tagot, az Együtt irodalmi folyóirat szerkesztőbizottságának elnökét, Hunyadi Attila református lelkészt, Máramaros-Ugocsa Egyházmegye esperesét, Hernádi Balázs Lehel OFM atyát, a tiszabökényi Árpád-házi Szt. Erzsébet római katolikus templom plébániai kormányzóját, Kótonovics István tiszabökényi görögkatolikus áldozópapot, Seres János tivadarfalvai református lelkészt, Marcsák Gergely költőt, írót, dalénekest, a KVIT elnökét, Shrek Tímea írót, pedagógust, dr. Dupka György történészt, Tiszabökény díszpolgárát, Fuchs Andreát, a MÉKK alelnökét, Kovály Csillát, a tiszabökényi kultúrház igazgatóját, Barta Elemért, a Tiszabökényi Glória Ifjúsági Központ vezetőjét, a tiszafarkasfalvi születésű Lázár József nyugalmazott rendőrezredest.
Ezt követően Marcsák Gergely és Shrek Tímea alkalomhoz illő rövid zenés-irodalmi műsorát halhatták az egybegyűltek.
Az üdvözlő beszédek sorát Oroszi József polgármester nyitotta meg. Ünnepi beszédet mondott dr. Gyebnár Istvánt első beosztott konzul, Bodrog László igazgató, dr. Zubánics László történész, Vári Fábián László irodalmár.
Zárszót mondott a szervezők nevében dr. Dupka György, aki többek között összefoglalta az elhangzott szónoklatok lényegét. Mindannyian örökké valónak tartják István királyunk örökségét, a keresztény kultúrába ágyazott, máig ható, a mindenkori magyarsághoz intézett üzeneteit, amelyből ma is erőt nyerhetünk további küzdelmeinkhez, a mindennapi nehézségek túléléséhez.
Ezután Gáti Gyöngyi verséneklő, a sárosoroszi református gyülekezet kántora egyházi énekekkel folytatta a rendezvényt.
Végezetül a történelmi egyházak lelkipásztorai ökumenikus liturgia keretében méltatták István királyt, az államalapítót, aki Szűz Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Ezzel kapcsolatosan fejtette ki gondolatait az ide vonatkozó szent igék alapján Hernádi Balázs Lehel ferences atya, Hunyadi Attila református esperes-lelkész. Majd Kótonovics István görögkatolikus áldozópap és a ferences Lehel atya az új kenyérre Isten áldását kérték és szentelt vízzel meghintették. Imájukban a felekezetek képviselőit ebben az embert próbáló időben is összetartásra, egymást megsegítésére buzdították.
A Szózat eléneklése után az egybegyűltek elfogyasztották a megszentelt kenyérkockákat. A díszvendégek a Fogarassy-park területén lévő hármashalom apostoli kettős keresztnél koszorúkat helyeztek el.
A tiszaháti magyarság ünnepsége a skanzen területén felújított parasztház átadásával, megtekintésével zárult. Fuchs Andrea, a MÉKK projektvezetője elmondta, a parasztházon elhelyezett emléktábla hirdeti, hogy az építmény felújításának támogatói: a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége; Moritz László újságíró, a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének vezetőségi tagja, Szujó László Győrzsámolyon élő vállalkozó.
A VI. Tiszaháti Szent István-napi ünnepség a skanzenben, a huszadik század elején épült iskola termében megrendezett szeretetvendégséggel fejeződött be.
* Beregszászon, a Szent Kereszt Felmagasztalása plébániatemplomban meghitt Szent István-napi megemlékezést tartottak. Az ünnep szentmisével kezdődött, amelyet Molnár János beregszászi esperes-plébános, püspöki helynök mutatott be. A szentmisén Buczkó István konzul képviselte Magyarország Beregszászi Konzulátusát, a szertartás végén ő is köszöntötte az egybegyűlteket. Majd a hagyományos kenyéráldás következett. A beregszászi Szerb Pékség által felajánlott megszentelt friss kenyérből mindenki vihetett haza egy szeletet. A megemlékezés Szent István királyunk mellszobrának megkoszorúzásával, valamint egy különleges eseménnyel folytatódott: a Pásztor Ferenc Közösségi Ház falán felavatták Szent István király emléktábláját, a Beregszászért Alapítvány ajándékát. Dalmay Árpád, az alapítvány kuratóriuma elnökének az ünnepre írt levelét Tarpai Zsófia olvasta fel. A megemlékezést a Szent Kereszt Kórusának éneke tette még meghittebbé.
