Fontosabb események
2026. június 1. – július 1. A Beregszászi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának május 27-én kelt, 145. számú határozata alapján társadalmi egyeztetést indítottak a Beregszászi kistérségében működő egyes általános középfokú oktatási intézmények átszervezéséről, azok típusának módosítása (fokozatcsökkentése) révén. A lakossági fórumokon elhangzott, hogy a Beregszászi kistérségben több oktatási intézmény esetében is kritikus a helyzet. Az előzetes adatok szerint 2026 szeptemberétől a Gecsei Kajdy Lajos Gimnáziumban várhatóan 30, az Oroszi Gimnáziumban pedig 32 tanuló lesz, ami jóval elmarad az állami finanszírozáshoz szükséges létszámtól. A Halábori Gimnáziumban ugyanakkor előreláthatólag 45 diák tanul majd, így az intézmény jelenleg megfelel a hatályos küszöbnek.
A 2026-ban életbe lépő, 60 fős létszámminimum azonban kihívás elé állíthatja az oktatási intézményt. A minisztériumi előírások szerint azok a gimnáziumok, ahol a tanulók száma nem éri el a 45 főt, a jövőben kikerülhetnek az állami finanszírozásból, és fenntartásuk teljes egészében a helyi költségvetésre hárulna. A demográfiai folyamatok miatt a következő években további nehézségek várhatók. Többek között a halábori intézmény a jövőben elveszítené gimnáziumi státuszát, a legközelebbi oktatási intézmények a badalói, illetve a mezővári iskola lennének. Kiderült, hogy a Beregszászi kistérség jelenleg nem tud garanciát vállalni a tanulók rendszeres és biztonságos beutaztatására. Például a halábori fórumon felszólalt Tóth Győző szülő, pedagógus, Beregszászi kistérségi képviselő, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) frakcióvezetője is, aki hangsúlyozta, hogy a magyar képviselők minden szinten kiállnak a kistérség magyar iskolái mellett. Megfogalmazódott az a vélemény is, hogy ha egy település elveszíti iskoláját és ezzel együtt több munkahelyet is, az tovább gyorsíthatja az elvándorlást. Többen hangsúlyozták, hogy a kárpátaljai magyar közösség megmaradása szempontjából is kiemelt jelentőségű a helyi oktatási intézmények működésének megőrzése.
* A megkérdezett tanárok több mint 90%-a jelezte, hogy az ukrajnai diákok teljesítménye romlott az elmúlt két évben, a fő okok között említették a motiváció hiányát, a háború miatti stresszt és az elhúzódó online tanulást – derül ki a Rakuten Viber és az EdEra által a tanév végén végzett felmérés eredményeiből.
2026. június 2–5. A nemzeti összetartozás napja alkalmából ünnepi rendezvénysorozatot és zárókoncerteket tartott a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola hálózata Kárpátalja 14 településén: Rahón, Visken, Tiszapéterfalván, Csepében, Nagyszőlősön, Tiszaújhelyen, Tiszakeresztúron, Beregszászban, Nagyberegen, Kajdanón, Tekeházán, Nagydobronyban, Kisgejőcön és Ungváron.
A többnapos programban több mint 2000 gyermek vett részt, akik az év során tanult néptánc- és népzenei műsorokat, valamint az „Összetartozás Táncát” mutatták be. A rendezvényhez kárpátaljai magyar oktatási intézmények is csatlakoztak, többek között líceumok és középiskolák. A zárókoncerteken a Kárpát-medence gazdag népzenei és tánchagyományai elevenedtek meg, mezőföldi, nyírségi, dunamenti, szatmári, rábaközi, kalotaszegi, somogyi, felcsíki, viski és nagydobronyi motívumokkal, valamint számos gyermekjáték és táncformával.
2026. június 2. A Lett Köztársaság Budapesti Nagykövetsége, a diplomáciai testületet vezető Jurijs Pogrebnaks nagykövet felkérésére Dupka György történész és lágerkutató bemutatta a Magyar hadifoglyok, internáltak a Baltikumban (1944-1953) (Lágerek, nyughelyek bejárása és helyszínelése) című nemrég megjelent könyvet. A megbeszélésen felidézték a kommunista diktatúrától sokat szenvedett magyar és lett nép múltját, akiknek a sorait abban az időben kegyetlenül megtizedelték, számos hazafi sínylődött a sztálini lágerekben. A lettországi 44 hadifogolytáborban 1944–1950-ben levéltári adatokkal igazoltan 1624 magyar (honvédek, munkaszolgálatosok, civilek) raboskodott, 1119-en szerencsésen hazatértek, 362 honfitársunkról nincs adat, több mint 40-en elhunytak. Megerősítették, hogy a kölcsönös emlékezetpolitika területén, amely része a lett–magyar kapcsolatoknak is, még sok a tennivaló, a nagykövetség a GULAG–GUPVI-kutatókkal a továbbiakban szívesen együttműködik.
A kiadvány tárolt változata a KMMI honlapján böngészhető: https://kmmi.org.ua/.../magyar-hadifoglyok-a-baltikumban
2026. június 3. A nemzeti összetartozás napja tiszteletére a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) kezdeményezésére koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak Posch Alajos újságírónak az ungvári Kálvária temetőben lévő sírjánál. Dr. Zubánics László történész az UNE UMOTI Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszék vezetője mondott beszédet, egyben ismertette az ungvári közéleti személyiség tragédiába torkolló életútját, akit több mint száz évvel ezelőtt az Ungvárra bevonult cseh legionisták halálra szurkáltak. Imát mondott a mártír újságíró lelki üdvéért Héder János, az ungvári és az ungtarnóci református gyülekezet lelkésze, a Kárpátaljai Református Egyházkerület főjegyzője. Koszorúzott Albertné Simon Edina, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulja, dr. Zubánics László, az UMDSZ elnöke, dr. Spenik Sándor, az UNE UMOTI igazgatója, az UMDSZ Országos Tanácsának elnöke, dr. Dupka György, a MÉKK elnöke. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Marcsák Gergely költő, a KVIT elnöke, Meskó János, a Szolyvai Emlékparkbizottság tagja.
2026. június 3. Magyarország Ungvári Főkonzulátusán rendhagyó könyvbemutatót tartottak, ahol Albertné Simon Edina konzul köszöntötte a jelenlévőket. Fülöp Andrea Mária első beosztott konzul Bacskai József főkonzul nevében szólt a résztvevőkhöz. Kiemelte: Dupka György évtizedek óta a szovjet megtorlások, a kárpátaljai magyarság elhurcolása és a politikai elítéltek sorsának egyik legfontosabb kutatója. A diplomata hangsúlyozta, hogy közös felelősség a kommunista diktatúra áldozatainak emlékét megőrizni, és történetüket a magyar, valamint más nemzetek történeti emlékezetének részévé tenni. Többek között elmondta, hogy Magyarország Ungvári Főkonzulátusa támogatásával sikerült megjelentetni bővített kiadásban Dupka György Kárpátaljai politikai elítéltek, Gulag-rabok, mártírok panteonja 1944-1970 című monográfiáját a tanintézetek, közkönyvtára és magyarságintézmények számára.