2026. augusztus 20. Szent István-napi megemlékezések zajlottak le Kárpátalja fontosabb magyarlakta településein.
* A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet immár hagyományosan koszorúzással méltatta államalapító Szent István királyunk emlékét Mezőkaszonyban, Szent István mellszobránál. A rendezvényen Baracsi Zsuzsanna, a beregszászi konzulátus konzulja és Pataki Gábor, a Gravis – Mezőkaszony és Térsége Fejlesztéséért civil szervezet vezetője osztotta meg gondolatait a résztvevőkkel, majd Radvánszky Ferenc református lelkész kérte Isten áldását a résztvevőkre, az ünnepségre. A kulturális műsor keretében Szülek Dániel-Miklós, a Virtuózok középdöntőse és különdíjasa trombitán adott elő az alkalomhoz illő dallamokat. Szent István mellszobrának koszorúzását a Mezőkaszonyi Református Egyházközség énekkarának tagjai énekszóval kísérték.
* A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete (KMNE) által hirdetett alkotói pályázat ünnepélyes díjátadóját a Beregszászi Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokház udvarán tartották. Az alkotói pályázaton összesen 119 család vett részt. A díjátadó rendezvényre sokan elhozták a pályamunkájukat, amelyeket a helyszínen kiállítottak. Az ünnepélyes megnyitó és köszöntők után a gyermekek előadására és a díjak átadására került sor. A program a Mert a haza nem eladó című vers megzenésített változatának közös eléneklésével zárult.
* Aknaszlatinán a helyi római katolikus templom búcsúünnepségével egybekötve tartotta központi ünnepi rendezvényét a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ). Az ünnepi szentmisét követően a Szent István-templom lépcsőzetén magyarságunkat, önazonosságunkat erősítő, lélekemelő műsort adtak elő az Aknaszlatinai Bolyai János Líceum Kopilyák Éva magyartanár által felkészített tanulói. Ünnepi beszédet mondott Dobsa István, a KMKSZ elnökségének tagja, a Nagyszőlősi Középszintű Szervezet és a KMKSZ ISZ elnöke. Az ünnepség végén a résztvevők a templom kertjében álló Szent István-szobornál helyezték el koszorúikat és virágaikat.
* Tiszacsomán a Honfoglalási Emlékparkban szervezett csendes koszorúzást a KMKSZ, amely különleges helyszíne az emlékezésnek. Ünnepi beszédet mondott Vida László beregszászi magyar főkonzul, Sin József, a KMKSZ alelnöke, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke. Az ünnepi beszédeket követően Petrás László görögkatolikus parókus Isten áldását kérte a jelenlévőkre és az itt élő magyarokra. A megemlékezés végén az egybegyűltek elhelyezték az emlékezés koszorúit a Szent István-szobor talapzatánál.
* Ungváron a magyar közösség összefogásának jeleként a református templomban ünnepi istentiszteletre és az új kenyér megáldására került sor. Igét hirdetett Héder János, az ungvári és az ungtarnóci református gyülekezet lelkipásztora, püspökhelyettes, a Kárpátaljai Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője. Az összejövetel második részében Ezer évet kőbe vésnek… címmel zenés műsort hallhattak Györkené Csákány Marianna és Ivaskovics József előadásában. A KMKSZ képviseletében Rezes József, az Ungvári Városi Alapszervezet elnöke, valamint Héder János tiszteletes és Ivaskovics József presbiter koszorút helyeztek el a templom előtti millenniumi emlékműnél.
* Szent István-napi megemlékezés szerveztek Szürtében, Guton, Técsőn és más magyar lakta településeken.
2026. augusztus 20. A „Bibliát Kárpátaljának” elnevezésű kezdeményezés keretében eddig 1353 Szentírást juttattak el a kárpátaljai római és görögkatolikus közösségekhez. Az akció szervezői továbbra is várják az adományokat, hogy elérhessék a kitűzött 8500-as célt. A Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat beszámolója szerint az elmúlt hónapokban öt alkalommal szállítottak Bibliákat Kárpátaljára.
2026. augusztus 20. Szeptember 1-jétől az 5–6 éves gyermekek számára az angol nyelv is az óvodai nevelés kötelező részévé válik Ukrajnában. A cél nem az, hogy a nagycsoportosok folyékonyan beszéljenek angolul, hanem hogy játékos formában megismerkedjenek a nyelvvel, és megalapozzák későbbi tanulmányaikat. A változásról a „Szerpneva–2026” konferencia keretében tartott tájékoztatón beszélt Anasztaszija Konovalova, az oktatási és tudományos miniszterhelyettes óvodai oktatásért felelős helyettese.
2026. augusztus 20. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szankciókat vezetett be azokkal az orosz állampolgárokkal és szervezetekkel szemben, akik a Mása és a medve című rajzfilmsorozat létrehozásában és terjesztésében érintettek. Az elnöki rendelet értelmében öt orosz állampolgárra és négy szervezetre vonatkoznak a korlátozó intézkedések. Az érintettek között szerepel az Animaccord stúdió, amely a sorozat készítője, valamint annak alapítója és vezérigazgatója, továbbá a forgatókönyvíró, a rendező, a producer, a társszerző és a rajzfilm jogtulajdonosa is. Az ukrán fél szerint a gyermekeknek szóló tartalomként bemutatott sorozat oroszbarát narratívákat közvetít, ezért nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet.
A Mása és a medve az elmúlt években Ukrajnában, köztük Kárpátalján is jelentős népszerűségnek örvendett. 2025 augusztusában a sorozat YouTube-csatornája az ukrán felhasználók körében a legnépszerűbb gyermekcsatornák élére került.
2026. augusztus 20. Testvérvárosi megállapodást írt alá Beregszász és Budapest XXI. kerülete, Csepel. Az együttműködés keretében elsősorban az oktatás és a szociális védelem területén keresnek további közös lehetőségeket. A megállapodást Babják Zoltán, Beregszász polgármestere és Borbély Lénárd, Csepel polgármestere, valamint a XXI. kerületi képviselő-testület tagjai jelenlétében írták alá.
2026. augusztus 23. A totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmából Budapesten, a Honvéd téren lévő Emberkereszt emlékműnél Nagyné Pintér Jolán, a Gulag Alapítvány elnökének hívó szavára mások mellett Dupka György lágerkutató, a Szolyvai Emlékparkbizottség felelős titkára, a Gulág és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága ügyvezető elnöke az általa képviselt szervezetek nevében részt vett a megemlékezéssel egybekötött koszorzáson.
Mint ismeretes, a balti államok, továbbá a magyar kormány kezdeményezésre Európa-szerte 2011 óta emlékeznek meg augusztus 23-án, az 1939-es Molotov-Ribbentrop-paktum aláírásának évfordulóján a náci, fasiszta, sztálinista és kommunista diktatúrák áldozatairól.
Az eseményt Nagyné Pintér Jolán elnök nyitotta meg. Ezt követően a nagykanizsai Rajnai Miklós Bánffy Miklós-díjas bölcsész mondott emlékező beszédet, többek között szólt a Gulag Alapítvány egyik 100 esztendeje született alapító tagjáról, a magyar Szolzsenyicinként ismert Rózsás Jánosról, az egykori politikai elítélt példás életútjáról, aki kilenc éves szovjet rabsága idején több táborban is megfordult: Ukrajnában, az Észak-Urálban majd Kazahsztánban is.
Az utóbbi táborban a később Nobel-díjjal kitüntetett Szolzsenyicin íróval együtt raboskodott. Csak Sztálin halála után, 1953 júniusában engedték haza. Írásaiban, naplóbejegyzéseiben hiteles hírt adott a szovjet lágerekben elviselt megpróbáltatásairól. A diktatúra idején kéziratait elkobozták, műveit nem adták ki. Erre csak 1986-ban, Münchenben került sor, ekkor ismerhette meg nevét a széles publikum. Legnagyobb munkája, amelyhez évtizedeken keresztül gyűjtötte az adatokat a rabtársairól, a Gulag lexikon. A kötetből 3850 egykori Gulag-fogoly sorsát ismerhetjük meg.