A kötet az 1944 és 1970 közötti kommunista megtorlások, elhurcolások, koncepciós perek, kényszermunkatáborok és politikai üldöztetések kárpátaljai áldozatainak állít emléket. A könyvet dr. Zubánics László történész, a történelemtudományok kandidátusa, docens, az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszékének vezetője méltatta. Beszédében a monográfiát az elmúlt évek egyik legjelentősebb kárpátaljai történeti kiadványának nevezte.
Zubánics László szerint a könyv nem csupán adattár, hanem hosszú kutatómunka eredménye, amely rendszerezi a sztálinista terror kárpátaljai működésének legfontosabb fejezeteit. Kiemelte, hogy a kötet segít pontosítani a közbeszédben gyakran összemosódó fogalmakat. A malenkij robot, a GULAG, a GUPVI, az internálás, a deportálás és a politikai elítélés eltérő történeti és jogi kategóriák, amelyek megkülönböztetése nélkül nem érthető meg a korszak valódi természete.
Dupka György előadásában arról beszélt, miért vált 1988-tól életének egyik központi témájává a sztálini megtorlások, a kárpátaljai elhurcolások és a GULAG–GUPVI-rendszer tabudöntő kutatása. Legújabb könyvével a kommunista diktatúra közel 1500 (a történelmi egyházak, a közéleti személyiségek, szülőföldjüket szerető patrióták stb.) kárpátaljai áldozatának állít emléket, akiket 1944–1970 között a szovjet megtorló szervek (NKVD/KGB) rendszerellenesség vádjával GULAG-rabságra vagy halálra ítéltek. A kötet dokumentumok és visszaemlékezések segítségével bemutatja a halhatatlanok panteonjába került politikai elítéltek, mártírok szenvedéstörténetét és életsorsát. Köszönetet mondott mindazoknak, akik elősegítették a könyv megjelentetését; mások mellett dr. Zékány Krisztina és dr. Zubánics László lektorok munkáját, dr. Ortutay Péternek a rezümé angolra történő fordítását.
A könyvbemutató elején és végén Marcsák Gergely irodalomtörténész, író, költő, zeneszerző és énekes lépett fel. Előadásában elhangzott a Lágerballada című, ismeretlen szerzőtől származó megzenésített vers, valamint saját, Bródy című költeménye is, amelynek ez volt az ősbemutatója. A rendezvény dedikálással és kötetlen beszélgetéssel zárult.
A könyvnek a KMMI honlapján böngészhető, tárolt változata elérhető: https://kmmi.org.ua/.../karpataljai-politikai-eliteltek...
A könyvbemutatóról részletes képes beszámolót közölt Szabó Sándor, a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője: https://kiszo.net/2026/06/10/a-kommunista-diktatura-karpataljai-aldozatainak-allit-emleket-dupka-gyorgy-uj-kotete-%e2%94%82-kiszo-beszamolo/
A Tv21 Ungvár_Hu szintén tudósítást tett közzé a YouTube csatornáján:
https://youtu.be/9ki2HYZ9e58
2026. június 4. A nemzeti összetartozás napja alkalmából a KMKSZ, UMDSZ és más civil szervezetek szervezésében különböző programok megvalósítására, csendes megemlékezésre, koszorúzásra került sor Kárpátalja magyarlakta településein. A világ magyarságával közösen, egyszerre Munkácson, Beregszászban és más nagyobb településeken az aktivisták este meggyújtották az Összetartozásunk Tüzét.
* A nemzeti összetartozás napján Sátoraljaújhelyen a Református Iskola, Gyermek és Ifjúsági Kórus – Pappné Rjaskó Natália karmester vezényletével – előadták Dupka György 1988-ban írt Levél c. Ivaskovics József által megzenésített versét: https://www.facebook.com/reel/1019350277697369
2026. június 5. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Felnőttképzési Központja 2025 szeptembere és 2026 májusa között Kótyuk István nevét viselő magyar, illetve ukrán mint idegen nyelv tanfolyamokat valósított meg Kárpátalja 35 településén. A program célja, hogy erősítse a magyar és ukrán anyanyelvű lakosság közötti kommunikációt, és elősegítse a szorosabb társadalmi együttműködést. A tanfolyamok tanúsítványátadójára ezen a napon került sor a Rákóczi Egyetemen. Köszöntő beszédet mondott Váradi Natália, a Felnőttképzési Központ vezetője, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány igazgatója, Balogh György, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja, Orosz Ildikó, a Rákóczi Egyetem elnöke, Várnagy Andrea zongoraművész, Magyarország Érdemes Művésze, Liszt Ferenc- és Budapest Márka díjjal kitüntetett művész. A nap zárásaként a VIII. ZeneVarázslat képzés növendékei léptek a színpadra, játékukkal elkápráztatva a közönséget. Előadásukban többek között Beethoven, Chopin és Bach művei csendültek fel.
2026. június 5. A nemzeti összetartozás napjához kapcsolódva nyílt meg ASzakkör program kárpátaljai évadzáró kiállítása a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Fodó Sándor Kulturális Központjában. A tárlat a Nemzeti Művelődési Intézet által életre hívott program kárpátaljai megvalósításának eredményeit mutatja be, amelyet immár ötödik éve a Pro Cultura Subcarpathica (PCS) civil szervezet koordinál. A kiállításon a 2025–2026-os évadban működő 22 szakkör alkotásai kaptak helyet. A program eredményeit Gál Adél, a PCS munkatársa és a szakkörprogram szakmai koordinátora ismertette. Az idei évadban 22 szakkör dolgozott tíz településen, és több mint száz résztvevő kapcsolódott be a foglalkozásokba. Ezek a számok jól mutatják, hogy a programnak valódi közösségépítő ereje van. A kiállítás megnyitóját követően ünnepélyes keretek között adták át a program résztvevőinek és szakkörvezetőinek járó tanúsítványokat. Az okleveleket Gál Adél és Molnár Krisztina, a Pro Cultura Subcarpathica koordinátora nyújtotta át.
2026. június 5. A kommunista diktatúrák egyházi üldözéseinek egyik alakjára, a kárpátaljai Felsőkalocsán 80 éve brutálisan meggyilkolt Legeza Péter vértanú papra emlékeztek Budapesten, az Aranyszájú Szent János Görögkatolikus Kulturális Központban. Az eseményt a Szent Efrém Férfikar és Kiss Gy. László tárogatóművész fellépése nyitotta meg. A Legeza László elnökletével lezajlott konferencia nyitó előadását Dupka György GULAG–GUPVI-kutató történész Kárpátaljai egyházak kálváriája a szovjet megszállás alatt címmel tartotta meg. Köszöntő beszédet mondott mások mellett Kocsis Fülöp érsek-metropolita és Latorcai Csaba, az Országgyűlés alelnöke. A továbbiakban a konferencián történészek, egyházi személyek és kutatók mutatták be Legeza Péter életét, a kárpátaljai görögkatolikus közösség 20. századi sorsát, valamint a kommunista egyházüldözések máig ható következményeit. Az előadások a korszak történelmi hátterétől kezdve a személyes életutakon át több nézőpontból vizsgálták meg a vértanúság témáját. Ennek jegyében fejtette ki gondolatait Marosi István görögkatolikus pap, igazgató (Beregszász) – A Munkácsi Egyházmegye papjainak sorsa a szovjet diktatúra kezdetén; Zeikán Augustina nővér, történész (Ungvár) – A Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye híveinek és papságának helyzete 1945–1947 között; Legeza László mérnök, fotográfus, szakíró – Legeza Péter élete és vértanúsága; Sztároszta Borisz görögkatolikus pap (Kárpátalja, Felsőkalocsa) – Legeza Péter vértanú pap élő kultusza Felsőkalocsán, Pidhirszkij Vaszil görögkatolikus pap, történész (Ungvár) – A Kárpátaljai Görögkatolikus Egyház történelmének kutatási irányai; Földváriné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke – Kárpátalja népeinek megpróbáltatásai a II. világháború után; Kramarenkó Viktor, a Magyar Országgyűlés ruszin nemzetiségi szószólója – A ruszin nép múltja és jelene a Kárpát-medencében címmel.
Az itteni kápolnában panahidával emlékeztek meg Legeza Péter vértanúról, akinek a boldoggá avatási eljárása is napirenden szerepel. A konferencia anyagait könyvalakban is kiadják a Görögkatolikus Metropólia támogatásával.
2026. június 8. A beregszászi Rezeda Folkműhely a Mesél az erdő című előadással ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban. A műhely diákjainak közreműködésével létrejött, Orosz-Váradi Enikő és Orosz Péter által koreografált, Vass Magdolna színpadra alkalmazásában és a Sodró zenekar kíséretével bemutatott előadás nagy sikert aratott. Megosztotta a jelenlévőkkel gondolatait Orosz-Váradi Enikő, a Rezeda Folkműhely vezetője, aki meghatottan idézte fel a kezdeteket. Köszöntő beszédet mondott Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának első beosztott konzulja, Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem elnöke, Pál Katalin, a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja vezetője, Sin Edina, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház igazgatója. A jelenlévők egy kisfilm formájában betekintést nyerhettek a jubileumát ünneplő folkműhely mindennapjaiba és elmúlt évtizedébe. A filmet a TV21 Ungvár stábja, Debreceni Kamilla és Balla Béla készítette el a jeles alkalomra.
2026. június 8. Interaktív huszár-lovasbemutató-sorozatot indított a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet. A programsorozat első alkalmára a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban került sor, ahol a résztvevők betekintést nyerhettek a huszárok világába, valamint a lovaglás élményét is megtapasztalhatták. A rendezvényen közel harminc diák vett részt a Nagyberegi Dobrai Péter Középiskolából. Az interaktív bemutató egyik kiemelt elemeként a résztvevők megtekinthették a Kárpát-medencei Lovas Program támogatásával elkészült huszárviseleteket. Az esemény a 2026. évi Kárpát-medencei Lovas Program keretében valósult meg.
2026. június 8–12. Közel harminc kreatív, alkotni vágyó 6–12 év közötti gyerek részvételével zajlott le a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete (KMNE) által negyedik alkalommal megszervezett Horváth Anna Alkotóhét. A rendezvénynek a beregszászi Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokház biztosított ideális és tágas helyszínt. A foglalkozásokat olyan neves kárpátaljai művészek és alkotók vezették, mint Kutasi Csaba, Homoki Gábor, Cserniga Gyula, Gogola Zoltán, Matl Péter, Román Elina és Petrusevics Nikolett Vivien. A szervezők emléklappal jutalmaztak minden résztvevőt, akik akár csak néhány napon keresztül is bekapcsolódtak az alkotómunkába.
2026. június 10. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen rendezték meg a TehetségPaletta program kárpátaljai szemléjét. A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet és a Nemzeti Művelődési Intézet együttműködésében megvalósult eseményen táncosok, énekesek, hagyományőrző közösségek és képzőművészek mutathatták be tehetségüket, miközben szakmai mentoroktól kaptak értékelést és útmutatást. A rendezvény résztvevőit Zalai Mihály, a Nemzeti Művelődési Intézet kiemelt programok igazgatója és Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem és a Pro Cultura Subcarpathica elnöke is köszöntötte. A szemlén a produkciókat Szilágyi László táncoktató, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem docense, valamint Ivaskovics József Magyar Örökség díjas zenetanár, karvezető és zeneszerző értékelte. A rendezvényen összesen tizennégy produkció mutatkozott be. A képzőművészeti kategóriában Kutasi Csaba tiszapéterfalvai alkotó munkáit ismerhette meg a közönség. A fiatal művész alkotásait a magyarországi mentor, Halassy Csilla szobrász- és képzőművész értékelte. Kutasi Csaba munkásságában elsősorban a realista ábrázolásmód, az emberi alakok, portrék és hétköznapi életképek kapnak hangsúlyt.
A 2026. október 17–18-án Kecskeméten megrendezendő eseményre a Tulipán Énekegyüttes, valamint a Princess Balett- és Táncstúdió Pókocskák című koreográfiája jutott tovább.
2026. június 10. Korszerű napelemrendszert és energiatároló akkumulátorokat adott át a bátyúi gyermekotthon részére az OTP Humanitás Szociális Alapítványa.
2026. június 10. Bodrog László, a kisvárdai Kárpátalja Ház szakmai igazgatója meghívására Dupka György A kárpátaljai könyv- és folyóiratkiadás, irodalmi élet helyzete a háború árnyékában címmel tartott előadást, ahol a múzsák nem hallgatnak, mostoha körülmények közepette „takarék lánggal” elszántan, küldetéstudattal éltetik az anyanyelvi kultúrát. Kitért a túlélésért küzdő kárpátaljai magyarság társadalmi, kulturális, gazdasági és politikai tényezőinek elemzésére is. Kiemelte, a magyarlakta településeken 30-40 százalékos emberhiány van az ismert okok miatt, mégis működnek az anyanyelvi intézmények, a templomokban pedig reményteli szívekkel a békéért mondanak imát. Ennek tudatában teszik dolgukat az írástudók, alkotók, a hagyományápolók is, hiszen bátorító szavaikat igénylik a közösségek.
A MÉKK és a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet kiadásában havonta közölnek összefoglalókat (tényeket, adatokat, információkat) a Kárpáti Magyar Krónika hírlevelei is (https://kmmi.org.ua/konyvtar/egyeb ).
Az est második felében Dupka György bemutatta a háborús években a Kárpátaljai Magyar Könyvek sorozatban Ungváron (https://kmmi.org.ua/konyvtar/konyvek) és a KMMI-füzetek sorozatban Beregszászon (https://kmmi.org.ua/konyvtar/kmmi-fuzetek) megjelent kiadványokat, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége 2002-től kiadott Együtt – Irodalom-művészet-humán tudományok-kultúra c. folyóiratot (főszerkesztője: Vári Fábián László Kossuth-díjas költő) (https://kmmi.org.ua/konyvtar/folyoiratok/); a Budapesten székelő Kárpátaljai Szövetség Kárpátaljai Hírmondó c. folyóiratát (https://kmmi.org.ua/kony.../folyoiratok/karpataljai-hirmondo), (Főszerkesztője Szemere Judit, a Magyar kultúra lovagja).
Végezetül, mint történész, a közelgő 97. Ünnepi Könyvhét alkalmából bemutatta két nemrég Ungváron megjelent könyvét.