A beszédét azzal fejezte be, soha többé ilyen diktatúrákat. A Rózsa-életmű mindenkit arra tanít: embernek kell maradni az embertelenségben.
2026. augusztus 24. Budapesten is megemlékezést tartottak Ukrajna függetlenségének 35. évfordulóján. Ebből az alkalomból Ukrajna Magyarországi Nagykövetsége szervezésében "az ukrán Petőfiként" tisztelt Tarasz Sevcsenko második szobrának avatására került sor a székesfőváros VII. kerületi Százház utcai szabadidőparkjában. Most már a budain kívül a pesti oldalon is van Sevcsenko-szobor. A nagykövetség meghívására Dupka György irodalmár, a MÉKK elnöke és Zubánics László, az UMDSZ és a KMMI elnöke is részt vett az ünnepélyen. A megemlékezés kezdetén Sándor Fegyir professzor, Ukrajna magyarországi nagykövete elismerő oklevelet nyújtott át Both Miklós zeneszerzőnek, néprajzkutatónak, a Hagyományok Háza új főigazgatójának, aki 2013-tól az ukrajnai településeken sok száz ukrán népdalt gyűjtött és közkincsé tett a YouTube-csatornán. Köszöntő beszédet mondtak Karácsony Gergely főpolgármester, Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere, Grexa Liliána, az Országgyűlés ukrán nemzetiség szószólója, akik ünnepélyesen megemlékeztek a nagy ukrán költőről, művészről és gondolkodóról, továbbá a szabadságszerető költő verseit idézve megemlékeztek Ukrajna védőiről, akik az ország szabadságáért és függetlenségéért estek el.
Az ünnepségen az ukrán–magyar összefogás és a mindennapi helytállás jelentőségét is hangsúlyozták. A szobrot megáldó görögkatolikus és ortodox egyház képviselői imát mondtak Ukrajnáért, az itt élő népek egységéért. Az eseményen a budapesti ukrán–magyar oktatási intézmények diákjai versekkel, dalokkal léptek fel. A résztvevők koszorúkat és virágokat helyeztek el Tarasz Sevcsenko emlékművénél.
A nagykövet a zárszavában fontosnak tartotta a mostani ukrán–magyar közös kezdeményezést és összefogást, ennek köszönhetően élő marad a Kobzos emlékezete, és erősödik az ukránok, magyarok békepárti egysége.
2026. augusztus 24–26. Nemzetközi tudományos konferenciát rendezett a Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiuma Budapesten. A rendezvénynek a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara adott otthont. A Ráday Házban megrendezett eseményen a hazai és külhoni szakemberek mellett kárpátaljai néprajzkutatók is részt vettek. Az Egyházi Néprajzi és Muzeológiai Szekcióban előadást tartott Kész Barnabás, a Debreceni Református Kollégium Múzeumának munkatársa, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Történelem és Társadalomtudományi Tanszékének docense 1848-as ereklyék a Debreceni Református Kollégium Múzeumában; Gál Adél, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Filológia Tanszékének oktatója Szakrális textíliák és vallási szimbólumok a Polónyi Katalin Textilmúzeum gyűjteményében; Kész Réka, a Sóstói Múzeumfalu muzeológusa, a Debreceni Egyetem BTK Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolájának PhD-hallgatója A karácsonyi dramatikus játékok kutatásának lehetőségei a 21. századi Kárpátalján címmel.
2026. augusztus 24. A Beregszászi kistérségben megemlékezést tartottak az Ukrajna függetlenségéért, szuverenitásáért és területi integritásáért folytatott harcokban elesett védők emléknapja alkalmából – közölte Babják Zoltán polgármester közösségi oldalán. Az augusztus 29-i emléknap előtt tartott rendezvény kapcsán a városvezető megjegyezte: a Beregszászi kistérség temetőiben jelenleg 47 olyan katona nyugszik, akik életüket adták a harcokban. Egyikük, a beregszászi születésű Jurij Cservatyuk földi maradványait mindmáig nem sikerült hazaszállítani, sírhelye ismeretlen. Jurij Cservatyuk 1974. augusztus 28-án született, és 2023-ban, a Bahmutért folytatott harcokban vesztette életét. A városban emléktáblát avattak a katona tiszteletére. Ez a gesztus különösen fontos hozzátartozói számára, akiknek az emlékhely lehetőséget biztosít, hogy leróják kegyeletüket és méltó módon emlékezzenek szerettükre.