Magyar hadifoglyok, internáltak a Baltikumban, 1944–1953. (Lágerek, nyughelyek bejárása és helyszínelése). Történelmi monográfia: https://kmmi.org.ua/.../books-pdf/2026/baltikum_001-343.pdf;
Kárpátaljai politikai elítéltek, Gulag-rabok, mártírok panteonja 1944–1970. „Én Istenem, a keresztet vállainkról vedd le!” (Történeti áttekintés, adattár, dokumentáció): https://kmmi.org.ua/.../karpataljai-politikai-eliteltek...
Dupka György megköszönve a lehetőséget, a Kárpátalja Ház könyvtára részére egy csomag könyvet adott át Bodrog László szakmai igazgatónak, amelyek a háborús években Ungváron és Beregszászban jelentek meg.
2026. június 11. A csetfalvai református templomban imaközösségre gyűltek össze a Kárpátaljai Református Egyházkerület (KRE) lelkipásztorai és diakónusai. A békéért mondott közös imádság egy szélesebb, világméretű összefogás részeként valósult meg: az Egyházak Világtanácsa és az Összukrajnai Egyházak és Vallási Szervezetek Tanácsa közös kezdeményezésére globális imanap indult Ukrajna békéjéért. A Csetfalvai Református Egyházközség templomában összegyűlteket Zán Fábián Sándor, a KRE püspöke, egyben az Összukrajnai Egyházak és Vallási Szervezetek Tanácsának jelenlegi vezetője köszöntötte. Héder János református lelkipásztor, a KRE főjegyzője rövid igehirdetést tartott a globális imaalkalom keretében.
2026. június 11. (Dupka György jegyzete) Ritka alkalomnak számít, hogy valakit a 90. születésnapján köszönthetünk: ungvári ukrán kutatótársamat, a GULAG–GUPVI tényfeltárás első kárpátaljai kezdeményezőjét, a magyarbarát Olekszij Korszun (Harkiv, 1936. június 16.) nyugalmazott ezredest, hadtörténészt, a Rehabilitált Történelem Kárpátaljai Emlékkönyv szerkesztőbizottsága kiadói csoportvezetőjét, a Szolyvai Emlékparkbizottság tiszteletbeli tagját, tanácsadóját, aki a szovjet rendszer bűnei feltárásában végzett kutatói tevékenysége elismeréséül 2017. augusztus 20-án Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vehetett át. A több mint 10 forrásgyűjteményt kiadó Olekszij Korszunt Isten éltesse még számos éven át!
Olekszij Mihajlovics Korszun Harkiv megyében született, családját a hírhedt „Holodomor” ritkította meg. 1981 óta Kárpátalján él. 1991-ig a Kárpátaljai Megyei Állambiztonsági Főosztály vezetőjének első helyettese volt. Katonai rendfokozata – ezredes. 1984 óta saját kezdeményezésére kutatja a szovjethatalom által elkövetett, a vidék lakossága, különösen az itt élő magyarok és németek ellen irányuló megtorló akciókkal kapcsolatos levéltári anyagokat.
Ő volt az első, aki a múlt század 80-as éveiben a hatalom elleni tiltakozásokra és a magyar nemzetiségű lakosság törekvéseire reagálva – feltárni az igazságot a világ előtt az 1944 őszén és a következő években Kárpátalján lezajlott tragikus eseményekre vonatkozóan – nagygyűléseken és más tömegrendezvényeken beszélt a szovjethatalom bűntetteiről, amelyeknek több ezer kárpátaljai esett áldozatául.
A magas beosztású helyi tisztviselők fenyegetései, a kompromittálására, valamint a jogvédő tevékenység korlátozására irányuló számos próbálkozás ellenére nyilvánosságra hozta a lágerélet borzasztó körülményeit, az erőn feletti munkát, az állandó éhínséget és betegségeket, amelyek már a fogság első hónapjaiban helyi német és magyar nemzetiségű lakosok ezreinek halálát okozták. Különösen megdöbbentő információkat tett közé a szolyvai gyűjtőtáborról, amely 1944 novemberében-decemberében civilek – kárpátaljai magyarok és németek – tömegsírjává vált. A kutató nyilvános fellépései, melyek során feltárta a szovjet rezsim alaptalan, törvényellenes, a helyi lakosság ellen irányuló cselekedeteit, nagy társadalmi visszhangot váltottak ki.
Egyik legutóbbi több mint 800 oldalas levéltári iratok és dokumentumok (506 ügyirat) gyűjteménye kezdeményezésünkre Budapesten 2022-ben jelent meg A kárpátaljai magyarok és németek internálása és deportálása 1944 és 1955 között címmel a Fővárosi Leváltár, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a Kárpáti Kiadó gondozásában, amelynek kiemelkedően nagy volt a sajtóvisszhangja is.
2026. június 11–14. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése 97. alkalommal rendezte meg a kortárs magyar irodalom legnagyobb szabadtéri ünnepét a Vörösmarty tér, a Vigadó tér és a Duna-korzó területén. A három helyszínen több mint 170 kiállító fogadta az érdeklődőket a 97. Ünnepi Könyvhéten.
(https://unnepikonyvhet.hu/97_unnepi_konyvhet/konyvheti_prospektus)
A megnyitó ünnepségen a kárpátaljai származású írók képviseletében Dupka György, Kovács Sándor, Marcsák Gergely, Lengyel János vett részt.
Az Ünnepi Könyvhéten a kárpátaljai származású szerzők közül Marcsák Gergely (Kincseshomok–Beregszász, 1990.) költő Szégyenpiac nagycsütörtökön című verseskötetét, Lőrincz P. Gabriella (Beregszász–Szanda, 1982.) költő Hetedik nap című istenes verseket tartalmazó könyvét, Gerzsenyi Gabriella (Beregszász–Szentendrei-sziget, 1977.) író A hazajáró című prózai kötetét, Finta Éva (Beregszász–Sárospatak, 1954.) költő A szív irányai című verseskötetét dedikálta a standokon. A felsorolt könyvek a magyarországi kiadók gondozásában jelentek meg.
2026. június 12. A korábbi sikeres turné után ismét útra kelt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Csodaszarvas Bábszínháza (vezetője Mester Viola). A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával megvalósuló programsorozat során harminc kárpátaljai településen találkozhatnak az óvodások és kisiskolások a társulat új előadásával, amely ezúttal A kiskakas gyémánt félkrajcárja című népmesét dolgozza fel. A turné első két állomása Fornos és Izsnyéte volt.
2026. június 12. A PontPécs Fesztiválon, a Zsolnay-negyedben levetítették a kárpátaljai Nagy Zoltán Mihály író azonos című regénye alapján készült A Sátán fattya című filmet. A vetítés után lehetőség nyílt a film alkotóival való beszélgetésre is.
2026. június 13. A Hajdúdorogi Főegyházmegyei Karitász munkatársai ismét Kárpátaljára látogattak, ahol a minaji központban adták át legújabb adományukat a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegyei Karitász részére. A korábbi látogatás során feltárt helyi szükségletek alapján ezúttal pelenkaszállítmány érkezett a térségbe, amelyet a szervezetek a leginkább rászoruló családok támogatására szánnak. Az adomány célja, hogy enyhítse a háborús helyzet következtében megnövekedett szociális terheket, különösen a kisgyermekes családok körében.
2026. június 14. A Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (Beregszász, KMMI) honlapján már olvasható a 24 éves Együtt – Irodalom-művészet-humán tudományok-kultúra c. folyóirat 2026/2. száma.
(https://kmmi.org.ua/.../2026/egyutt_2026_2_compressed.pdf)
Szerzők: CSONTOS MÁRTA– 1951 (Szeged): Salvador Dali...; Parafrázis; Rontás (versek);
VÁRI FÁBIÁN LÁSZLÓ– 1951 (Mezővári–Nyíregyháza): A lélek útjai (novella);
FINTA ÉVA– 1954 (Beregszász–Sárospatak): A feláldozottak utolsó monológja; A jósághoz; csillagközi futár fölöttünk (versek);
NÉMETH PÉTER– 1966 (Gyula): ars prophetica (vers);
ZÁN FÁBIÁN BALÁZS – 2005 (Mezővári–Budapest): A bolygó hadtest (kispróza);
BÍRÓ JÓZSEF– 1951 (Budapest): „NEM ( ! ) MESE” / 2; „NEM ( ! ) MESE” / 3 (versek);
UR ATTILA– 1997 (Csap): Tébolyda; Háború után (versek);
ÁMORTH ANGELIKA– 1995 (Nagyszőlős–Nőtincs): lenémítva (vers);
SZ. KÁRPÁTHY KATA– 1999 (Beregújfalu–Budapest): külhonban; Európa földrajzi közepe (versek);
ZUBÁNICS LÁSZLÓ– 1971 (Nagygut): Drugeth Bálint, a naplóíró (tanulmány);
KOVÁCS SÁNDOR– 1954 (Eszeny–Budapest): Hányatott sorsú magyar emlékek az Ung forrásvidékén (honismereti tanulmány);
KÉSZ BARNABÁS– 1966 (Salánk–Nyíregyháza)–KÉSZ MARGIT– 1971 (Salánk): A kárpátaljai kézművesipar története 1920 után (néprajzi tanulmány);
DUPKA GYÖRGY– 1952 (Tiszabökény–Budapest): Szambor. A kárpátaljai magyarság második Golgotája (történelmi szociográfia); Kárpátaljai kultúrkrónika, új könyvek.
A hátsó borítón (https://kmmi.org.ua/.../egyutt_2026_2%20borito_compressed...)
UTASSY JÓZSEF (1941–2010) Ember az őszben c. versét közöltük.
Lapszámunkat Pálfy István „Putyu” – 1951 (Ungvár–Budapest) munkáival illusztráltuk.
Ez a lapszám is csapatmunkával készült el. Köszönjük a szerzőknek és a szerkesztőknek a megértő közreműködését. Az ungvári nyomdába akkor kerül, ha az NKA-tól megérkezik a korábban megítélt, jelenleg visszatartott támogatás.
2026. június 15–20. A Magyarországi Református Egyház 2018 óta szervezi meg a legnagyobb esélyteremtő programját, a Bárka tábort. Idén a tábor Kárpátaljára is ellátogatott, hogy a helyi gyerekek is különleges nyári élményekben részesülhessenek. A kárpátaljai Bárka tábornak a Nagyberegi Református Líceum adott otthont.
2026. június 16. A Munkácsy Mihály Magyar Házban megnyitották Csepeli Okszána Itthonról haza című egyéni kiállítását. A Munkácson született alkotó életútja különleges példája annak, hogyan talál egymásra a tudományos gondolkodás és a művészi önkifejezés. Köszöntő beszédet mondott Tarpai József, a Munkácsy Mihály Magyar Ház igazgatója és Gombor Bence, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulja. Az utóbbi méltatta a Magyar Ház kulturális misszióját, amely rendszeresen bemutatkozási lehetőséget biztosít a kárpátaljai származású művészek számára. Végezetül a Magyarországon élő művésznő önmagáról vallva úgy fogalmazott: szerinte a művészet egyik legfontosabb feladata, hogy kapcsolatokat teremtsen emberek között. Az est hangulatát Dzsátálov Márk magyar és ukrán nyelven előadott dalai tették teljessé.
2026. június 16. A Kallós 100 Emlékévhez kapcsolódóan a Borsodi Magyar Közösségek Mente Egyesület, a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem szervezésében valósult meg a XV. Jubileumi „Dunán innen, Tiszán túl” Kárpát-medencei Ifjúsági Népművészeti Tehetségkutató Verseny kárpátaljai elődöntője a Rákóczi Egyetem átriumában. A program szakmai vezetője és fővédnöke Sebestyén Márta Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas népdalénekes, előadóművész. Köszöntő beszédet mondott Rápóti-Fekete Mónika, a Borsodi Magyar Közösségek Szövetsége Mente Egyesület elnöke, Orosz Ildikó, a Rákóczi Egyetem és a Pro Cultura Subcarpathica elnöke. A fellépőket szakmailag elismert zsűri értékelte: Sebestyén Márta Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas népdalénekes, előadóművész, a program szakmai vezetője és fővédnöke; Orosz Enikő, a Kárpátalja Tánegyüttes igazgatója, a beregszászi Rezeda Folkműhely vezetője, valamint a Hagyományok Háza Hálózat kárpátaljai kulturális vezetője; továbbá Csoóri Zsófia, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem docense. A résztvevők oklevelet és ajándékcsomagot kaptak, a produkciókat pedig ezüst, arany és kiemelt arany minősítéssel jutalmazták. A legmagasabb minősítést elérő versenyzők továbbjutottak a XV. Jubileumi „Dunán innen, Tiszán túl” Kárpát-medencei Ifjúsági Népművészeti Tehetségkutató Verseny miskolci döntőjébe.
2026. június 16. Ezen a napon sor került az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézet (UNE UMOTI) Magyar Filológiai Tanszékén a négyéves képzésben részt vevő végzős hallgatók záróvizsgájára. Dr. Dupka György megtisztelő felkérésnek tett eleget, hogy az egyetem egykori végzőseként elvállalta a vizsgabizottság elnökének szerepét a nemrég megválasztott dr. Nagy Natália tanszékvezető, docens, dr. Berta Eleonóra egyetemi docens, dr. Talabircsuk Okszána docens társaságában. A magyar szakos hallgatók a vizsgatételek feldolgozása után átfogó képet adtak mindarról a filológiai, nyelvészeti, műfordítási elméleti tudásról és gyakorlati tapasztalatról, amelyet képzésük évei alatt elsajátítottak.
2026. június 16. Az Európai Unió és Ukrajna megnyitotta a csatlakozási tárgyalások első fejezetcsoportját, azt a klasztert, amely az uniós tagság alapvető értékeit és intézményi követelményeit foglalja magában – közölte az uniós tagállamokat tömörítő Tanács. Az elsőként megnyitott tárgyalási klaszter az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok, a szabadság, biztonság és jogérvényesülés, a közbeszerzés, a statisztika, valamint a pénzügyi ellenőrzés területét érinti.
2026. június 17. Magyarország Ungvári Főkonzulátusa adott otthont Naum Repkin (1941–2013) kárpátaljai festőművész emlékkiállításának. A tárlaton az 1995-ben Ungváron az év művészének megválasztott festőművész mintegy 20 alkotása látható, amelyek közül többet most először tekinthet meg a nagyközönség. Az absztrakt olaj- és akrilfestményeket élénk, tiszta színek, valamint a kárpátaljai iskola hagyományai inspirálták, egyedülálló hidat képezve a klasszikus örökség és a modern kifejezésmód között.