A megemlékezés közös imával és az elesett katonák előtti tisztelgéssel zárult. „Emlékezünk. Tiszteletet adunk. Nem felejtünk” – fogalmazott Babják Zoltán.
2026. augusztus 26. Kárpátalját választották ki arra, hogy a Region Ready kezdeményezés keretében elsőként dolgozzák ki a 2028–2034-es időszakra szóló megyei fejlesztési stratégiát. Az előkészítő munkába a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulását (KHÖT) is bevonják – közölte Rezes József, a szervezet igazgatója közösségi oldalán. A Megyei Katonai Közigazgatás épületében az U-LEAD with Europe nemzetközi delegációjával tartottak szakmai egyeztetést.
2026. augusztus 26. Több száz fiatal gyűlt össze Beregszászban, a régi varroda épületében a negyedik Villámtöltés ifjúsági találkozóra. A beregszászi református gyülekezet ifisei által szervezett alkalom célja az volt, hogy a nyár végén, az új tanév kezdete előtt a fiatalok ne csupán élményekkel, hanem lelkileg is feltöltődve térjenek vissza iskoláikba, közösségeikbe. Margitics János, a beregszászi gyülekezet egyik ifjúsági lelkésze és református egyetemi lelkész szerint a kezdeményezés a gyülekezet fiataljaitól indult. A foglakozáson többek között elhangzott Zán-Fábián Sándor püspök, Nagy Szabolcs, a balazséri és jánosi gyülekezet lelkipásztora igehirdetése és tanítása is.
2026. augusztus 29. A pomázi Magyar Várban II. Mondj Te is egy verset FESZTiválon fellépett a beregszászi író házaspár, Marcsák Gergely költő, verséneklő és Shrek Tímea író. „Bölcsőm és erődöm” lőadásuk címét a nagyberegi származású Füzesi Magda verséből kölcsönözték, és a teljes pódiumműsort Kárpátaljáról, szülőföldünkről szóló versekből állították össze. Az esemény linkje: https://www.facebook.com/events/1038976432222891
2026. augusztus 30. Nagyszőlősön református női énekkör alakult. A próbákat Molnár Erika hitoktató, valamint Tóth Judit orgonista vezeti. A kezdeményezéshez olyan asszonyok és lányok csatlakoztak, akik szeretnek énekelni, és örömmel vállalnak szolgálatot a gyülekezet életében.
* 2026 első hét hónapjában Kárpátalja lakosai közel 13,7 ezer adóbevallást nyújtottak be a 2025-ben szerzett jövedelmeikről. A bevallott összes jövedelem elérte a 2,69 milliárd hrivnyát, ami 154 millió hrivnyával több, mint egy évvel korábban. Az adóbevallások alapján, bármennyire hihetetlen, de 338 kárpátaljai lakos vallott be egymillió hrivnyát meghaladó éves jövedelmet. Az adatok jól mutatják, hogy Kárpátalján több száz olyan magánszemély van, aki hivatalosan is milliós nagyságrendű éves jövedelemmel rendelkezik, a bevallások rekordere pedig több mint 111 millió hrivnyát keresett egy év alatt.
Forrás: KMMI, MÉKK, Facebook, www.karpatalja.ma,
www.karpatinfo.net, www.karpataljaturizmus.info, www.zakarpattya.net.ua, www.umdsz.info, https://umoti-uzhnu.university/hu/fooldal/ stb.
Szerkeszti a szerkesztőbizottság:
Zubánics László (elnök), Dupka György, Szemere Judit (szerkesztő), Fuchs Andrea.
Megjelenik: havonta két alkalommal.
Az elektronikus újság irodalmi, művészeti híreket, információkat tartalmaz.
A levelezési lista nyilvános, ahhoz bárki csatlakozhat.