2026. június 18. Megkezdődtek a rendezési és szépítési munkálatok Beregszász központjában, a Petőfi Sándor-szobor környezetében. A beruházás célja, hogy a város egyik fontos emlékhelye méltóbb környezetben fogadhassa a helyieket és az ide látogatókat. A Petőfi-szobor Beregszász egyik legjelentősebb magyar vonatkozású emlékműve. Az alkotást 1991. március 15-én avatták fel a város központjában, a római katolikus templom közelében. A szobor a magyar költő 1847-es beregszászi látogatásának állít emléket, és azóta a helyi magyarság nemzeti ünnepeinek egyik központi helyszínévé vált.
2026. június 20. 57 küldött részvételével megtartotta soron következő választmányi ülését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) a tiszacsomai Árpád Vezér Látogatóközpont és Lovarda konferenciatermében. A tanácskozás fókuszában a háborús helyzet, a kárpátaljai magyarság jogainak védelme, a szervezet előtt álló feladatok, valamint a közösség jövőjét érintő új kezdeményezések álltak. Minderről beszámolót tartott Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, hozzátéve: a Szövetség kezdeményezte a kapcsolatfelvételt Magyar Péter miniszterelnökkel, és reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben személyes találkozóra is sor kerülhet.
A tanácskozáson a Választmány nyilatkozatot fogadott el a kárpátaljai magyar oktatási és nyelvi jogok védelmében. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a magyar közösség megmaradásának alapfeltétele a magyar tannyelvű óvodák és iskolák működő hálózatának fenntartása, s egyben felhívja az érintett kistérségek vezetőinek figyelmét, hogy tegyenek meg mindent a meglévő oktatási intézmények fenntartása érdekében.
2026. június 20. A Kárpátaljai Magyar Líceumhálózat második végzős évfolyama átvette az érettségi bizonyítványát a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem átriumában. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem 2023-ban hozta létre a Kárpátaljai Magyar Líceumhálózatot azzal a céllal, hogy hosszú távon biztosítsa a magyar nyelvű középiskolai oktatás fennmaradását Kárpátalján. Az idei ünnepségen összesen 139 végzős diák vehette át érettségi bizonyítványát. A fiatalok a líceumhálózat öt képzési helyszínéről – Beregszászból, Nagyszőlősről, Nagydobronyból, Tiszapéterfalváról és Kisgejőcről – érkeztek, hogy együtt ünnepeljék életük egyik fontos mérföldkövét.
Köszöntőbeszédet mondott Kóré Dóra, a Kárpátaljai Magyar Líceumhálózat igazgatója, Balogh György beregszászi magyar konzul, Csernicskó István, a líceumalapító Rákóczi Egyetem rektora. Utóbbi reményét fejezte ki, hogy a végzősök közül minél többen folytatják tanulmányaikat a Rákóczi Egyetemen. A rendezvény végéhez közeledve sor került az érettségi bizonyítványok átadására. Nagydobronyból 16, Kisgejőcről 20, Beregszászból 51, Nagyszőlősről 21, míg Tiszapéterfalváról 31 diák vehette át a megérdemelt érettségi bizonyítványt. Zárszót mondott Orosz Ildikó, a Rákóczi Egyetem elnöke. Az ünnepség végén a történelmi egyházak képviselői Isten áldását kérték a végzős fiatalokra, családjaikra, valamint az egész kárpátaljai magyar közösségre.
2026. június 20. A Kárpátaljai Hazajáró Honismereti és Turista Egylet gyalogtúrát szervezett a Darvajka 1502 máteres csúcsára. A túravezető Vezsdel László, az egyesület elnöke volt.
2026. június 22–27. Első ízben rendezett ének- és zenei tábort a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete (KMNE). Az egyhetes program a beregszászi Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokház területén zajlott le, ahol 8–15 év közötti, nagycsaládból származó gyermekek ismerkedhettek a közös zenélés örömével, miközben a dicsőítő énekeken keresztül a keresztény értékek is központi szerepet kaptak. A szervezésben közreműködött Pivnyeva Nikoletta, a KMNE irodavezetője. A hangszeres képzést Nagy István gitár- és tamburaoktató, valamint ifj. Csetneki Ferenc, a Nevetlenfalui Művészeti Iskola vezetője, fúvóshangszer-oktató vezette. A résztvevők gyermek- és ifjúsági keresztény dalokat tanultak, amelyekkel nemcsak zenei tudásukat fejlesztették, hanem hitük megéléséhez is közelebb kerülhettek. A zárókoncertet megelőzően Molnár János római katolikus püspöki helynök is szólt a jelenlévőkhöz. Beszédében hangsúlyozta, hogy a zene és az éneklés kezdettől fogva része a keresztény hagyománynak.
2026. június 23. A Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztráció oktatási főosztálya az ukrán államnyelv védelméért felelős biztos levelét továbbította a kárpátaljai oktatási intézmények vezetőinek. A megkeresésben arra kérik az intézményeket, hogy hatáskörükön belül tegyék meg a szükséges intézkedéseket az ukrán nyelv használatára vonatkozó jogszabályok betartása érdekében.
A levél hivatkozik az ukrán államnyelvről szóló törvényre, valamint az oktatási jogszabályokra, amelyek szerint az oktatási és nevelési folyamat nyelve az államnyelv. A dokumentum külön kitér arra, hogy az iskolákban zajló tanórákon, a pedagógusok és a diákok közötti hivatalos kommunikációban, illetve az intézmények által szervezett különböző programokon az ukrán nyelv használatát kell biztosítani.
A levél és a benne szereplő követelmények ismét a kisebbségi nyelvhasználati jogok kérdését helyezik a figyelem középpontjába. Mindez különös jelentőséget kap annak fényében, hogy nem sokkal korábban jelentették be: Ukrajna hivatalosan vállalta a kárpátaljai magyar közösség oktatási, kulturális és nyelvi jogait rendező 11 pontos megállapodás végrehajtását.
A dokumentum gyakorlati következményei elsősorban azokat a magyar közösségi kezdeményezéseket érinthetik, amelyek oktatási intézményekben működnek vagy azok infrastruktúráját használják. A levél alapján, ha egy sportegyesület, civil szervezet vagy más közösségi szereplő iskolai helyiséget vagy sportpályát használ, a megállapodásokban és a működés során is biztosítani kell az ukrán államnyelv használatát.
Ez azt jelentheti, hogy olyan foglalkozásokon, edzéseken vagy közösségi programokon is előtérbe kerül az ukrán nyelv alkalmazásának követelménye, amelyeken jellemzően magyar anyanyelvű gyermekek vesznek részt. A kérdés most az, hogy ez miként egyeztethető össze a kisebbségi jogok megerősítéséről szóló friss magyar–ukrán megállapodással, és hogyan fog érvényesülni a gyakorlatban a kárpátaljai magyar közösségek mindennapi életében.
2026. június 26. Ünnepélyes keretek között búcsúztatták a Beregszászi Kossuth Lajos Líceum végzőseit a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem átriumában. Az intézményből idén 45 fiatal ballagott el, akik az ünnepség során átvették érettségi bizonyítványukat, ezzel lezárva életük egyik meghatározó szakaszát. Köszöntőbeszédet mondott Zseltvay-Vezsdel Emese igazgató, Balogh György beregszászi magyar konzul, Győrffy Ágnes igazgatóhelyettes, egykori alsó tagozatos tanítónő. Ezt követően Zseltvay-Vezsdel Emese igazgató és Nagy Irén igazgatóhelyettes adták át a megérdemelt bizonyítványokat a 45 végzős diáknak. Az ünnepséget színes kulturális műsor tette még emlékezetesebbé. Az esemény lezárásaként és a bizonyítványosztó hagyományos fénypontjaként a friss végzősök a város főterén előadott keringővel búcsúztak alma materüktől.
2026. június 26. A keresztény értékeken alapuló nevelés jelenéről és jövőjéről, valamint a katolikus oktatás előtt álló kihívásokról tartott előadást Rubovszky Rita, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Oktatási Bizottságának főtanácsadója a beregszászi Ortutay Elemér Görögkatolikus Központban. Az Új reménytérképek tervezése a magyar katolikus oktatásban című szakmai fórum pedagógusokat, intézményvezetőket és az egyházi nevelés iránt érdeklődőket szólított meg.
A rendezvény kezdetén köszöntő beszédet mondott Lődár Jenő görögkatolikus áldozópap, a Görögkatolikus Ifjúsági Szervezet (GISZ) elnöke, Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye püspöki helynöke, Udud Zita, a Batári Szent Mihály Görögkatolikus Óvoda vezetője, Balogh György beregszászi magyar konzul. Ezt követően Rubovszky Rita vette át a szót, aki előadását megelőzően a Batári Szent Mihály Görögkatolikus Óvodába, valamint a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceumba is ellátogatott. Előadásában a főtanácsadó a kenyérszaporítás evangéliumi történetén keresztül mutatta be a keresztény nevelés három fontos mozzanatát: a valós helyzet felismerését, az emberek szükségleteinek észrevételét, valamint a gondoskodás felelősségét. Mint mondta: „A katolikus iskola nemcsak tanít, hanem reményt is ad.” A rendezvény kötetlen beszélgetéssel zárult.
2026. június 26. Hagyományosan a Körösvölgyi Sokadalommal veszi kezdetét a Gyulai Várszínház 63. nyári évada – tudatta Elek Tibor a teátrum igazgatója. Többek között a Volt egyszer egy… című családi mesét adják elő ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházzal.
2026. június 26. 84 éves korában elhunyt Kmetty Attila (Ungvár, 1942. 10. 17. – Vác, 2026. 06. 26.) nyugalmazott újságíró, a Kárpáti Igaz Szó rovatvezetője. Kollégánk 2002-ig dolgozott a megyei lapnál. Nyitott, korrekt, készséges és szerény embernek ismertük. Nyugdíjba vonulása után települt át családjával az anyaországba. Szívünkben őrizzük emlékét!
2026. június 27. Miskolc adott otthont a jubileumi XV. „Dunán innen, Tiszán túl” Kárpát-medencei Ifjúsági Népművészeti Tehetségkutató Döntőnek és Gálaműsornak, amelyet a Kallós 100 Emlékév jegyében rendeztek meg. A népművészeti seregszemle szakmai vezetője és fővédnöke Sebestyén Márta, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas előadóművész volt. A kárpátaljai versenyzők ismét kiválóan szerepeltek, a régió mind a négy produkciója elismeréssel térhetett haza:
Hangicsáló Énekegyüttes – kiemelt arany minősítés, Mondik Dániel – arany minősítés, Salánki Laptarózsa citera- és énekegyüttes – arany minősítés, Tulipánfa Énekegyüttes – arany minősítés.
2026. június 27. Ünnepélyes keretek között tartották meg Lakiteleken az ASzakkör program 5 éves jubileumához kapcsolódó zárókiállítást, amelyen a külhoni szervezetek, egyesületek képviselői vettek részt. A Nemzeti Művelődési Intézet által szervezett esemény a Kárpát-medence magyar közösségeinek alkotóerejét, összetartozását és a hagyományok továbbélését mutatta be. A rendezvényen Kárpátalját a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet, valamint a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület képviselte. Kárpátaljáról a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet részéről elismerésben részesült Gál Adél, a szervezet munkatársa, az ASzakkör program kárpátaljai koordinátora. Elismerést kapott Kovács Eleonóra, a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület elnöke, valamint Bereczky Zsuzsanna, az egyesület munkatársa. A kiállításon Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből és Székelyföldről, Délvidékről és Muravidékről érkezett alkotások kaptak helyet.
2026. június 28. Újabb mérföldkőhöz érkezett a Kárpátaljai Hazajáró Honismereti és Turista Egylet: a jubileumi 100. túra után most a 150. túrát ünnepelték. Ez alkalommal a korábban már meglátogatott Lak-hegy 1134 méteres csúcsára kapaszkodtak fel, ahonnan kitűnő kilátás nyílik a Talabor és Nagyág folyók völgyére és a távolabb lévő hegycsúcsokra, vonulatokra. A szervezők meglepetéssel is készültek a túrán résztvevők számára. A túravezető Vezsdel László, az egyesület elnöke volt.
2026. június 30. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem megtartotta tanévzáró és diplomaátadó ünnepségét a beregszászi református templomban. Az idei tanévben alapképzésen 250, mesterképzésen pedig 60 hallgató szerzett diplomát. Közülük alapképzésen 16-an, mesterképzésen 22-en kitüntetéses oklevéllel fejezték be tanulmányaikat. Új értelmiségiek, pedagógusok, kutatók és szakemberek indultak útnak, hogy tudásukkal gyarapítsák szűkebb és tágabb közösségünket.
Az ünnepség a történelmi zászlók bevonulásával kezdődött, majd Taracközi Ferenc, a Beregszászi Református Egyházközség vezető lelkipásztora a 37. zsoltár szavaival köszöntötte a megjelenteket. Üdvözlő beszédet mondott Csernicskó István rektor, Vida László beregszászi főkonzul
A diplomaátadó ünnepségen a szokásokhoz híven elismerésben részesítették azokat az oktatási intézményeket is, amelyek a legtöbb, a Rákóczi Egyetemen végzett hallgatónak biztosítottak munkalehetőséget. Az okleveleket a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum, a Nagyberegi Dobrai Péter Középiskola, a Beregszászi Horváth Anna Gimnázium, a Vári II. Rákóczi Ferenc Középiskola és a Nagydobronyi Líceum vezetői vehették át Orosz Ildikótól, az egyetem elnökétől és Csernicskó István rektortól.
A végzős diákok fogadalomtétele után következett a diplomák általános ismertetése, majd a hallgatók ünnepélyes keretek között átvették az egyetemi végzettséget igazoló okleveleket Orosz Ildikó elnöktől és Csernicskó István rektortól.
Az ünnepség zárásaként Molnár János római katolikus püspöki helynök, Demkó Ferenc görögkatolikus püspöki helynök és Zán Fábián Sándor református püspök mondott áldást.
2026. június folyamán.
* Ungváron végső búcsút vettek Valerij Magyar katonától. A gyászszertartásra június 25-én kerül sor a városban.
* Újabb illegális határátlépési hálózatot számoltak fel Kárpátalján. A hatóságok szerint két huszti férfi 13 ezer dollárért ígért teljes „szolgáltatási csomagot” egy harkivi fiatalnak, hogy Magyarország felé, a hivatalos átkelőn kívül jusson át az Európai Unióba – közölte az állami határőrszolgálat nyugati regionális igazgatósága.
* Ismét gyászhír érkezett Beregszászra: a harcokban életét vesztette Szerhij Csopin. A beregszászi lakost több mint három éve eltűntként tartottak nyilván. A tájékoztatás szerint az 1990-es születésű férfi 2023. január 24-én, Donyeck megyében, Volnovaha térségében teljesített harci feladatot, amikor szolgálatteljesítés közben elesett. A tragikus hírt Babják Zoltán, Beregszász polgármestere tette közzé közösségi oldalán.
* Újabb gyászhír érkezett Kárpátaljára: a harcokban életét vesztette Jevhen Kopcsa beregszászi lakos. A tájékoztatás szerint a katona 2025. január 17-én, a Donyecki területen, a volnovahai irányban teljesített szolgálatot, amikor feladata végrehajtása közben elesett. A férfit eddig eltűntként tartották nyilván. A tragikus hírt Babják Zoltán, Beregszász polgármestere osztotta meg közösségi oldalán.
* Vizsgálat indult egy 29 éves férfi halála ügyében, aki korábban egy kárpátaljai toborzóközpontban tartózkodott. A kárpátaljai TCK szerint a férfi rosszullétre panaszkodott, mentőt hívtak hozzá, majd később kórházba került, ahol meghalt. Az ügy körülményeit a hatóságok és a belső vizsgálat is tisztázni próbálja.
* Hétről hétre szaporodnak a katonai sírok az ungvári Kálvária temetőben. A Dicsőség dombja (Pahorb Szlavi) parcellában eddig 271 elesett katonát helyeztek örök nyugalomra. Becslések szerint 19–31 új sírhely kialakítása lehetséges a területen – közölte az Ungvári Városi Tanács a Varosh hírportál megkeresésére.
A jóváhagyott temetkezési terv szerint a Dicsőség dombján összesen 290–302 sírhely létesíthető. A tervet az ungvári végrehajtó bizottság 2026. február 25-én fogadta el. A központi sétány jobb oldalán eddig 205 elesett katonát temettek el. A bal oldalon 85–97 sírhelyet jelöltek ki, eddig 66 katonát temettek ide
* Gyászol a Tiszapéterfalvai kistérség. Újabb háborús kárpátaljai áldozatról érkezett gyászhír. A Tiszapéterfalvai kistérséghez tartozó, 1987-ben született Sztepan Poljak 2025. január 16-án, harci cselekményekben való közvetlen részvétele során vesztette életét – tudatta a Tiszapéterfalvai Községi Tanács és annak végrehajtó bizottsága.
* Kárpátalja továbbra is az ország legdrágább ingatlanpiacai közé tartozik – derül ki az ukrán ingatlanpiaci adatokból. Míg Kijevben egy egyszobás lakás átlagos havi bérleti díja már eléri a 26 ezer hrivnyát, addig Kárpátalján átlagosan 22,5 ezer hrivnyát kell fizetni egy hasonló ingatlanért.
* Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az ideiglenes védelmet ne csak a férfiaktól, hanem minden újonnan érkező, hadköteles ukrán állampolgártól megtagadhassák – beleértve a nőket is. Az Európai Bizottság hivatalosan azt javasolta, hogy az ukrán menekültek ideiglenes védelmét 2028 márciusáig hosszabbítsák meg, de nem mindenki számára. A korlátozás nemcsak a hadköteles korú férfiakat érintené, hanem minden olyan újonnan érkező, katonai szolgálatra kötelezett ukrán állampolgárt is, akinek az ukrán jogszabályok szerint tilos elhagynia az országot.
* Ukrajna és Oroszország újabb hadifogolycserét hajtott végre. Ennek keretében 160 ukrán katona térhetett haza. A mai fogolycsere során két kárpátaljai is hazatérhetett a fogságból. Mindketten a Csapon állomásozó Állami Speciális Közlekedési Szolgálat alakulatának katonái.
* Kísérleti program indul Kárpátalján, amelynek célja, hogy lakhatást biztosítson a vidéki településeken élni kívánó belső menekültek számára. A kezdeményezésről Miroszlav Bileckij, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás vezetője számolt be. A program megvalósítását a Miniszteri Kabinet vonatkozó határozata teszi lehetővé, amelyre összesen 500 millió hrivnya állami támogatást különítettek el. A becslések szerint a háború befejezése után a belső menekültek legalább 30 százaléka Kárpátalján marad, mivel eredeti otthonuk megszállt területen található vagy megsemmisült. A program keretében az önkormányzatok ingatlanokat vásárolhatnak a vidéki településeken. Az ingatlanok továbbra is önkormányzati tulajdonban maradnak, a belső menekültek pedig használati jogot kapnak rájuk. Egy ingatlan megvásárlására legfeljebb 500 ezer hrivnya fordítható, amely tartalmazza a szükséges adókat, illetékeket és nyilvántartásba vételi költségeket is. Amennyiben a kiválasztott lakás vagy ház ennél többe kerül, a különbözetet más forrásból, társfinanszírozással lehet fedezni. A kezdeményezés célja, hogy a háború miatt otthonukat elvesztő családok hosszú távon is biztonságos lakhatáshoz jussanak Kárpátalján.
* Az elmúlt három évben jelentősen nőtt azoknak az ukránoknak az aránya, akik a központi hatalom megújítását szeretnék, de csak a háború befejezése után. Az elnökválasztás megtartását tízből közel kilenc ukrajnai támogatja. Erről az RBC-Ukrajina számolt be a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet felmérésére hivatkozva. A szociológusok hangsúlyozták, hogy a kérdés kizárólag a háború utáni időszakra vonatkozott. Az ukránok 83 százaléka a parlament megújítását támogatja; 74 százalékuk a kormány újjászervezését vagy lecserélését szeretné; 67 százalékuk pedig az államfő személyének megújítását is támogatná.
* Ukrajnában még az év végéig megkezdődik azoknak a katonáknak a fokozatos leszerelése, akik a leghosszabb ideje teljesítenek szolgálatot – közölte az ukrán védelmi minisztérium a védelmi erők átalakításával kapcsolatos kérdésekre válaszolva, írja az Unian hírügynökség. A tárca szerint elsőként azok a katonák kerülhetnek sorra, akik 2014, illetve 2022 óta szolgálnak.
Forrás: KMMI, MÉKK, Facebook, www.karpatalja.ma,
www.karpatinfo.net, www.karpataljaturizmus.info, www.zakarpattya.net.ua, www.umdsz.info, https://umoti-uzhnu.university/hu/fooldal/ stb.
Szerkeszti a szerkesztőbizottság:
Zubánics László (elnök), Dupka György, Szemere Judit (szerkesztő), Fuchs Andrea.
Megjelenik: havonta két alkalommal.
Az elektronikus újság irodalmi, művészeti híreket, információkat tartalmaz.
A levelezési lista nyilvános, ahhoz bárki csatlakozhat.
